Újra kell írni a tankönyveket – így fektet be egy fizikus a magyar piacon

Privátbankár: Mostanában nagyon felkapottak az abszolút hozamú alapok, a Superposition Alapról viszont egyelőre keveset tudni. A szabályzata szerint többféle módszerrel is kezelik egyszerre. Hogyan működik ez?

Szabó Dávid: A Superposition 2014 elején indult, jelenleg a track recordját építi. (Visszamenőleges teljesítményindexét, referenciáját – a szerk.) Egy kísérleti alapról van szó, ami jelenleg csak korlátozottan vásárolható meg. Az alap megközelítése, hogy több lábon állva, több szempontot figyelembe véve hoz befektetési döntéseket. Van egy hagyományos fundamentális láb, amelyhez a Concorde Alapkezelő elemzőcsapata ad nagy segítséget. Emellett egy másik módszer, hogy statisztikai modelleket csinálok. Nem mindig és minden esetben, csak amire lehet és érdemes. Előfordul, hogy az elemzés eredményéből nem lehet levonni következtetéseket, ahogy olyan is, amikor sokat segít, megtámogat valamilyen döntést, fundamentális elemzést.

P: Milyen lábai vannak még az elemző munkának?

Sz. D.: Kísérleti jelleggel dolgozom programozókkal is és igyekszünk olyan algoritmusokat kidolgozni, amelyek segítenek megtámogatni kereskedési döntéseket, azaz „algoritmikus tradinggel” is próbálkozunk.

P: Ha jól értem, fundamentális alapon, statisztikai modellekkel, technikai alapon és algoritmikus matematikai módszerrel is kereskedik az alap?

Sz. D.: Így van, de ezt nem szeretném túlmisztifikálni. A döntések túlnyomórészt a szokásos befektetői eszköztárra épülnek, de valóban közel állnak hozzám ezek a módszerek. Folyamatos tapasztalás, hogy mi az, ami jobban működik, mi az, ami kevésbé, és mit érdemes használni a későbbiekben is.

P: Olyat már hallottunk, hogy egy alap a fundamentális és a technikai elemzést vegyíti.

Sz. D.: Van, amikor az egyik módszer működik jobban, van, amikor a másik, igyekszünk rájönni, hogy mikor melyik. Én abban hiszek – és az alap neve is arra utal –, hogy vannak különböző, nem közgazdasági tudományágak, szakterületek, amelyek adhatnak hasznos ötleteket a pénzügyi döntésekhez. Ezek összegződéseként, azaz szuperpozíciójából teremtődik meg aztán az, amit az alap árfolyamgörbéjén látunk.

Igyekszem olyan módon gyűjteni az ötleteket, ahogy a szuperpozíció elve érvényesül a fizikában. Például amikor egy tóba követ dobunk, azt önmagában jól le lehet írni, de ha kettőt, akkor a két hullámkép összegződik, van, hogy kioltják egymást, van, hogy erősítik. Én azokat a pontokat igyekszem megkeresni, ahol erősítik egymást. Szeretnék több nézőpontból rálátni a piacokra.

P: Már értem, miért Fizikus néven ír blogot…

Sz. D.: Valóban, eredetileg fizikus vagyok, azután sokat tanítottam másokat, de mindig is erős késztetés volt bennem más tárgyakat is megismerni, megérteni. Ahogy egy portfóliókezelőnek is sokféle dologra kell, hogy rálátása legyen.

P: Mikor fog vajon kikristályosodni, hogy milyen módszerrel kezelik leginkább ezt az alapot?

Sz. D.: Szeretnék felkészült lenni arra, hogy a piac szerkezete változni tud. Amikor valami működik, akkor esetleg egy másik módszer nem és fordítva. Nem tudom azt megmondani, és nem is szeretném, hogy mikor milyen módszert fog az alap alkalmazni. A tipikus befektető pénzt szeretne keresni, egyáltalán nem érdekli, hogy milyen módszert használ az alap. Én pedig azzal szeretnék pénzt keresni, amivel éppen lehet.

