A kormányzat hétről hétre csupa-csupa sikerszámokat produkál, néha nehéz eldönteni, melyik valódi eredmény, és melyik csak átmeneti, látszólagos vagy lényegtelen javulás. A turizmus, amelyről most jött friss adat, a jelek szerint mindenképpen a sikertörténetek közé tartozik. Most például, bár az áprilisi adatot a vándorló Húsvét dobta meg elsősorban, anélkül is megfigyelhető az élénkülés.
A Húsvét ugyanis, amikor sokan szívesen utaznak el, hol márciusra, hol áprilisra esik, idén áprilisra, tavaly márciusra. Ha összeadjuk az áprilisi és márciusi számokat, hogy a Húsvét mindenképpen benne legyen, akkor ez a két hónap négy, az év első négy hónapja összesen pedig hét százalékos növekedést produkált a vendégéjszakák számában a tavalyi év megfelelő időszakához képest.
Ám ami a hosszú távú, sok éves idősorokat illeti, ott is határozottan növekedést mutat a vendégéjszakákban az Eurostat adatbázisából készült grafikon. Az idegenforgalom nyilván nagyon erősen szezonális, ezért néz úgy ki az ábra, mint egy ragadozó őshüllő fogazata, nyári csúcsokkal, téli völgyekkel. Ám az utóbbi két év határozottan magasabb csúcsokat hozott, a külföldiek, belföldiek vendégéjszakáinak számában egyaránt, de főleg a belföldiekében.
Ha pedig kiküszöböljük az ingadozásokat egy átlagolással (12 elemű mozgóátlagot számítunk), a vastag piros vonal megmutatja, hogy sok éves stagnálás-szerű állapot után valóban növekedésnek indult a turizmus. Bő két év alatt a vendégéjszakák 12 havi átlaga több mint 30 százalékkal nőtt.
Mit nekünk vendégéjszakák, ha nem fizetnek érte eleget, a bevétel a lényeg – vethetné fel bárki. Ebben is javulás van, a KSH adatai szerint az idei első négy hónapban 42,3 milliárd forint volt a kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíj-bevétele, egy évvel korábban csak 37,6, két éve 35,5, 2010-ben pedig csak 28,8 milliárd forint. Tehát rendszeresen az inflációt alaposan meghaladó mértékű volt a növekedés mostanában, négy év alatt összesen 47 százalék.
Miért pont 2012-ben ugrott meg a hazai turizmus, ami nálunk éppen recessziós év volt? Nehéz nem észrevenni, hogy a vendégéjszakák számának megugrása akkor kezdődött, amelyik év elején az euró/forint árfolyam elérte eddigi csúcsát 320 felett, illetve nagy átlagban is erőteljesebben kezdett gyengülni a forint. (Korábbi grafikonjaink erről: Negyedik éve gyengül a forint, illetve Merre tart tulajdonképpen a forint?) Márpedig ez a belföldi lakosok számára megdrágítja, hogy külföldre menjenek, a külföldiek számára pedig olcsóbbá teszi, hogy ide jöjjenek, hiszen magasabb devizaárfolyam mellett többet kapnak a pénzükért.
Másrészt sok belföldi lakosnak már nincs annyi pénze, hogy külföldre menjen nyaralni, de egy-egy hosszú hétvégét itthon még esetleg el tudnak tölteni. Amint korábban bemutattuk, a lakosság nagyobb részének jövedelme összességében csökkent az utóbbi években. Szerepet játszhat a csak itthon elkölthető cafeteria is, bár az más formában korábban is létezett.
Az is fontos tényező lehet, hogy a magasabb jövedelműek jövedelemadóit csökkentették, így nekik – megélhetési gondjaik nem lévén – több hotelben töltött hétvégére jut pénz, mint korábban. Az alacsony jövedelműek pedig, akiknek többségükben nőtt az adója 2011-től, eddig sem mentek.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
