A FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, Ledó Ferenc szerint ennyi embert május elejétől legalább október közepéig tudna foglalkoztatni az ágazat. A vg.hu cikke szerint a nagyobb, géppel végezhető betakarításoknál, például a kukoricánál nincs akkora gond, bizonyos zöldségeket és gyümölcsöket azonban – a frissesség megőrzése miatt – nagyon rövid idő, néhány nap vagy hét alatt kell betakarítani, ami élő munkaerőt igényel. Embereket toborozni azonban korántsem egyszerű, mivel (a közhiedelemmel ellentétben) nem igaz az, hogy a mezőgazdasági munkára bárki alkalmas lenne.

Mivel van a gond?

A nem megfelelő fizikai állapot mellett a dolgozó hozzáállása is sokszor problémás, ami komoly kiesést jelent a gazdáknak: a hanyagul leszedett, megnyomódott gyümölcs, például az alma csak léalmának adható el, ami 15 forintot ér kilónként, a precízen szedett almát viszont 100 forintos kilós áron lehet tovább értékesíteni. A diákok felvétele sem tűnik végleges megoldásnak, mivel a munkaerőhiány a fiatalokra is kiterjed. A Meló-Diák iskolaszövetkezet a lapnak úgy nyilatkozott: idén ugyan 20 százalékkal több diák dolgozott, mint tavaly, a valós növekedés azonban 50 százalék körül lenne ideális. Ráadásul a sok betöltetlen állás miatt a fiatalok válogatni is tudnak, ahol – értelemszerűen – ritkán részesítik előnyben a melegben, szabadban végzett fizikai munkát.

Mi lehet a megoldás?

A szakma szerint a gépesítés és a béremelés jelenthet megoldást az ágazatot érintő munkaerőhiányra. Előbbire jó példákat találunk tőlünk nyugatabbra, Hollandiában például robotok szedik az uborkát. Hátrányuk azonban, hogy egy-egy ilyen rendszer kiépítése sokkal drágább, mint embert felvenni, ezt pedig bizonyos szereplők még annyira sem tudják kigazdálkodni, mint az idénymunkások béreit. Egy másik lehetőség a bevándorlók befogása lehet, ahogy a spanyolok is csinálják: bár itt is magas a munkanélküliség, az ország zöldség-gyümölcs ágazata 2-300 ezer afrikainak ad munkát a betakarítás ideje alatt.