|
| Fekete Zoltán Titusz |
Az adószakértők eddig is találkoztak azzal a jelenséggel, hogy az adóhatóság előszeretettel vizsgálja a gazdasági események illetve az ezekről kiállított számlák valódiságát. Amennyiben pedig azt állapítja meg, hogy egy ügylet egyáltalán nem, vagy nem úgy, vagy nem azon személyek között jött létre, mint ahogy az a számlán szerepel, akkor a számlát nem fogadja el hiteles dokumentumként azaz a nem túl szép adóhatósági kifejezéssel élve a számlát hiteltelennek, fiktívnek minősíti - írja friss blogbejegyzésében Dr. Fekete Zoltán Titusz adómenedzser.
Nem a kisebb tévesztésekért szórják a 200 százalékos bírságot
Az ilyen esetek eddig is negatív adójogi következménnyel, azaz többek között bírság kiszabásával jártak. Az újdonság az, hogy ma már egyre gyakrabban az általánosnak tekinthető 50 százalék helyett 200 százalékos adóbírságot szab ki az adóhatóság.
Erre akkor van lehetőség, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Fontos azonban, hogy ez nem új szabály, hiszen csak a kiszabható bírság felső határa változott 2012. január 1-től 200 százalékra. Az azonban kétségtelen, hogy az adóhatóság megfigyelhetően sokkal gyakrabban él ezzel a törvény adta lehetőséggel.
Egy tavaly januári változás van a háttérben
A változás oka az adómenedzser szerint egy másik, szintén 2012. januártól hatályos rendelkezésben keresendő. Az eljárási szabályok ugyanis kiegészültek egy új előírással. Eszerint az állami adó- és vámhatóság a NAV nyomozóhatóságát tájékoztatja az adótitokról a bűncselekmények megelőzése, az adott bűncselekmény felderítése, illetve nyomozása során a bűnüldözési feladatok teljesítése érdekében, valamint a büntető eljárás megindítása, vagy lefolytatása céljából. Azaz nem csak az adóellenőrzési eljárásokhoz kapcsolódó büntetőfeljelentések megtételével jelezheti az adóhatóság a bűncselekmény elkövetésének gyanúját.
Érdemes tehát tisztában lenni azzal, hogy amikor 200 százalékos adóbírságot látunk egy ellenőrzési határozatban, akkor minden valószínűség szerint megtörténik az adóhatósági jelzés a nyomozóhatóság felé, és innentől kezdve a nyomozás elrendelése vagy annak mellőzése már nem az adóeljárás, hanem a büntetőeljárás logikája szerint történik.
Más is van: büntetőeljárást is indíthatnak
A fentiekkel szorosan összefügg az a szintén 2012. január 1-től hatályos változás, amely új eljárási típusként vezette be az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzést. Ez megfelelő eszközt ad az adóhatóság kezébe, hogy koncentráltan, egy konkrét ügylettel vagy partnerkapcsolattal összefüggésben – és nem valamely adónem vonatkozásában – hatékony bizonyítást folytasson le, és ha a feltárt tényállás alapján indokoltnak látszik, ne csak az adóigazgatási eljárást végezze el, hanem a büntető eljárást is megindíthassa.
Az új szabályozás azonban egyelőre nem hozott alapvető változást a feltárt bűncselekmények számát illetően, sőt még némi csökkenés is tapasztalható volt a 2012-es adatok alapján. A legfrissebb tájékoztató alapján komolyabb változást egyelőre 2013 sem hozott - írja az adószakértő az RSM DTM blogján.
Főszerkesztőnk, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában a kormányzati célok realitását vesézte ki. 
