A jövő évi költségvetés fő számait még a végszavazás előtt átírták a kormány által meghirdetett munkavédelmi akcióterv miatt, de Orbán Viktor kormányfő már most arról beszélt, az akcióterv után jöhet az "erőteljesebb béremelések időszaka". A miniszterelnök a HírTV-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a minimálbért is "sikerült az elmúlt 2 évben 70 ezer forintról közel 100 ezer forintra emelni", ami ilyen európai környezetben "figyelemreméltó teljesítmény". Hát akkor nézzünk csak a számok mögé.
Meddig volt adómentes a minimálbér?
A 100 napos program keretében 2002-ben tették "adómentessé" a minimálbéreket. Valójában a legkisebb keresetűek is adóztak, 18%-os szja-t fizettek, csakhogy ez nem látszódott meg az államkassza bevételein, mivel az adójóváírás és a kiegészítő adójóváírás lenullázta az adó összegét. Az adózok is úgy "érzékelték", hogy nem fizetnek szja-t, nekik "csak" nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot és munkaerőpiaci járulékot kellett fizetniük (tulajdonképpen ezt váltotta fel a szociális hozzájárulási adó 2011-ben).
2007-től kezdve azonban a jóváírások összegét nem emelték, ellenben a minimálbér emelésével a szja is emelkedett, így tulajdonképpen a minimálbéresek is fizettek személyi jövedelemadót, ha nem is sokat. 2007-re például így lett a 0%-os adóteherből 0,7, míg 2008-ra 1,5%.
Az alábbi grafikon is jól látszik, hogy 2007-ig a nettó és bruttó minimálbérek együtt mozogtak (a különbözetet tüntette el a jóváírás), míg 2007-tól egyre jobban elszakad egymástól a két érték.
2010-ig nyugdíjpénztári tagságot is feltételeztünk, 2011-től pedig családi adókedvezmény nélkül számoltunk.
A második Orbán-kormány az adórendszer átszabásával egyetemben a minimálbérek "kvázi" adómentességét is megszüntette, így most már azok után is kell fizetni az egykulcsos, 16%-os adót 2011-től kezdve. A lépésre azért volt szükség, mert 2 millió adózó volt a legkisebb keresetre bejelentve, nagy részük a fizetése fennmaradó részét zsebbe kapta, a kormány tehát fehéríteni akarta a gazdaságot és javítani az adómorált. A másik ok az volt, hogy a minimálbérre bejelentett dolgozók fizetését a munkaadók nem igen emelték.
A minimálbérek megadóztatása fehérítette valamelyest a gazdaságot, nyilván ilyen terhek mellet már kevesebb munkaadó foglalkoztatta szürkén a munkavállalóit. Csakhogy az adójóváírás kivezetésével együtt ezt a réteget nagyon érzékenyen érintette az egykulcsos adó bevezetése - hiszen épp a jóváírás tüntette el az adófizetési kötelezettségüket. A nettó keresetek szinten tartásához drasztikusan emelni kellett a minimálbért, ami igen nagy terhet jelentett a hazai vállalkozásoknak - a költségvetés terhére adott kompenzáció nélkül valószínűleg egy nagyobb elbocsátási hullámot is beindíthatott volna.
A kép csalóka
2010-ben a bruttó minimálbér 73 500 forint volt, ezt emelte meg a kormány 2011-ben 78 ezer forintra - ekkor már azonban adóköteles volt a legkisebb bér. Az adójóváírás kivezetése mellett azonban még nagyobbat kellett dobni a bruttó minimálbéren, így idén 93 ezer forintra emelkedett a legkisebb kereset összege. Pusztán a számokat nézve, ez nagy ugrásnak tűnik - bár a 93 ezer még mindig a 90 ezerhez van közelebb, mint a 100 ezerhez -, két év alatt nominálisan 19 500 forinttal nőtt a minimálbér.
Ha azt nézzük, hogy mennyit vittek haza a minimálbéresek, a változás már nem ilyen látványos. 2010-ben 60 236 forintot volt a nettója a legkisebb keresetűeknek, míg 2012-re ez a szám 60 915 forint - ha nem számolunk a családi adókedvezménnyel. Ha mindehhez hozzávesszük az infláció hatását, akkor hamar kiderül, hogy 2011-ben a minimálbéresek reálkeresete 3,2%-kal csökkent éves alapon, míg 2012-ben további 2,9%-ot eshet ez a szint (a költségvetési törvényben szereplő 4,2%-os éves inflációt alapul véve).
A létminimum alatt, a szakadék csak nő
Ez egyben azt is jelenti, hogy bár 2005-ben az akkor még működő Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), vagyis a munkaadók és a munkavállalók képviselői ugyan megegyeztek a kormánnyal egy 3 éves minimálbér-emelésről, melynek lényege az volt, hogy a legkisebb kereset meghaladja a KSH által számított létminimumot, ezt a bravúrt azóta sem sikerült összehozni. Utoljára Magyarországon 2004-ben fordult elő, hogy a minimálbér (53 000 forint) nagyjából megegyezett a KSH által 1 felnőttre számolt létminimum értékével (53 305 forint).
A létminimumnál a KSH által 1 főre számolt értéket vettük alapul.
A családi adókedvezmény lenullázhatja az szja-t - de mire elég ez?
De ne feledkezzünk meg a családi adókedvezményről sem, hiszen a kormány a gyermekvállalást kiemelten kívánja támogatni az adórendszeren keresztül. Egy gyermek esetén egy minimálbéres idén a havi 60 915 forint helyett már 70 915 forintot, 2 illetve 3 gyermek esetén pedig már 75 795 forintot vihet haza, vagyis a családi adókedvezmény lenullázza az szja fizetési kötelezettséget. De mire lehet mindez elég? A KSH 2011-es adatai szerint 2 felnőtt és egy gyermek esetében a létminimumhoz egy háztartásnak 138 305 forintra, míg 2 gyermek esetén 180 ezer forintra, 3 gyermeknél pedig 277 ezer forintra van szüksége.
Mennek tovább a kitaposott úton
A miniszterelnök a fent említett nyilatkozatban arról beszélt, hogy a minimálbér emelés "nem a kormány, hanem az ország, az emberek munkájának eredménye". A kabinet azonban itt nem áll meg, a munkavédelmi akcióterv (mely elsősorban a munkahelyek megtartását célozza meg) után a kormányfő szerint jöhet az "erőteljes béremelés időszaka".
"A következő lépésben rendezni fogjuk a közalkalmazotti béreket" - mondta a miniszterelnök, aki ezzel a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók fizetésemelésére utalt. A részletekről azonban nem beszélt egyelőre. Az mindenesetre nagy kérdés a minimálbér-emelés tükrében, hogy az ígért bérrendezés látványos vagy inkább eredményes lesz-e.
Maradt a helyén a japán kamat. 
