Egyre elterjedtebb a bakos művelés
A spanyolországi Ribera del Duero borrégió Viña Mayor névre hallgató gazdaságában már a szőlősorok telepítésén is látszik, hogy a klímaváltozás alapvetően fogja megváltoztatni a szőlőtermesztés és a bortermelés ma ismert gyakorlatát – írja összeállításában a Financial Times.
A gazdaság, amely eddig elsősorban a Tempranillo szőlőfajtáról volt híres, ma már inkább a Garnacha szőlővel kísérletezik, ezt pedig a moseli borvidék borászataiban alkalmazott úgynevezett bakos művelési módhoz illeszkedő módon telepítik. Az átlaghőmérséklet folyamatos emelkedése miatt kellett váltani, és az eddigiektől eltérő telepítési és művelési technológiára áttérni. A Garnacha érési időszaka jelentősen hosszabb, mint a Tempranilóé, ezért a szőlőt – a forróbb éghajlat ellenére is – hosszabb ideig lehet a tőkén hagyni, anélkül, hogy megbomlana a cukor, a savak és az aromaanyagok egyensúlya. Így a későbbi szüret sem okoz majd gondot.
Az egyre inkább terjedő úgynevezett bakos művelés a vízhiány ellen is hathatós védelmet nyújt a szőlőknek a hagyományosan száraz vidéknek számító mediterrán térségben.
Ma még a kőolaj, de a jövőben már a víz lesz az első számú stratégiai nyersanyag – mondja Almudena Alberca, a Viña Mayor borgazdaság műszaki igazgatója, hozzátéve a vízhiány számos ültetvényt fog kipusztítani, ahogy az Ausztrália melegebb vidékein már meg is történt. Az idei extrém nyári meleg már most is sok gondot okozott a francia a borvidékeken. Így például a bordeaux-i régióban idei mért legmagasabb 41,2 Celsius fok alaposan meg is viselte az ültetvényeket.
Ha ma hibát vétesz, az ötven év múlva is megbosszulja magát
A klímaváltozás mostantól arra kényszerítheti a bortermelőket, hogy már csak az elemi túlélés érdekében is alapvetően gondolják újra eddigi telepítési és gazdálkodási gyakorlatukat.
Ha ma hibát vétesz, az minimum ötven évre fogja alapvetően meghatározni a szőlőbirtok sorsát – mondja Pascal Chatonnet, aki egy családi borgazdaságot vezet Bordeauxban, és egyben egy nemzetközi borminősítő intézet tulajdonosa is. A huszadik század eleje óta átlagosan 1,4 Celsius fokkal emelkedett a hőmérséklet a világ bor-régióiban – állapítja meg egy a szőlészettel és borászattal foglalkozó amerikai tanintézet (Evenstad Center for Wine Education) tanulmánya, és az előrejelzések szerint az elkövetkező ötven évben ez az érték további két fokkal emelkedhet meg.
A növekedés főleg Dél-Európában lesz figyelemre méltó, a spanyol Rioja bor-régióban mintegy két fokkal emelkedhet az átlag középhőmérséklet, míg Bordeauxban, a portugál Douro-ban és az olaszországi Piemontban 1,8 fokos emelkedést jeleznek előre. Galícia egyik jelentős szőlőtermesztő vidékén, a Ribera del Duero régióban például csak az elmúlt öt évben mintegy fél fokkal emelkedett meg a hőmérséklet.
A tanninra vigyázni kell
A szőlősgazdák a szüret idejét általában a termés minőségét alapvetően befolyásoló tényezők mérlegelése után határozzák meg. Ezt gyakran nagyon gondos számítások előzik meg. Ahogy a szőlő érik, a fenolok – melyek meghatározzák a vörösbor színét, ízét, és aromáját – egyre komplexebbekké, összetettebbekké válnak, míg az alkoholszintet befolyásoló cukortartalom is folyamatosan nő. Ezzel egy időben csökkennek a savak, melyek a bor frissességét határozzák meg. Jó években ezek az értékek szinkronban vannak. ilyenkor lehet jó termésre számítani; komplex fenolok, telt savak és bőséges cukortartalom – valahogy így lehet leírni a siker receptjét.
A klímaváltozással együtt járó állandó hőmérséklet emelkedés miatt a szőlő cukortartalma hamarabb éri el a kívánt szintet, megelőzve a többi komponensét, így a szüretet érdemes lenne kettő, vagy akár négy héttel is előrébb hozni a megszokott időhöz képest. A korai szedés miatt azonban elveszhetnek a komplex aromák, ízek, míg a késői szüret a sav és alkoholtartalom alacsony szintjét eredményezheti.
Rövid távon arra még van lehetőség, hogy a szüretet előrébb hozzuk Rioja-ban és a Ribera del Duero régióban, azért hogy teltebb savakat érjünk el – mondja Agustín Santolaya, a spanyolországi Bodegas Roda borgazdaság ügyvezető igazgatója, ilyenkor azonban vigyázni kell, mert ettől viszont a tannin károsodhat.
Hosszabb távon azonban gondolkodni kell azon, hogy az ültetvényeket már a hidegebb, északi fekvésű, magasabban lévő lejtőkre telepítsék, valamint azon is, hogy maga a szőlőtermesztés határát is kitoljuk északabbra.
Merlot-ról Cabernet Francra váltanak
Pascal Chatonnet Bordeauxban a maga Merlot szőlőit hamarosan lecseréli a meleget jobban tűrő Cabernet Francra, és azt tervezi, hogy az elkövetkező húsz évben az ültetvények 80 százaléka meg is újul. A változás már intézményes szinten is érezteti hatását, így például idén júliusban Bordeaux regionális boros szervezete, a helyi hegyközség már hét új, a hőséget jobban tűrő szőlőfajta telepítését hagyta jóvá.
A spanyolországi Viña Mayor borgazdaságban ugyanakkor már nem csak az egyre melegebb nyarak, de az összességében is teljesen kiszámíthatatlan időjárás ellenszerét is próbálják megtalálni. A régióra lesújtó hirtelen fagyok miatt két éve a szőlőtermelés mintegy hatvan százalékkal esett vissza, ráadásul az elmúlt öt évből három kifejezettem aszályosnak számított.
Mindez persze a felvásárlási árakban is éreztette hatását, a 2013/14-es szezon 0,73 euróról 2017/18-ban 1,63 euróra emelkedett kilónként az ár.
Az energiakrízist megérzi az ipar, de legalább épp a nyári szabadságolások idején történt a baj. 
