Vida Ildikót a NAV belső vizsgálatáról és annak eredményeiről kívánta meghallgatni a bizottság. A meghallgatást Schmuck Erzsébet (LMP), Szelényi Zsuzsanna (független), Hegedűs Lórántné (Jobbik) és Burány Sándor (MSZP) kezdeményezte.
A Burány Sándor (MSZP) bizottsági elnök által ismertetett levél szerint a NAV elnöke azt írta: az adóhivatal minden kétséget kizáróan megállapította, hogy minden a legnagyobb rendben van, a meghallgatás lehetőségével nem kíván élni.
Mit állt abban a levélben?
"A lefolytatott belső vizsgálattal kapcsolatban - az Ön rendelkezésére bocsátott - összefoglaló jelentés minden általam ismert, relevanciával bíró információt tartalmaz, ezért az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtti - egyébként a bizottság napirendi pontjaként még meg sem szavazott - meghallgatási lehetőséggel nem kívánok élni" - írja Vida Ildikó Burány Sándornak.
Vida Ildikó a levélben emlékeztet arra: a bizottság elnöke az amerikai érdekeltségű cégeknél elévülési időn belül lefolytatott adó- és vámhatósági eljárások felülvizsgálatáról készített összefoglaló jelentéssel kapcsolatban kérte őt arra, hogy március 24-én személyesen jelenjen meg a bizottság ülésén, és adjon tájékoztatást a belső vizsgálatról, illetve annak eredményéről.
Hozzáteszi, az összefoglaló jelentés anonimizált változatát tájékoztatás és felhasználás céljából megküldi. A jelentés a levél szerint részletesen ismerteti a lefolytatott belső vizsgálat célját, tárgyát, a vizsgálattal érintett kört, a kiválasztási szempontrendszert, a vizsgálatban részt vevő szerveket, a vizsgálatnak az elrendelés szempontjából lényeges megállapításait.
A vizsgálat célja annak ellenőrzése volt, hogy az amerikai cégekkel kapcsolatban elévülési időn belül lefolytatott eljárások során az állami adó- és vámhatóság - az ellenőrzöttség szintjére, az informatikai lekérdezések jogosultságára és az adózói bejelentések kivizsgálására is tekintettel - milyen eljárási gyakorlatot folytatott, különös tekintettel azokra az akár egyedi, akár rendszer jelleggel tapasztalt hibákra, hiányosságokra, vagy esetleges jogszerűtlenségekre, amelyek a NAV által lefolytatott eljárásokkal kapcsolatban törvényességi vagy szakszerűségi kifogásokat vethettek fel.
A vizsgálat megközelítőleg 850 adózó tízezer ügyét érintette, és általános jelleggel kiterjedt a NAV hatáskörébe tartozó valamennyi eljárásra, azonban a megállapítások súlypontját a bevallások utólagos ellenőrzésére irányuló adóellenőrzések képezték.
A vizsgálat általános következtetésként megállapította, hogy az amerikai érdekeltséget mutató cégek adóhatósági kapcsolatai átlagosnak mondhatók a többi nem amerikai édekeltségű céghez képest, adóteljesítményüknek, működési kockázatuknak, stb. megfelelő - más adózókkal ekvivalens - adóhatósági bánásmódban részesültek - írja Vida Ildikó.