A héten bejelentett internetadó ötlete hatalmas felháborodást váltott ki. Általános bevezetése a szakértők szerint jelentős hátrányokat okoz a társadalom és a gazdaság számtalan területén. Ugyanakkor nem egyértelmű, hogy mit akar a kormány: internetadót vagy Skype-adót, vagy hogy lesz-e felső korlátja az adónak? Ami már most látszik, a terv kiverte a biztosítékot Brüsszelben. |
"Az internetadó olyannyira frissen született ötlet, hogy semmilyen korábbi szakmai anyagban nem szerepelt, még kormányhatározati javaslatban sem. Nem volt benne az NGM ágazati szabályozási tervezetében, és előzetesen nem tudott róla a Fidesz-frakció sem. Orbán az előterjesztés benyújtását követően utasította Vargát, hogy üljön le az internetszolgáltatókkal egy kávéra, mint ahogy az Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatóján kiderült" - írja a hvg.hu.
A portál információi szerint, bár a rendvédelmiseknél 25-30 százalékos béremelés a cél, Orbán harminc százalékot szeretne: ez persze a lehetőségek szerint differenciálódhat az érintettek között, és időben is elhúzódhat több költségvetési évre. De ami még valószínűbb, hogy az érintettek körét szűkítik a rendelkezésre álló forrásokhoz, hogy a lépés az esetükben látványos legyen. A hvg.hu úgy tudja, az NGM-nél vadul folyik a számolás, hogy mi fér bele az internetadóból bejövő bevételből a rendvédelmisek bérrendezésére.
Az Orbán-kormány egy 2013. júliusi kormányülésen döntött egy háromlépcsős, a közszolgálatban dolgozókat érintő béremelésről, ezt a gazdaság állapotától tett függővé. A béremelés első, 15 százalékos lépcsője, amelyet 2014-re terveztek, nem valósult meg. 2015-re további tíz, 2016-ra pedig 5 százalékos növekedést szerettek volna. Orbán feltehetően most ezt pótolná a hivatásosak körében - írja a portál.