Spekulációs őrület szaga érzik, ne égesse meg magát!

Amerre csak nézünk, a tőkepiacok rekordot rekordra halmoznak. Soha nem volt ilyen drága például az ezüst, az arany, de nagyot emelkedett egy sor másik nyersanyag is, főleg a fémek. Történelmi rekordszinten vagy annak közelében vannak a fontosabb tőzsdeindexek, így az amerikai S&P 500, a magyar BUX index és a német DAX is.

A kriptovaluták ugyan messze vannak korábbi csúcsaiktól, de a bitcoin csak az idén már tíz százalékkal ment fel. Az ether eközben 13 százalékkal drágult a hónap első felében.

Az emberek hazardírozni kezdtek?

Eközben egy, az eddiginél sokkal inkább galamblelkű, azaz kamatcsökkentés-párti Fed-elnök kinevezése várható az Egyesült Államokban. Várhatóan lesz tehát több kamatcsökkentés az idén, ami hagyományosan  jót szokott tenni a kockázatosabb, spekulatív eszközök árfolyamának.

Ahogy nemrég beszámoltunk róla, csúcsforgalom van az online fogadóirodák vagy előrejelzési platformok piacán is (Prediction Markets), miközben a kriptóknál az egyik slágertéma a decentralizált származékos tőzsdéké (perpetual DEX-es).

Ez is arra utal, hogy az emberek egyre inkább hajlamosak nagy kockázatot vállalni a nagy nyereség reményében, és hazardírozni kezdtek. Lehetséges, hogy egy spekulációs hullám avagy őrület kezdetén vagyunk, mint a Covid idején, amikor az emberek jobb híján otthon ültek a számítógépeik előtt és különböző kockázatosabb befektetéseket vettek vagy fogadásokat kötöttek?

A kisbefektetők sokat veszítenek

Pedig a kisbefektetők általában alaposan meg szokták járni az átlagosnál rizikósabb, jellemzően tőkeáttételes befektetésekkel. Ennek bizonyítékaként nem kell túl messzire mennünk, sokszor elég, ha megnézzük maguknak alaposan az ilyen befektetéseket kínáló brókercégeknek a honlapjait. Őket ugyanis jogszabály kötelezi arra, hogy feltüntessék, a náluk tőzsdéző kisbefektetők milyen arányban veszítenek az üzleteiken.

A magas kockázatú, tőkeáttételes pénzügyi eszközökön a kisbefektetők többsége, gyakran hetven és kilencven százalék közötti hányada pénzt szokott veszíteni.

A cégek maguk is elárulják a mínuszokat 

A Gemini mesterségesintelligencia-alkalmazással készítettünk egy gyűjtést tizenkét európai befektetési szolgáltató adataiból. Ebből is az derül ki, hogy a legjobb esetben is a kisbefektetők ötvenegy százaléka veszít ezeken az ügyleteken, de a jellemző inkább a hatvan-nyolcvan százalék.

A különbségek általában abból adódnak, hogy a különböző brókercégeknél különböző mértékű kockázatot lehet felvállalni, más és más tőkeáttétel lehetséges maximálisan. A befektetők köre is más, hol professzionálisabb, hol amatőrebb, és a kínált befektetési termékek is eltérőek lehetnek. Ezen kívül az egyes cégeknek különböző lerakataik, fiókjaik lehetnek különböző országokban, így még az egyazon bróker különböző leányvállalatai között is lehetnek különbségek. (A táblázat a 2025 végi/2026 eleji állapotokat tükrözi.)

Lakossági veszteségi arányok európai brókereknél

A CFD toxikus?

De milyen üzletekről is van itt szó? Talán a legveszélyesebb üzletfajta az úgynevezett CFD-k, az árfolyam-különbözeten alapuló ügyletek (Contracts for Difference). Ezeknél a veszteség aránya egyes statisztikák szerint 74-89 százalék között szokott lenni. Azért ilyen veszélyesek, mert a tőkeáttétel igen magas lehet, harmincszoros is. (Az efeletti tőkeáttételt az európai hatóságok 2018-ban megtiltották.)

Így egy apró, pár százalékos árfolyammozgás is elviheti a befektetett tőke közel száz százalékát. Az átlagos kisbefektető a statisztikák szerint több millió forintnyi veszteséget szokott felhalmozni, mielőtt felhagyna a kereskedéssel.