P: Többször hallottam a Concorde Alapkezelő portfólió-menedzsereitől valamilyen folyamatról vagy befektetésről, hogy „most ezt gondoljuk, de holnap lehet, hogy valami teljesen mást”. Itt viszont nem csak a befektetések, hanem a döntési, elemzési módszerek is változnak és diverzifikálódnak?

Sz. D.: Pontosan, jól foglalta össze.

P: Hogyan lesz egy fizikusból alapkezelő? Volt ennek előzménye?

Sz. D.: A saját pénzemen kezdtem befektetéseket kezelni napi szinten 2007-ben, nem sokkal a válság kitörése előtt, ami teljesen zöldfülűként ért. Akkor a saját zsebemhez képest rengeteg pénzt veszítettem, de felbecsülhetetlen értékű tapasztalatra tettem szert. A rutinos, öreg befektető kollégáim szerint szerencse, hogy pár millió forinton tapasztaltam meg azokat az időket, és tanultam meg egy életre a kockázatkezelés fontosságát. Az biztos, hogy még egyszer annyi hibát egyszerre már nem fogok elkövetni, mint akkor.

Habár másfél évig csak kudarcélmény ért, mégis éreztem, hogy ez egy nekem való terület. És amikor jöttek a pénzügyi sikerek is, egyre több barát, ismerős és ismerős ismerőse talált meg azzal, hogy kezelném-e az ő megtakarításaikat is. Ebből nőtt ki aztán a Superposition alap. Persze időközben folyamatosan képeztem magam, elvégeztem a közgázt is.

P: A svájci frankkal kapcsolatos január közepi minipánik a nettó eszközértékből ítélve érintetlenül hagyta az alapot, sőt még nyert is valamicskét.

Sz. D.: Igen, volt euró/frank put opcióm, amely nem volt ugyan nagy, de pont ilyen váratlan helyzetre volt félretéve. Ezen nyerni tudtunk, ebből a szempontból jól vizsgázott az alap. Kis pozíció volt, de húszszoros összeget hozott.

P: Mi van még az alapban?

Sz. D.: Jó döntés volt a Graphisoft Park-részvény vétele az utóbbi egy évben. Szeretem a magyar devizás vállalati kötvényeket is, mert a magyar kamatok csökkenőben vannak, várhatóan lent maradnak, és a magyar befektetők is keresik az olyan eszközöket, amelyeken kamatot, hozamot lehet elérni. Ráadásul manapság sokan nem bíznak a forintban sem, inkább euróra váltják a pénzüket. Sok kisbefektető befektetési alapokon keresztül vásárol belőlük, és esetleg nem is tud erről.

Egy másik érvem, hogy a Mol, az OTP, amelyek ezek mögött a kötvények mögött állnak, tőkeerős, fizetőképes cégek. Sok pénzük van, de nincsenek igazán jó befektetési lehetőségeik a saját üzletágukban, amire jelenleg el tudnák költeni ezeket az összegeket.

Számukra tehát logikus döntés lenne, hogy a végtelen lejáratú kötvényeiket, amelyekre a jövő évben visszavásárlási opciójuk van, visszavegyék, és így a jövőben ne kelljen ezek után kamatot fizetniük.

P: Névérték alatt nem tudják visszavenni ezeket a kötvényeket?

Egyébként az is vonzó számomra ezekben a vállalati papírokban, hogy a cégek saját vezetői is nagy tételben vásárolták és tartják a kötvényeiket, ami azt jelenti, hogy bíznak bennük. Ráadásul az euróban történő pénznyomtatás előtt állunk, így az euróban jegyzett kockázatosabb eszközökre várhatóan bőven lesz kereslet a jövőben. Mindezen érvek szuperpozíciójából az következik, hogy érdemes megvásárolni őket.

Persze garancia semmire nincs, akadnak ellenérvek is, például ha kockázatkerülő módba kapcsolna valamilyen okból a világ.

P: Állítólag akkor ömlöttek ezek a kötvények nagy tételben a nyilvános tőkepiacra, amikor leminősítettek bennünket a bóvli kategóriába. Mi lenne, ha ismét a befektetésre ajánlott kategóriába kerülnénk?

