Mivel van a gond?
A nem megfelelő fizikai állapot mellett a dolgozó hozzáállása is sokszor problémás, ami komoly kiesést jelent a gazdáknak: a hanyagul leszedett, megnyomódott gyümölcs, például az alma csak léalmának adható el, ami 15 forintot ér kilónként, a precízen szedett almát viszont 100 forintos kilós áron lehet tovább értékesíteni. A diákok felvétele sem tűnik végleges megoldásnak, mivel a munkaerőhiány a fiatalokra is kiterjed. A Meló-Diák iskolaszövetkezet a lapnak úgy nyilatkozott: idén ugyan 20 százalékkal több diák dolgozott, mint tavaly, a valós növekedés azonban 50 százalék körül lenne ideális. Ráadásul a sok betöltetlen állás miatt a fiatalok válogatni is tudnak, ahol – értelemszerűen – ritkán részesítik előnyben a melegben, szabadban végzett fizikai munkát.
A szakma szerint a gépesítés és a béremelés jelenthet megoldást az ágazatot érintő munkaerőhiányra. Előbbire jó példákat találunk tőlünk nyugatabbra, Hollandiában például robotok szedik az uborkát. Hátrányuk azonban, hogy egy-egy ilyen rendszer kiépítése sokkal drágább, mint embert felvenni, ezt pedig bizonyos szereplők még annyira sem tudják kigazdálkodni, mint az idénymunkások béreit. Egy másik lehetőség a bevándorlók befogása lehet, ahogy a spanyolok is csinálják: bár itt is magas a munkanélküliség, az ország zöldség-gyümölcs ágazata 2-300 ezer afrikainak ad munkát a betakarítás ideje alatt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök újságíróknak pénteken Asztanában beszélt erről. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