Mi a helyzet a Revoluttal?

A Revolut december végi üzletszabályzata és hivatalos közleménye alapján „a lakossági befektetői számlák 56 százaléka veszít pénzt, amikor CFD-kkel kereskedik”. A Revolut egyébként egy részletes alkalmassági kérdőívhez köti a CFD-számla megnyitását, és ha a válaszok alapján úgy ítélik meg, hogy nincs elég tapasztalata az ügyfélnek, egyszerűen nem engedik meg a termék használatát. Emellett a Revolut jellemzően konzervatívabb tőkeáttételt alkalmaz – részvényeknél 5x, indexeknél 20x –, ami csökkenti a veszteségek esélyét.

K. O. warrantok és certifikátok

Valamivel talán kevésbé kockázatosak, de eléggé hasonlóak a tőkeáttételes warrantok és certifikátok is. Ilyenek a Budapesti Értéktőzsdén is vannak turbo warrant néven. A CFD-khez hasonlóan sokféle befektetési termékre bocsáthatnak ki ilyeneket, ezek árfolyamát követik, hol kisebb, hol nagyobb tőkeáttétellel.

Választhatunk alacsonyabb kockázatú, kétszeres-háromszoros tőkeáttételű terméket is, ekkor a bedőlés veszélye is kisebb. De a kockázatosabbak itt is hússzoros-harmincszoros tőkeáttételt biztosíthatnak, ami a legtöbb esetben kész öngyilkosság kisbefektetői szemmel nézve. Ha ugyanis a warrantoknál egy bizonyos árszintet elér a mögöttes befektetés értéke, akkor teljesen „kiütődik” az értékpapír, egyszerűen megszűnik létezni. (Ezek az úgynevezett knock-out warrantok.) Ekkor a befektető végleg elbukta a teljes összeget, amit ezekre fordított, a veszteség visszanyerésének lehetősége teljesen megszűnik.

Nem jók a tőkeáttételes ETF-ek sem

Vannak még a tőkeáttételes ETF-ek, amelyek csak azért valamivel kevésbé veszélyesek, mivel általában nincsen túlságosan nagy tőkeáttétel mögöttük, kétszeres vagy háromszoros a jellemző. Ám oldalazó, stagnáló árfolyamok mellett is csökken az értékük, részben a mögöttes költségek, részben a napi elszámolás, átértékelgetés, részben pedig a tőkeáttétel lebonyolítására felvett hitelek kamatai miatt.

Mindezek következtében hosszútávú befektetésnek teljesen alkalmatlanok, pedig sokan erre is használják, vagy csak bennük felejtik a pénzüket, és az értékük fokozatosan erodálódik.

A konzervatív befektetések dicsérete

Azt azonban érdemes hangsúlyozni, hogy az elmondottak a magas kockázatú, tőkeáttételes, rövid távú spekulációs ügyletekre vonatkoznak. Ha valaki kötvényeket, nagyvállalatok részvényeit vásárolja, lehetőleg még meg is osztva a kockázatot több értékpapír között, akkor kevéssé valószínű, hogy ilyen helyzetbe kerülne. Hosszabb távon, sok év távlatában ekkor annak nagyobb a valószínűsége, hogy pozitív eredményt fog elérni a befektetéseivel.

Egy BUX index, DAX index vagy S&P 500 index befektetés is okozhat természetesen veszteségeket, ahogy ezt láttuk több nagy krízis idején, mint például a Lehman-válságkor 2008-2009-ben vagy az orosz válság idején az 1990-es évek végén. De ezek a veszteségek általában idővel vissza szoktak jönni, a sebek egyszer behegednek, a részvénypiacok pedig folytatják hosszútávú emelkedő tendenciájukat.

Arra azonban nemegyszer volt példa, hogy a korábbi csúcsok elérése sok, tíz-húsz-harminc évet vett igénybe (japán tőzsde, Nasdaq a dotkom-lufi után). Nem biztos, hogy a nagy rekordok idején érdemes beszállni és elkezdeni részvényeket vásárolni, inkább a hullámvölgyek kihasználása volt hosszabb távon a nyerő stratégia.