A világ legnépesebb országában az afrikai sertéspestis 2018-2019-ben megtizedelte az állományt, az ország jelentős behozatalra szorult, aminek 2020 első félévéig a legnagyobb nyertesei az európai termelők voltak. Az elmúlt hónapokban pedig annak ellenére nem csökkent a globális kereslet, hogy Kínában már újból egyre népesebb a sertésállomány. Ennek oka hosszabb távú tendenciákban keresendő. Kínában a folyamatosan növekvő vásárlóerővel bíró városi lakosság egyre több húst fogyaszt. Egy emberöltő alatt a sertéshús a ritka ünnepi vendéglátás és az időseknek tiszteletből szánt ritka, kiemelt étel státuszából napi fogyasztású élelmiszerré vált, majdnem megtízszereződött az elfogyasztott mennyiség.
Azonban nem csak a sertéshús globális piacát határozzák meg a Kínában zajló folyamatok, azok más termékek keresletébe és árába is begyűrűznek – derül ki a Takarékbank Agrárcentrum Agrárláz 2021 elemző kiadványából. Magyarországot a nemzetközi hatások közül kiemelten érinti, hogy az elmúlt hónapokban többéves csúcsok közelében mozognak a terményárak, hiszen nő rájuk a kereset a kínai sertésállomány újraépítése, a növekvő húsfogyasztást kiszolgáló termelés, valamint a központi terménykészletek feltöltése miatt.
De áttételes hatással van az afrikai sertéspestis és a kínai sertéshúskereslet még a zöldség- és gyümölcspiacokra is, mégpedig a hűtött ellátási láncok kapacitáskorlátai miatt. Ez a következmény hosszabb távon is megmaradhat, tehát kockázatot hordoz, hogy a zöldség- és gyümölcstermelők tudnak-e megfelelő mennyiségű és árszintű hűtött logisztikát időben lekötni.
Globális látlelet és kitekintés
A most megjelent, több mint kétszáz oldalas, majdnem harminc elemzést tartalmazó Agrárláz 2021 számot ad a világpiaci tendenciákról, a mezőgazdasági alágazatok helyzetéről, az európai uniós és a hazai szabályozási környezetről, valamint összegzi a tavalyi év globális teljesítményét, és kitekintést ad a várható jövőre. Kiemelten mutat be olyan területeket, amelyek a leginkább hatással lesznek a globális agrárpiacra a következő néhány évben. Részletesen foglalkozik a legnagyobb termelővé előlépett és ezzel a globális piacot alapvetően befolyásoló kínai mezőgazdasággal, a sertéspestis továbbgyűrűző hatásaival, az uniós agrártámogatásokban kezdődött átmeneti időszakkal.
A kötetben a Takarékbank agrárelemzői azt is bemutatják, miként befolyásolja az elmúlt tíz év legerősebb La Niña jelensége a legfontosabb fehérjenövény, a szója árát, valamint milyen bizonytalanságokat hordoz a tej- és a brojlerágazatnak a Brexit. Az elemzők a történelmi tapasztalatok azt is megmutatják, hogy ahogy drágulnak az élelmiszerek világszinten, különösen a növényi termékek, úgy egyre több ország vezethet be exportkorlátozásokat a saját élelmiszer-előállító, állattartó és feldolgozó ágazatok ellátásának biztosítására, és ez a történelmi tapasztalatok szerint további áremelkedéshez vezet.
A magyar agráriumot a hazai piac változása is érzékenyen érintette. A világjárvány miatt leállt vendéglátó- és rendezvényipar az első időszakban a baromfi mellett a szőlő-bor termékpályát hozta a leginkább váratlan helyzetbe. A borfogyasztási szokások érzékelhetően megváltoztak a pandémia idején, a napi fogyasztásra szánt borok piaca nőtt, és ehhez jól tudott alkalmazkodni a borászatok zöme. A prémium szegmensben, elsősorban éttermekbe beszállító borászatok számára átmenetileg segítséget jelentett a kormányzati támogatás, nekik azonban kulcskérdés a vendéglátási piac minél gyorsabb helyreállása.
2020 rendkívüli év volt, előre nem látott kihívásokkal, amelyek hatása még az idei évre is áthúzódik. Az Agrárláz 2021 kiadványban egy pontos látlelete a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak. Összefoglaljuk, hogy hogyan látjuk mi az agrárvállalkozók munkáját, és prognózist adunk a várható trendekről – nyilatkozta Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója.
Évi 70 és 80 millió dollár közötti pénzt keres. 
