A kabinet a nyáron bevezetett, percenként kétforintos telefonadó emelésére készül, és valójában a Brüsszel által kifogásolt adó egy újabb, módosított változatáról van szó. Ennek fényében már érthető, hogy miért akar Rogán Antal és Cser-Palkovics András módosítani a 2004-es hírközlési törvényen. A változtatás lényege az lenne, hogy megtiltaná a szolgáltatóknak az egyoldalú szerződésmódosítást, vagyis egy újabb telefonadó esetén, azt már nem lehetne a mobilozókra áthárítani. A telefonadóból az idén 25-30 milliárd forint bevételt vár a kormányzat, jövőre az eredeti tervek szerint több mint 50 milliárdot, de ha tovább emeli a percenkénti kétforintos terhet, akkor ez az összeg is növekedhet.
Lesz hamarosan még egy befenyítési lehetőség is. 2014-ben ugyanis lejár a Vodafone 900-as és 1800-as, valamint a Telenor és a T-Mobile 1800-as sávjainak koncessziója, tehát azt hosszabbítani kell. A hatályos szabályok szerint erről már 2013-ban egyezségre kell jutnia a cégeknek és a kormányzatnak, és valószínűleg a frekvenciák ellenértékét már jövőre beszednék. Ennek ellentmond, hogy a költségvetés tervezete szerint 1,18 milliárd folyik be a távközléshez kapcsolódó koncessziós díjból. A szóban forgó koncessziók értékét ma nehéz megbecsülni, hiszen azt befolyásolja a piac állapota is, de szakértők 40-80 milliárdra taksálják az összeget.
Brüsszel ezen a téren azért indított kötelezettségszegési eljárást, mert az uniós szabályozás szerint a távközlési cégekre különadót csak akkor lehet kivetni, ha azt a szektor szabályozásával és adminisztrációjával összefüggő költségekre fordítják és nem állami bevételként kezelik - írja a Népszabadság.
Bár Fudan Egyetem már nem lesz, helyette mégis jöhet a Diákváros. Azonban egyelőre ez nem elég indok, hogy megszüntessék a négy éve alapított egyetemi alapítványt. 
