Hirdetés
Hirdetés

Így fektet be az OTP Alapkezelő részvényes csapata – interjú

2015. március 25., 06:08

Orosz részvényeket nem a gazdasági fellendülésben bízva, hanem az egyes vállalatok jó nyereség- és készpénztermelő képessége miatt érdemes venni. Sokban hasonlít az orosz, török és afrikai részvények elemzése. Ha már tudjuk róluk, hogy korruptak, akkor az a kérdés, egyre korruptabbak lesznek, vagy egyre kevésbé? – interjú Boér Leventével, az OTP Alapkezelő portfólió-menedzserével.

Privátbankár: Ön a 35 év alatti alapkezelők számára alapított, az Év Feltörekvő Portfóliómenedzsere 2015 díjat nyerte a Privátbankár Klasszis díjkiosztóján. Mi lehetett ennek az oka?

Boér Levente: Talán azért is kaphattam díjat, mert abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy már 2006 óta dolgozom itt, sőt előtte további egy évet gyakornokként is itt töltöttem. Már pár év tanulási időszak után portfóliót kaphattam, amelyek kezelésénél döntési felelősségem volt.

Hirdetés

P.: Mely alapok kezelésében vesz részt?

Az OTP Planéta, korábbi nevén OTP-DWS Alapok Alapja kezelését korábban a Deutsche Bank Alapkezelőjének közreműködésével végeztük, de pár év után ezt az alapot teljesen átvettem. Nagyjából ekkor, 2010-ben elindult a török, az orosz és az afrikai alapunk is. Kiépült a mostani elemző csapat, ami úgy néz ki, hogy Honics István befektetési igazgató és én ketten vagyunk a portfólió-kezelők, és van három részvényelemző, Lokietek Eszter és Czakó Ágnes, akik Törökországra és Afrikára szakosodtak, valamint Halas Zoltán, aki főleg az orosz piaccal foglalkozik.

Mindhárman gyakornokokként kezdték nálunk és az alapkezelőnél sajátították el a szakmát. Ezzel a csapattal kezeljük az orosz, a török és az afrikai alapot, valamint két, abszolút hozamú szemléletben kezelt alapot, az Új Európát és a Palettát, továbbá a tavaly indult Fundman részvényalapot.

P.: OTP Paletta néven már a kilencvenes években is létezett egy vegyes alap.

B. L.: Igen, ez ugyanaz az alap, vegyes alapként a kötvények mellett a részvénypiacon korábban a Cetop 20 régiós részvényindexet célozta meg. Később azonban, ahogy kiépült a kompetenciánk, kiterjesztettük a célterületet a teljes EMEA-régióra, így az univerzum a közép-európai régió mellett magában foglalja a török, orosz és afrikai részvényeket. Vegyes alapként nagyjából 50 százalék részvény és 50 százalék kötvény volt az összetétele, de a jelenlegi alacsony hozamszintek miatt a kötvényektől elvárható jövőbeli hozam már nem olyan jó, mint korábban, ezért egyre dominánsabb az abszolút hozamú szemlélet.

P.: Hogyan lesz valakiből alapkezelő? Milyen életkor, képzettség, gyakorlat kell hozzá?

B. L.: Senki nem úgy indul, hogy belevetik a mély vízbe. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy a Corvinus Egyetemen végeztem a befektetés-elemző szakon, ami megközelítőleg erre készít fel. Ezért, később, amikor megcsináltam a nemzetközi CFA-vizsgát, az már nem adott ehhez képest jelentős újdonságot.

Akik erről a szakról kerülnek ki, akkoriban évi 60-80 fő, azok ugyanazokból a nemzetközi könyvekből sajátítják el a szakmát, amelyekből külföldön is tanulnak, és a tanáraink is jók voltak. A vállalatértékelést jól megtanultuk az egyetemen, így az után további pár éves gyakorlattal, ha valaki mellett vannak még szenior portfoliókezelők is, be lehet dobni a fiatalokat a mély vízbe.

P.: Elismerik ezt a diplomát külföldön?

B. L.: Szerintem igen, de a diploma csak akkor fontos, amikor az ember elkezd dolgozni, pályakezdő. Utána a gyakorlat, a szakmai tapasztalat sokkal fontosabb. Azért is szeretem ezt a szakmát, mert minden nap lehet újat tanulni, minden egyes vállalat megismerésével, feldolgozásával. Ha például török cégekkel foglalkozom, az hatalmas előnyt jelent legközelebb akkor is, ha afrikai vagy orosz cégekkel találkozom. Érdekes, hogy hasonló működési környezetre is sokszor eltérő megoldásokkal válaszolnak. Látjuk, mi a leggyakrabban alkalmazott eljárás, hol van, ahol kicsit sumákolnak, és mivel kell óvatosnak lennünk a vállalatok tanulmányozása során.

De nagyon szükséges mindehhez, hogy az emberben meglegyen egyfajta nagy információéhség, kíváncsiság. Ha csak napi nyolc órát dolgozom, mert valamiért nem jut időm többre, akkor érzem magamon, hogy nem tudok annyira aktív lenni, nincs annyi ötletem, mint amikor például tíz órát sikerül összehozni, vagy néha a hétvégémet is rá tudom szánni.

P.: Mi számít munkának? Ha a Bloomberg híreit olvasgatja valaki, az munka?

B. L.: Igen, az. Ha tehetem, reggeltől estig csak elemzéseket olvasgatok és annak alapján ötleteim támadnak, amit tovább vizsgálok a bloomberges adatok alapján, megvitatok a kollégákkal. (Ez a Bloomberg előfizetéses szakmai adatbázisát, speciális terminálját jelenti – a szerk.) Ha valamit így alaposan megismertem, és bízom benne, hogy jobban értem a céget, mint a piac, akkor adódott egy befektetési lehetőség. A „bottom-up”-megközelítés híveként a cégek oldaláról, alulról, a mikroszintről kezdem az elemzést, nem felülről, a makrogazdaság felől.

A cikk az alábbi oldalakon folytatódik
Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Sosem látott árvíz jöhet Magyarországon – hogyan védjük meg értékeinket?

Sosem látott árvíz jöhet Magyarországon – hogyan védjük meg értékeinket?

Szakértők szerint idén akár az elmúlt évek legnagyobb árvizére számíthatunk, a rekordmennyiségben felhalmozódott hó és az enyhe időjárás miatt felgyorsult olvadás következtében. Bár a szakértők óvatos feltételezésekbe bocsátkoznak csak, a biztosítók figyelmeztetik a lakosságot: érdemes még most átnézni és frissíteni a biztosítást, hogy badott esetben garantáltan fizessen a biztosító.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés

Videók

Powered by Saxo Bank

Utánajártunk

Tipp

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Heti várható események, adatok

  • március 26
    GDP (év/év, igazított) - Q4
    március 27
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 40 mrdFt

    Fogyasztói bizalom (végleges) - március
    Conference Board fogyasztói bizalmi index - március

    március 28
    KSH: Foglalkoztatottság - 2017. december–2018. február
    KSH: Munkanélküliség - 2017. december–2018. február
    GDP (negyedév/negyedév, évesített, végleges) - Q4
    Yahoo! - 2017 Q4

    március 29
    KSH: Ipari termelői árak - február
    KSH: Külkereskedelmi termékforgalom - január
    Munkanélküliségi ráta - március
    Munkanélküliek számának változása (ezer fő) - március
    Fogyasztói árindex (év/év, előzetes) - március
    GDP (év/év, végleges) - Q4
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    március 30
    Munkanélküliségi ráta - február

Szavazás

Ön szeretné, hogy elmélyítsék az Európai Unió integrációját?