Tombol az alapos láz a siralmasan alacsony kamat miatt

Már ősszel is havonta több tízmilliárd forint landolt befektetési alapokban Magyarországon, nagyjából azóta kezdődött ez, hogy augusztus 29-én a most is tartó jegybanki kamatcsökkentési ciklus megkezdődött. A januári és februári adatok azután újabb nagy megugrást mutattak, a havi tőkebeáramlás 80-90 milliárd forint környékére emelkedett.

Duplájára ugrott a megugrás is

Márciusban pedig nemcsak tovább tartott a folyamat, de még jobban fel is gyorsult, nyilván nem függetlenül attól, hogy a kamatok is tovább mérséklődtek – a legtöbb bankban a nem akciós kamat ma már az évi négy százalékot sem közelíti meg. A most zárult hónapban így 186,9 milliárd forinttal nőtt a hazai nyilvános befektetési alapok vagyona, amiből 168,9 milliárd forint volt az új befizetések hatása, 18 milliárd pedig a hónap során képződött hozamoké. (Számításainkat a Bamosz adatbázisa alapján végeztük, amely a zárt körű alapokat nem tartalmazza.)

Ezen belül forintban 195 milliárd forintnyi új befektetést helyeztek el, az eurós és dolláros alapokból viszont inkább kivették a pénzt, 24,0, illetve 8,6 milliárd forint értékben. (A dollárban kibocsátott alapokban persze eleve jóval kevesebb tőke van, mint az eurósakban.) Nagyon valószínű, hogy ezen devizák jelentős részét forintra váltották – és esetleg forintos alapokba helyezték vissza –, mivel márciusban a polgárok devizaeladás céljából kisebbfajta rohamot intéztek a pénzváltóink ellen is. Ekkor ugyanis az euró/forint árfolyam egy éves csúcsra ért 308 forint körül tetőzve, ráadásul a dollár az euróhoz képest is erősödött.

Eurótokat elvinni nem kell félnetek jó lesz

Ami az egyes alapfajtákat illeti, mintha a befektetők kockázatvállalási kedve is nőtt volna valamelyest. Igaz, a legnagyobb összeget, hatvanmilliárd forintot rövid kötvényalapokba fektettek, amik a legkisebb kockázatú alapfajták egyikét képezik. Ennek azonban jelentős része cseh ügyfeleknek kezelt, koronára szóló sorozat volt. Utána viszont az abszolút hozamú alapok következtek, amelyek kockázata kifejezetten magas, sok ilyen alap a legkockázatosabbak közé tartozik a hazai piacon.

Nyilvános alapok vagyona
	Pénzáramlás	Összvagyon	Vagyonmegoszlás
	(milliárd forint)	(milliárd forint)	(százalék)
Abszolút hozamú	30,1	276,2	7,5
Árupiaci	0,4	13,4	0,4
Dinamikus vegyes	0,0	1,6	0,0
Egyéb értékpapír	0,7	5,2	0,1
Egyéb pénzpiaci	-1,3	401,8	11,0
Hosszú kötvény	5,0	138,8	3,8
Kiegyensúlyozott vegyes	28,3	127,2	3,5
Közvetett ingatlan	0,0	38,1	1,0
Közvetlen ingatlan	2,7	349,1	9,5
Likviditási	22,9	1 071,7	29,3
Óvatos vegyes	3,4	62,2	1,7
Részvény	0,6	259,4	7,1
Rövid kötvény	60,7	364,7	10,0
Szabad futamidejű kötv.	5,5	48,3	1,3
Származtatott	0,2	1,7	0,0
Tőkevédett	9,6	503,8	13,8
Összesen:	168,9	3 663,3	100,0
Alacsony kockázatú (ppiaci, likv., rövid kötv., tőkev.):	91,9	2 342,0	63,9
Magas kockázatú (rv., abszolút hozamú, árupiaci)	31,3	552,4	15,1
(Forrás: Bamosz-adatbázis, Privátbankár-számítás)

A likviditási, azaz bankbetét-alapok is komoly, tízmilliárdos nagyságrendű növekedést értek el, de nem voltak annyira a csúcson, mint máskor. Főleg az eurós és dolláros sorozatok csökkenése húzta vissza ezeket. A közepes kockázatú kiegyensúlyozott vegyes alapok is jól szerepeltek, bár nagyrészt egyetlen alapnak köszönhetően.

Kockázatkedvelő részvényutálat

Miközben az amerikai részvényárak a történelmi csúcsokat ostromolták, és a német DAX is a 8000 pontos álomhatárt kerülgette, a hazai befektetők csak bő 600 millió forintot helyeztek el klasszikus részvényalapokban. Ennek az is lehet az oka, hogy a jelenlegi rekordszinteket a fejlett piaci indexek már többször megostromolták a múltban is, illetve a jó hozamokat felmutató abszolút hozamú alapok magukhoz vonhatják a kockázatkedvelők figyelmét és pénzét egyaránt.

A tőkevédett alapok új eladásai is a tíz milliárdhoz közelítettek, ami kedvező értéknek számít. Ez az alaptípus kockázatkerülő is a tőkevédelem miatt, de azért kicsit többet is ígér a betéteknél, így alacsony kamatkörnyezetben nagy jövő előtt állhat. Összességében az alacsony kockázatú alapfajták – pénzpiaci, likviditási, kötvény, tőkevédett – aránya 64,3 százalékról 63,9 százalékra csökkent. A magas kockázatú fajták – abszolút hozamú, részvény, árupiaci – viszont csak 15,0-ról 15,1 százalékra emelkedett.

Megint rosszkor fogsz beszállni?

Ismét szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a múltban a hasonló optimista, rendkívül kedvező tőkepiaci környezetben tömegesen beszálló kisbefektetők sokszor rosszul jártak. A fellendüléseket gyakorta összeomlás követte, és a kisbefektetők általában rosszul időzítettek.