A kínai sertéspiac a zöldség- és gyümölcsárakra is hat
Az afrikai sertéspestis és a világjárvány megmutatta, hogy az élelmiszerpiacon is egyre inkább a globális trendek érvényesülnek. A világ figyelme Kínára szegeződik, az ottani változások hatásai Magyarországon is érezhetőek, és nem csak a sertéshús árában.
A világ legnépesebb országában az afrikai sertéspestis 2018-2019-ben megtizedelte az állományt, az ország jelentős behozatalra szorult, aminek 2020 első félévéig a legnagyobb nyertesei az európai termelők voltak. Az elmúlt hónapokban pedig annak ellenére nem csökkent a globális kereslet, hogy Kínában már újból egyre népesebb a sertésállomány. Ennek oka hosszabb távú tendenciákban keresendő. Kínában a folyamatosan növekvő vásárlóerővel bíró városi lakosság egyre több húst fogyaszt. Egy emberöltő alatt a sertéshús a ritka ünnepi vendéglátás és az időseknek tiszteletből szánt ritka, kiemelt étel státuszából napi fogyasztású élelmiszerré vált, majdnem megtízszereződött az elfogyasztott mennyiség.
Azt is megtudhatjuk, miként befolyásolja az elmúlt tíz év legerősebb La Niña jelensége a szója árát. Fotó: Takarékbank
Azonban nem csak a sertéshús globális piacát határozzák meg a Kínában zajló folyamatok, azok más termékek keresletébe és árába is begyűrűznek – derül ki a Takarékbank Agrárcentrum Agrárláz 2021 elemző kiadványából. Magyarországot a nemzetközi hatások közül kiemelten érinti, hogy az elmúlt hónapokban többéves csúcsok közelében mozognak a terményárak, hiszen nő rájuk a kereset a kínai sertésállomány újraépítése, a növekvő húsfogyasztást kiszolgáló termelés, valamint a központi terménykészletek feltöltése miatt.
De áttételes hatással van az afrikai sertéspestis és a kínai sertéshúskereslet még a zöldség- és gyümölcspiacokra is, mégpedig a hűtött ellátási láncok kapacitáskorlátai miatt. Ez a következmény hosszabb távon is megmaradhat, tehát kockázatot hordoz, hogy a zöldség- és gyümölcstermelők tudnak-e megfelelő mennyiségű és árszintű hűtött logisztikát időben lekötni.
Globális látlelet és kitekintés
A most megjelent, több mint kétszáz oldalas, majdnem harminc elemzést tartalmazó Agrárláz 2021 számot ad a világpiaci tendenciákról, a mezőgazdasági alágazatok helyzetéről, az európai uniós és a hazai szabályozási környezetről, valamint összegzi a tavalyi év globális teljesítményét, és kitekintést ad a várható jövőre. Kiemelten mutat be olyan területeket, amelyek a leginkább hatással lesznek a globális agrárpiacra a következő néhány évben. Részletesen foglalkozik a legnagyobb termelővé előlépett és ezzel a globális piacot alapvetően befolyásoló kínai mezőgazdasággal, a sertéspestis továbbgyűrűző hatásaival, az uniós agrártámogatásokban kezdődött átmeneti időszakkal.
A kötetben a Takarékbank agrárelemzői azt is bemutatják, miként befolyásolja az elmúlt tíz év legerősebb La Niña jelensége a legfontosabb fehérjenövény, a szója árát, valamint milyen bizonytalanságokat hordoz a tej- és a brojlerágazatnak a Brexit. Az elemzők a történelmi tapasztalatok azt is megmutatják, hogy ahogy drágulnak az élelmiszerek világszinten, különösen a növényi termékek, úgy egyre több ország vezethet be exportkorlátozásokat a saját élelmiszer-előállító, állattartó és feldolgozó ágazatok ellátásának biztosítására, és ez a történelmi tapasztalatok szerint további áremelkedéshez vezet.
A magyar agráriumot a hazai piac változása is érzékenyen érintette. A világjárvány miatt leállt vendéglátó- és rendezvényipar az első időszakban a baromfi mellett a szőlő-bor termékpályát hozta a leginkább váratlan helyzetbe. A borfogyasztási szokások érzékelhetően megváltoztak a pandémia idején, a napi fogyasztásra szánt borok piaca nőtt, és ehhez jól tudott alkalmazkodni a borászatok zöme. A prémium szegmensben, elsősorban éttermekbe beszállító borászatok számára átmenetileg segítséget jelentett a kormányzati támogatás, nekik azonban kulcskérdés a vendéglátási piac minél gyorsabb helyreállása.
2020 rendkívüli év volt, előre nem látott kihívásokkal, amelyek hatása még az idei évre is áthúzódik. Az Agrárláz 2021 kiadványban egy pontos látlelete a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak. Összefoglaljuk, hogy hogyan látjuk mi az agrárvállalkozók munkáját, és prognózist adunk a várható trendekről – nyilatkozta Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója.
