Gémeskút a Hortobágyon.

Ha nem lenne elég, hogy a klímaváltozás minden korábban elképzeltnél gyorsabban olvasztja fel az Északi- és Déli-sarkot, savasítja el és forralja fel az óceánokat, egy új kutatás szerint még a bolygó talajvíz-készletét is tönkreteszi, ráadásul úgy, hogy a mostani károk hatásait még évezredek múlva is nyögni fogja az emberiség, már ha akkor még lesz olyan.

A talajvízre nagy szükségünk van: a lehulló, majd a talaj mélyébe szivárgó és a vízzáró rétegek (például agyag) fölött felgyülemlő csapadéktól a bolygón élő 7,5 milliárd ember közül mintegy 2 milliárd élete függ közvetlenül. A felszínhez közelebb gyülemlő talajvíz-készletet aknázzák ki az emberek a kutakkal. Ezek gyorsabban töltődnek újra, viszont, mivel könnyen elérhetőek, hamarabb fogynak ki, és jobban ki vannak téve a szárazságoknak és fertőzéseknek. Utóbbi két jelenség egyre gyakoribb a klímaváltozás és a túlnépesedés miatt.

A Nature Climate Change című tudományos folyóiratban megjelent friss kutatásban egy nemzetközi tudóscsoport lemodellezte, milyen hatással lehet a klímaváltozás a talaj vízkészletére. Azt találták, hogy az éghajlatváltozás miatt megboruló esőzések hatására a következő évszázadban sokkal nehezebben tud majd újratöltődni a világ talajvízkészletének 44 százaléka, különösen a felszínhez közelebbi gyűjtőrétegek - tehát azok, melyeket a kutakkal kiaknázunk. Különösen riasztó ez annak fényében, hogy a Föld népesség-növekedése csak gyorsul, tehát egyre több vízre lesz szükségünk.

Időzített vízbomba

A kutatás egy másik aggasztó jelenségre is felhívja a figyelmet: egyes talajvíz-készletek olyan lassan reagálnak a felszíni változásokra, például a megszokottnál nagyobb esőzésekre vagy éppen szárazságokra, hogy az évek óta már számunkra is érezhető, egyre intenzívebb felmelegedést egyelőre még csak nem is regisztrálták. Ez nem csak azt jelenti, hogy a talajvíz-készlet késleltetve reagál a klímaváltozásra, de azt is, hogy annak negatív hatásai sokkal tovább lesznek majd érezhetők. Vagyis, ha sikerül is visszafordítani a klímaváltozást, a talajvízkészlet még jóval a szerencsés fordulat után is nyögni fogja a felforrósodott időszakot, és velük együtt a talajvíztől függő népesség is.

"A Szahara alatt fekvő talajvízkészlet egyes részei még mindig a 10 ezer évvel ezelőtti klímaváltozásra válaszolnak, amikor még sokkal nedvesebb volt ott az éghajlat. Tudatában vagyunk, hogy óriásiak az időeltolódások" - nyilatkozta Mark Cuthbert, a kutatás egyik vezetője, majd így folytatta:

"Úgy írható ez le, mint a környezet időzített bombája, mert a klímaváltozás, ami beleszól a most zajló újratöltődésbe, csak sokkal később fogja a teljes hatását kifejteni a folyók és vizes élőhelyek vízutánpótlására."

(QZ)