Sz. D.: Az mindenképpen pozitív fejlemény lenne, és van is rá esély, hogy a közeljövőben ez megtörténik, legalábbis feljebb minősítenek bennünket.

P: A többi magyar befektetési eszközből is vásárol az alap?

Sz. D.: Igen, ezekkel kapcsolatban most inkább pozitív a véleményem. Korábban sokat estek a részvények, némelyik kezd jó befektetési célponttá válni. (Az interjú elkészülte óta mintegy 1000 pontot emelkedett a BUX – a szerk.)

P: Ha az amerikai kamatszint növekszik, nem fordulnak el a kockázatosabb eszközöktől a befektetők, és nem fog tovább esni minden? Vagy ez már korábban bekövetkezett.

Sz. D.: Közhelyes bölcsességgel tudok válaszolni: minden lehetséges, kockázatok mindig vannak.---- Miért ilyen gyenge a forint, és gyengítik-e tovább? ----

P: A hazai befektetők egyik kedvenc témája a forint árfolyama.

Sz. D.: A forintról nincsen túl negatív képem. Sokan mondják, hogy gyengülni fog, de szerintem nem drága, el tudom képzelni, hogy akár erősödni is fog. A folyó fizetési mérleg erős pozitívban van, fundamentálisan nem mondható drágának, a makrogazdasági mutatók európai összevetésben nem rosszak. Pusztán pénzügyi szempontból például érdemes idejönniük a külföldi befektetőknek termelni. Vannak persze politikai kockázatok is, lehetnek újabb unortodox intézkedések.

P: Akkor miért ilyen gyenge a forint? Gyengítik?

Sz. D.: Ez nem forint-specifikus dolog, a feltörekvő piaci devizák általában is gyengültek. Az pedig pozitív, hogy a devizahitelek forintosításával egy kockázati tényező kikerült a rendszerből. Azt is el tudom képzelni, hogy Magyarországot elkezdik szépen lassan normális országként kezelni a külföldi befektetők. A gyengítés részben politikai akarat kérdése. De ha tovább is  gyengül a forint, nem lehet cél, hogy radikálisan gyengüljön.

P: Az arany, olaj, rubel is nagy sztorik voltak mostanában, ezekkel is próbálkoztak?

Sz. D.: Aranyból van kitettsége az alapnak, profitál is belőle. Már régóta vártam az árfolyamesés alját, talán már túl vagyunk rajta. Rubellel is kereskedtem, úgy gondolom, nem kell a végtelenségig gyengülnie. Elülhet a pánik és akár szolidan erősödő pályára is kerülhet. De ha csak ezeken a szinteken marad, az is jó, hiszen magas a kamata, nagy a „carry”. Nyilván a politika ebbe is bekavarhat.

P: Kik a befektetői az alapnak? A vagyonalakulásból ítélve nem lehetnek sokan.

Sz. D.: Az alap nettó eszközértéke nemrég lépte át a félmilliárd forintot. Mivel egyelőre a track record-építés szakaszában vagyunk, az alapról az ismerőseim, az ismerőseim ismerősei és a Concorde Alapkezelő csapata tud. Belőlük és belőlem tevődik össze a jelenlegi befektetői kör.

P: Két kézen meg lehet számolni őket?

Sz. D.: Ha azt nem is, de kétszámjegyű a létszám.

P: Mikor tartja valószínűnek, hogy az alap teljesítménye, múltbeli eredményei más, idegen befektetőket is vonzanak?

Sz. D.: A most egy éves alap teljes piaci nyitása további egy-két év múlva aktuális.

P: Ritkaság, hogy egy nyílt végű befektetési jegy a tőzsdén is jelen van. Miért vezették be a Superpositiont?

Sz. D.: Ennek az a célja, hogy olyanok is meg tudják venni, akiknek nincsen számlájuk a forgalmazóknál.

P: Ön a Bitcoin nevű fizetési rendszerről és számítógépes fizetőeszközről is gyakran blogol, amelynek árfolyama nemrég óriásit zuhant. Akkor most a Bitcoin halott?

