A GfK által közzétett feketepiaci adatok forgalmi adatokkal történő összevetése alapján elmondható, hogy az illegális dohánypiac aránya ugyan nőtt, az adatok mélyebb elemzése azonban jóval árnyaltabb képet mutat.A Magyarországon nem adózott cigaretták arányára vonatkozó mutató 2012. évi 5,8 százalékról 2013 végére 11,8 százalékra nőtt, amelyből 11,3% volt a külföldön adózott, 0,5% pedig hamis termék. A százalékok közötti duplázódás azonban nem jelenti az illegális forrású, cigarettaszálra lebontott dohányfogyasztás megduplázódását.
2012-ben a legális cigarettafogyasztás 11,162 milliárd szálat tett ki. Ennek az 5,8 százaléka kb. 650 millió szál. A 2013-as kiskereskedelmi mennyiség pedig 9,156 milliárd szál, aminek a 11,8 százaléka 1 080 millió szál. A két adatot összevetve szemmel látható, hogy a százalékok duplázódása jóval kisebb mennyiségi növekedést takar.A dohánytermékekkel kapcsolatban kiemelendő, hogy esetükben a fogyasztási paletta összetett, az egyes termékek forgalma egymáshoz viszonyítva is folyamatosan változik.
Egyre többen tekernek
Ha a cigarettához a fogyasztási dohányt is hozzászámítjuk - a mennyiségből sodorható cigarettaszálra átszámítva - akkor a 2012-es 18,1 milliárd szálas fogyasztás 2013-ra 17,2 milliárd szálra csökkent, ami 5 százalékos fogyasztáscsökkenés - ebben benne vannak, akik leszoktak és azok, akik a feketepiac felé fordultak. A csökkenésen túl a szám azt is mutatja, hogy a legális fogyasztási piacot szálmennyiségben mérve a fogyasztási dohánypiac aránya a 2012. évi 38 százalékról 2013-ra 47 százalékra nőtt, tehát a kutatás alig több mint a teljes dohánypiac felét fedi le, ezért az arányok is félrevezetőek lehetnek.
Ezért is különösen fontos, és árnyalja a képet, hogy a kutatás mellé először elvégzett kiegészítő kutatás, ami a kisebb településeken a háztartási szeméthez is hozzáfért, és a csomagolt fogyasztási dohány adózatlan arányát is képes volt megbecsülni, a fogyasztási dohányokra mindössze 2,2% adózatlan arányt (fenti logikát követve, ennyiből kb. 175 millió szál sodrott/töltött cigaretta készíthető) hozott ki.
Így számoltak
Ha teoretikusan összeadjuk a 2013-ban mért nem adózott mennyiségeket: 1 080 millió szál cigaretta, + 175 millió szálnyi fogyasztási dohány = 1 255 millió szál, ami a 17,2 milliárdos legális piacnak 7,3 százaléka. Ezzel a kimutatással két probléma van.
Egyrészt, nincs előzetes adat, amivel össze lehetne hasonlítani, ezért az ilyenkor igazságosabb trendelemzésre csak a kiegészítő kutatás esetleges megismétlése esetén lenne lehetőség. Másrészt ez a szám annyiban megtévesztő, hogy a kutatás nem tudta mérni azt a fogyasztási dohánymennyiséget, amelyet nem csomagoltak ki, hanem teljesen illegális beszerzés és forgalmazás keretében került a felhasználókhoz (pl. dohányföldekről eltulajdonítva).
A GfK által közölt 11,8 százalékos, Magyarországon nem adózott cigaretta arányból le kell vonni a külföldről legálisan, pl. „bevásárló turisták” által behozott, majd belföldön elfogyasztott, így a mérésbe bekerülő cigarettát (ha a szomszédos országban olcsóbb a cigaretta, többen vásárolnak ott, ha Magyarországon olcsóbb, akkor itt vásárolnak több cigarettát), ami szintén árnyalja az összképet.
Így sokat kell ellenőrizni
A feketepiac jelenléte azonban nem tagadható. Éppen ezért a NAV a dohánytörvény kihirdetése óta készült arra, hogy az erőforrásait a legeredményesebben fordítsa az ellenőrzésekre. Az illegális behozatal, illetve az illegális előállítás megakadályozása céljából a pénzügyi nyomozók és a pénzügyőrök szorosan együttműködnek, illetve a kapcsolatuk szorosabbá vált a rendőrséggel és más közreműködő személyekkel (pl. Magyar Posta, internetszolgáltatók).
A NAV pénzügyőrei az illegális cigarettaforgalom megakadályozása érdekében folyamatos ellenőrzéseket végeznek nem csak a határátkelőhelyeken, hanem belterületen, közúton, piacokon, illetve közterületeken egyaránt. Ennek eredményeképpen 2013-ban a NAV 2 millió szál cigarettával többet foglalt le, mint az előző évben, ugyanakkor az illegális vágott dohány kereskedelmének visszaszorítása érdekében a postahivatalokban is végez ellenőrzéseket.
A munkaadóknak is érdemes utánaszámolniuk, hogy melyikkel tudják jobban megtartani dolgozóikat. 
