A nyersolaj ára emelkedésnek indult azt követően, hogy Barack Obama amerikai elnök engedélyezte az USA hadseregének a korlátozott légi csapások végrehajtását Irakban - jelentette a Bloomberg. A londoni Brent ára 1,3 százalékkal ugrott meg, az észak-amerikai WTI 1,1 százalékkal drágult. Az amerikai beavatkozás célja az USA állampolgárainak védelme és az ISIS nevű iszlamista csoport támadásai miatt veszélybe került kisebbségek támogatása.
Az utóbbiak egy nagy csoportja, becslések szerint 50 ezer ember kénytelen volt a hegyekbe menekülni az extremisták elől, ahol sem vizük, sem élelmük nincsen. Az amerikai katonaság légihídról dob le utánpótlást nekik. A Brentért szeptemberi szállításra az emelkedés után 106,85 dollárt kellett adni hordónként, míg a WTI-ért 98,45 dollárt. A Brent 2,7 százalékkal drágult júniusban, az ISIS területfoglalásai nyomán - ilyen áremelkedésre tíz hónapja nem volt példa.
Tovább terjedhetnek a harcok
Az amerikaiak bekapcsolódása a harcokba új szintre emelte a konfliktust, ami növeli a veszélyét annak, hogy a harcok régiós összecsapássá bővülnek - mondja Eugen Weinberg, a Commerzbank árupiaci elemzője. Hiába vannak az összecsapások északon, azaz jókora távolságra a dél-iraki olajlelőhelyektől, a feszültség erősödésével egyre nagyobbak a kockázatok - erősít rá az előbbire Michael McCarthy a CMC Markets befektetési cég vezető stratégája.
Obama világossá tette, hogy ha az ISIS megközelíti a kurd Erbil városát, ahol amerikai diplomácia személyzet van, akkor megindítják a légi csapásokat. A kurdok egyébként is támogatást kérnek az extremisták elleni harchoz. Ugyanakkor nem szüntették meg a kurd területeken kibányászott olaj exportját, amit a bagdadi központi kormány illegálisnak tart.
Az amerikai Chevron olajmulti kivonta alkalmazottai egy részét a térségből.