Sz. D.: Miért gondolja, hogy a Bitcoin meghalt?

P: Mert hatalmasat esett az árfolyama. Valamint nemrég találtam egy oldalt, ahol már 30 cikket gyűjtöttek össze komoly lapokból, amelyek mind a Bitcoint temették, igaz, az elsők 2011-ből valók.

Sz. D.: Az árfolyam valóban a negyedére esett egy év alatt – nyolcszázról kétszáz dollárra –, két évvel ezelőtt viszont valahol 15 dollár körül járt, így aki akkor vette, és átaludta az elmúlt két évet, még mindig bő tízszeres pénzt nyerhetett rajta, nem lenne csalódott. A Bitcoin nagyon ismert, trendi és bizonyos körökben nagyon népszerű lett. Vannak benne nagy divatok: ha bekerül a hírekbe valamiért, akkor felmegy az ára, erre még többen írnak róla, ami ráerősít az áremelkedésre. Egy ilyen hullám természetes korrekcióját láttuk tavaly.

Az utóbbi egy évben nem igazán pozitív hírekben szerepelt a Bitcoin, ellentétben például amikor a ciprusi bankválság idején menekülőeszközként, a hagyományos pénzügyi rendszer alternatívájaként tekintettek rá. Illetve 2013 őszén is volt egy óriási felfutása, amikor a kínaiak fedezték fel maguknak. Mostanság inkább negatív hírek jöttek, például jegybankok és más hatóságok tiltásai, hackertámadások, lopások.

P: Akkor a Bitcoiné a jövő, vagy sem?

Sz. D.: A Bitcoin egy nagy találmány, de egyáltalán nem tökéletes. Sok hibája van. Nem fogja leváltani a pénzügyi rendszert, nem fogja kiszorítani a többi devizát. Ettől függetlenül megvan a helye a világban, és maga a technológia is nagyon érdekes. A Bitcoin a kerék, amit most feltaláltak, és nagy csodákat lehet majd építeni a segítségével. Versenyautót például.

Ilyen próbálkozások már vannak, például az Ethereum, amely egyik fejlesztője szerint úgy viszonyul a Bitcoinhoz, mint a személyi számítógép a zsebszámológéphez. A Bitcoin egy speciális célra lett kitalálva, mint a zsebszámológép, az Ethereummal viszont sokféle általános feladatot lehet megoldani, mint a számítógéppel. Tetszőleges virtuális szerződést lehet majd kötni a segítségével, amelyek megszeghetetlenek. Ötven szoftverfejlesztő dolgozik rajta.

P: Kerülhet a Bitcoin negatív spirálba? Például az alacsony ár miatt sok úgynevezett bányász abbahagyja a munkát, és akkor nem lesz olyan sem, aki elszámolja a tranzakciókat?

Sz. D.: Nem, mert a rendszer úgy van kialakítva, hogy ha a bányászokból kevesebb lesz, akkor ismét jobban megéri majd bányászni. Kiegyenlítődik a dolog. A bányászat jövedelme ugyanis egy fix mennyiség, fix időközönként. Jelenleg tíz percenként 25 bitcoint osztanak ki a bányászoknak.

Ha kétszer annyi szénbányász dolgozik, akkor kétszer annyi szenet hoznak fel. A Bitcoin esetében lehet kétszer annyi bányász vagy feleannyi, a megtalált Bitcoinok száma ettől nem változik, mert azt az előre beprogramozott függvény határozza meg. A bányászok számától függően legfeljebb könnyebb vagy nehezebb kibányászni azokat.

P: Biztosan van arra igény, hogy a Föld bármely pontjáról bármelyikre lehessen éjjel-nappal olcsón, percek alatt pénzt küldeni, vagy hogy mobiltelefonos bitcoin-tárcával is lehessen fizetni egy romkocsmában az éjszaka közepén. De nem lehet, hogy ezt az igényt a normál pénzügyi rendszer is ki fogja elégíteni idővel?

