Prácser Miklós a lap keddi számában kifejtette: viszonylag jó minőségű száraz bort lehet előállítani, az édes borokból pedig kiváló minőséget, azonban utóbbi esetben nem lesz elegendő a mennyiség. "Az aszúsodás jó időben és megfelelően indult, háromezer mázsa aszúszemet tudtunk szüretelni, ami javított a mérlegen" - tette hozzá.
Minden fordítva történt
A szakember szerint ebben az időjárás játszotta a fő szerepet. A szőlő elsősorban a talajban tárolt csapadékot hasznosítja. Ha a tenyészidőszakon kívül esik a csapadék, akkor eltárolódik, majd a tenyészidőszakban a növény felveszi és hasznosítja azt. Ebben az évben azonban minden fordítva történt: a nagyon száraz telet egy szintén száraz tavasz követte, majd a vegetációs időszakban nagy mennyiségű csapadék esett. Ebben az időszakban azért gond a sok eső a tőkék számára, mert a kórokozók elszaporodnak, a védekezés miatt pedig drága a termesztés, kevesebb szőlőt szüretelhetnek a gazdák - magyarázta a az elnök.
Országszerte jellemző, hogy az átlagos termés felét, egyharmadát szüretelték le. A legtöbb csapadék Nyugat- és Dél-Dunántúlon hullott, kelet felé haladva kevesebb, ezért az ország nyugati részén nagyobb volt a veszteség. Összességében a 2014 nem szerepel majd a szőlőtermesztés aranykönyvében - mondta Prácser Miklós.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1128,23 pontos, 0,84 százalékos csökkenéssel, 133 591,93 ponton zárt csütörtökön.
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
