A kapcsolt vállalkozásoknak úgy kell adóbevallásukat elkészíteni, hogy az piaci árakat tükrözzön a csoporton belüli ügyletek tekintetében. Ha ez nem felel meg a tényeknek, akkor kötelességük kiigazítást csinálni, ha nem akarják magukat kitenni egy későbbi adóhatósági megállapításnak. A kiigazítást a vállalatok megtehetik társasági adóbevallásukban is, ami nem jár pénzmozgással, de jellemzően pénzügyileg is rendezik egymás között a felek. A naptári éves adózók a kiigazítás pénzügyi rendezését jellemzően januárban és februárban végzik el.
Az adóhatóság formai és tartalmi szempontokat egyaránt vizsgál - hívja fel a figyelmet a tanácsadó cég, hozzátéve: a kiigazítás elmulasztása, de az érintett ügyletek bármely elemének adózási szempontból nem megfelelő kezelése is több százmilliós adóhiányhoz vagy jelentős mulasztási bírsághoz vezethet.
Az adóhatóság rászállt a transzferár-vizsgálatokra
|
Mire ugranak még? Az adóbeszedés szempontjából az idei évet "borzasztóan" nehéznek nevezte a NAV elnökhelyettese, de jelezte: az adóhatóság mindent megtesz annak érdekében, hogy a költségvetési bevételek teljesüljenek, amihez az adózói kör szélesítése szükséges. Nemrég elárulták, mik lesznek az idei ellenőrzési irányok. Részletek >> |
A Deloitte az elmúlt időszakban több esetben találkozott év végi kiigazításokkal kapcsolatos adóhatósági megállapítással - jelzi a közleményben Veszprémi István, a cég adópartnere. A szakértő szerint ezen a területen nőtt a hatósági aktivitás, és a vizsgálatok során a felkészületlen cégek már a legalapvetőbb formai hibákon is elbukhatnak.
A tanácsadó cég tapasztalatai szerint a magyar adóhatóság - a nemzetközi gyakorlattal összhangban - nagyobb eséllyel veti alá részletes transzferár-vizsgálatnak azokat a vállalkozásokat, amelyek az év végén jelentős összegű kiigazítást hajtanak végre.
Nagyon bonyolult lehet a manőver
Veszprémi István szerint nincs olyan, minden problémát kezelő megoldás, ami minden cégre egységesen alkalmazható lenne, mert a helyzetet általában bonyolítja, hogy az árak utólagos módosítása nemcsak a társasági adó, hanem az áfa, a helyi adók szintjén, és a vámokat érintően is következményeket vonhat maga után, de a kiigazítás számviteli elszámolása is számos kérdést felvet. Megjegyezte: az év végi kiigazítás sok országban nem preferált eljárás, bármilyen módon is rendezik a felek.
| Valósidejű devizaárfolyamok >> |
Három hiba, ami majdnem biztosan ráfizetést okoz
Veszprémi István kiemelte: kifejezetten rossz gyakorlat, amikor a szolgáltatás igénybe vevője vagy a termék megvásárlója állítja ki a kiigazító számlát vagy bizonylatot. Ezek mögött az adóhatóság ugyanis nem fog találni valós teljesítést, ezért a számla tartalmát azonnal meg fogja kérdőjelezni.
Helytelen eljárás az is, amikor a bizonylatot külföldről állítják ki ugyan, de valamilyen profit-allokációra utaló jogcímet írnak rá. Ha esetleg utólag sem lehet részletes analitikával és dokumentációval bizonyítani a korábbi konkrét teljesítésekkel való közvetlen kapcsolatot, az adóhatóság ezt a módszert szintén jó eséllyel el fogja utasítani, mert a háttérben burkolt profit-átcsoportosításra következtet, amelyet nem lehet a vállalkozás érdekében felmerült költségnek tekinteni. Sokan megfeledkeznek arról is, hogy a külföldről érkező bizonylat miatt is szükség lehet például az áfabevallások önellenőrzésére.
A harmadik tipikus hiba, amikor például egy gyártással foglalkozó cégnek több ezer számlára kellene az év végén egyszerre, egyedi módosító számlákat kibocsátania utólag, és adott esetben önellenőrzéseket elvégeznie, de ezt a hatalmas adminisztrációs teher miatt nem teszi meg. Ennek a lépésnek az elmulasztása is jelentős kockázat a cégre nézve, és a már említett hibás gyakorlatokkal egyetemben nagyságrendi adóhiányhoz, valamint jelentős adóbírsághoz, késedelmi pótlékhoz és mulasztási bírságokhoz vezethet.
Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa biztonságának végét jelentené, ha Oroszország győzne az ukrajnai háborúban. 