Sz. D.: De lehet, ebben az esetben a Bitcoinnak nagyon hálásak lehetünk, hogy innovációra késztette a lassan alkalmazkodó, lomha pénzügyi rendszert. Amit most a pénzügyi rendszer lehetővé tesz, az messze alulmúlja azt, amit a technika lehetővé tenne. Az e-mail húsz éve is átment szinte azonnal, de napon belüli átutalás csak pár éve van. Nevetséges az is, hogy a bankszámlák a mai napig nem hordozhatók a telefonszámokhoz hasonlóan.

Itt fontos megjegyeznem, hogy a Superposition Alapban nincsen Bitcoin, és nem is lesz. Legalábbis egy jó ideig még biztosan nem, mert az érvényes szabályozás ezt nem teszi lehetővé.

P: Mi lesz vajon ebből a nagy globális pénznyomtatási lázból, amivel a válságot próbálják kezelni?

Sz. D.: Pénznyomtatásra már volt példa máskor is, de arra nem, hogy egy ennyire modernizált, globalizált világban nyomtassanak ennyi pénzt. Ezért lényegében senki nem tudja, mi lesz a világ nagy jegybankjainak pénzteremtő lépéseiből.

A nemrég lezajlott válságot ugyanolyan joggal nevezhetjük megtakarítási válságnak, mint hitelválságnak, hiszen klasszikus esetben a megtakarításokat adják oda hitelként a hitelfelvevőknek. Most pedig túl sok lett a rendszerben a megtakarítás, így a hitel is, nincs már kinek újabb hitelt adni, elfogytak a megbízható adósok. A megtakarítások viszont nőnének tovább, így a jegybankok kinyomtatják a hiányzó pénzmennyiséget.

Attól félnek sokan, hogy ebből előbb-utóbb infláció lesz, legalábbis ez így volt a múltban. Én is félek tőle, de ezúttal nem biztos, hogy így lesz. Kérdés persze, hogy mikor fejezik be a pénznyomtatást, nyilván lehet annyit és úgy nyomtatni, hogy legyen infláció.

A fejlett világban viszont már nagyon régen láttak utoljára jelentős, legalább 10-20 százalékos pénzromlást, ezért megbíznak a pénz értékállóságában. Részben ezért is tud működni egy fedezetlen pénznyomtatás.

Azzal pedig, hogy a világ egyre inkább automatizált, sok ember munkáját ma már el tudják látni szoftverek, robotok. Sok, korábban rengeteg pénzbe kerülő munkát egyre inkább hatékony gépek végzik el olcsón. Ez egy nagyon erős természetes deflációs nyomást jelent. Amúgy nemrég fejeztem be egy blogsorozatot, ami pont ezt a témát, a pénzrendszert járja körül.

P: A történelem során eddig mindig keletkeztek újfajta munkahelyek, új szakmák is a technológiai ugrások után.

Sz. D.: Így van, de eddig egyik technológiai ugrás után sem létezett mesterséges intelligencia.

Olyan világ felé haladunk, ahol az erőforrások nem szűkösek. Ma már egy okosan megépített, leszigetelt, napelemekkel ellátott intelligens ház több energiát termel, mint amennyit felhasznál. Ha ilyenekkel lesz tele a világ, akkor nem lesz szükség energiaszolgáltató cégekre, mégis mindenkinek jut annyi energia, amennyire csak szüksége van. Működik az önvezető autó, ami ha elterjed, akkor majd mindenki autóval járhat, összességében mégis kevesebb autóra lesz szükség, hiszen egy autót folyamatos kihasználtság mellett többen is használhatnak. A példákat a végtelenségig lehetne sorolni.

Ma minden gazdasági tankönyv egyik alaptézise, kiindulópontja az erőforrások szűkössége. Minden, ami utána következik, részben ebből van levezetve. De vajon milyen világ az, amiben nem szűkösek az erőforrások? Hogyan működik, mik a gazdasági törvényszerűségei? Mikor lesz benne infláció és mikor nem? Egyáltalán mi a szerepe benne a pénznek? Ezekről a kérdésekről nem tudunk semmit, mert még senki sem vizsgálta ezeket. Új világ következik, amiben a tankönyveket is újra kell írni.