Az európai kis- és középvállalkozások finanszírozási nehézségei mindennapos problémának számítanak, az általános nézet, hogy a kis cégek Európában kockázati szintje megnövekedett, ezért igen szűk a forrásbevonás lehetősége - mondta Katrin Herrling, a Bain & Co. menedzsment-konzulens cég igazgatója a Privátbankár tőkepiaci konferenciájának kkv-szekcióját felvezető előadásában. A társaság hat országban 300 céget és intézményt kérdezett meg a jelenlegi helyzetről és a várakozásokról, ezek harmada működő kkv, harmada bank, míg a maradék vállalkozói szervezet volt.
Nincs „igazi” kkv
Alapvető probléma, hogy az Unión belül is rendkívül eltérő a kkv-k mérete – míg Olaszországban a kis cégek zöme maximum 9 dolgozót foglalkoztat, addig például Németországban ennél lényegesen több alkalmazottal bíró cégek számára kell megfelelő alternatívát találni. A válság nyomán ugyanakkor közös volt a cégek életében, hogy mivel döntően saját piacra termeltek, ezen piaci lehetőségek beszűkülése bizony rendkívül komoly problémákat okozott a cégeknek. Ezzel párhuzamosan a cégek finanszírozása a vizsgált piacokon átlagosan 50 százalékkal visszaesett – Írországban 82, Spanyolországban 66 százalékos volt a hitelkihelyezés visszaesése. A bankok dolgát megnehezíti, hogy a korábbi hagyományos figyelmeztető rendszerek ma már nem működnek – a bankok már rég nem ismerik az ügyfelüket, hiszen nem helyben dolgoznak, a cégek beszámolói késve és messze nem alátámasztott módon kerülnek publikálásra.
A konferenciáról készül anyagainkat itt olvashat illetve nézheti meg: Ezért nincsenek új cégek a tőzsdén - mi lesz a magyar piaccal? KKV-k a tőzsdén: árral szemben Ha a válság földrengés volt, most jön a cunami Ki lesz a gyorsabb, a bróker vagy a magánbefektető? |
Van hitel, de mások a paraméterek
A korábbi, tisztán fedezet alapú hitelezés már nem tér vissza – ez kedvező hír, ám ez újabb kihívásokat jelent a cégeknek. Ma már egyértelmű, hogy a pénzintézetek immár mindenhol cash-flow alapon hajlandóak csak finanszírozni. A feltételek szigorítása és az ezt jelentő hitelköltségek növelésében a kockázatkerülő banki gyakorlat mellett az is közrejátszik, hogy komoly tétel az információk megszerzésének költsége is, hiszen ma egy kkv-ról megfelelő adatokat beszerezni nem könnyű – ezek az információk ugyanis eltérő minőségben, ráadásul eltérő helyeken (adóhatóságnál, kamaráknál, stb..) érhetőek utol. Bár indultak közös uniós projektek, amelyek közös adatbázison alapulva az eddig komoly mértékben eltérő struktúrákat egységesítenék, ám itt még messze a valóban egységes piac – mondta Katrin Herrling.
A hazai kkv-piacon jelenleg se keresleti, sem kínálati piac nincs. Az a cég, amely megfelelő tervekkel elegendő fedezettel, jó cash-flow-val rendelkezik kap hitelt – értük komoly a verseny a bankok között – vélekedett Szabados Richárd, a CIB Bank kkv üzletágának vezetője az előadást követő panelbeszélgetésben. Persze, a feltételek az elmúlt időszakban szigorodtak, így azok a cégek, akik – törvényi feltételek, vagy a banki finanszírozási paraméterek változása miatt – ma már nem kaphatnak úgy hitelt, mint a válság előtt, valóban a hitellehetőségek szűkülését érezhetik, ezt azonban illik óvatosan kezelni.
Szabados Richárd |
A szakember szerint e tekintetben a jegybank növekedési hitelprogramja (nhp) sem hozhat csodát, ráadásul a feltételeket sem azokra a cégekre találták ki, akik „rendesen” ne lennének finanszírozhatóak. Gidófalvy Elemér, az UniCredit igazgatója szerint a jegybank nhp-programjának első körében valóban kitározódtak a konkrét tervekkel bíró vállalkozások. Most a kölcsönért indulni akaróknál a tervezés zajlik, ráadásul választások előtt állunk, így kivárás is jellemzi a piacot. Az nhp egyébként is csak a jobb minősítésű cégeknek ad lehetőséget a finanszírozás elérésére – tette hozzá a szakember. Az nhp I. esetében 65 százalékos volt a kiváltás, így az még nem volt alkalmas közvetlen gazdaságfejlesztésre, azt inkább a valóban új fejlesztéseket támogató második körtől várhatjuk – figyelmeztetett Szabados Krisztián. Az olcsóbb forrásokért a CIB szakembere szerint a jelenleg válságállóbb ágazatokban működő cégek indulhatnak jó eséllyel – Szabados az agrárium, a feldolgozóipar, a kereskedelem, az exportra működő cégek és a beszállítók körét jelölte meg azon cégekként, akik keresik és el is tudják érni az nhp-forrásokat.
Kockázatitőke-kerülő kkv-k
Garamvölgyi Balázs, az MV Zrt. vezérigazgatója szerint a Jeremie-forrásokból finanszírozott kockázati tőke csak a megfelelően rugalmas cégek számára jelenthet forrásbevonási alternatívát, amelybe belefér az is, hogy a kockázati tőketulajdonos akár komolyabb mértékben bele is szólhat a társaság életébe. Zsembery Levente, az X-Ventures Zrt. vezetője szerint a kockázati tőke csak azon cégek számára lehet lehetőség, ahol komoly növekedési potenciál van, magas hozzáadott-értéket állítanak elő – e tekintetben a stabil növekedésre alapozó cégek számára inkább az nhp szolgálthat lehetőséggel. Az MV Zrt. adatai szerint eddig 120 cégbe több, mint 40 milliárd kockázati tőke érkezett. A forrás-allokáció jól mutatja, hogy milyen cégek számára jó a kockázati tőke: a befektetések több, mint 50 százaléka az it-szektorba került és ezt még komolyabb részaránnyal a biotechnológia követi. Ezt követően elég széles a befektetések célpiaca, vagyis nem az öletekkel innovációs képességgel van probléma. Az MV Zrt. adatai szerint az eddigi Jeremie-befektetésekből egy exit már megtörtént, további 2-3 van már a csőben.
A potenciális tőkebevonási lehetőségeknek ugyanakkor akadályt szab, hogy az átlagos magyar kkv ma inkább családi vállalkozás, ahol a cégvagyont jellemzően magánvagyonként kezelik. Ráadásul - és ez az igazán meglepő – Zsembery szerint minél komolyabb eredményeket ér el a társaság, annál jobban zár kifelé. A vállalkozások működése messze nem tudatos, sok esetben még a saját piacukat sem ismerik – valahogy mégis beesnek hozzájuk megrendelések. Szabados Richárd a CIB felmérését idézte, amely szerint a vállalkozások 60 százaléka nem készít üzleti tervet, a maradékból ugyanakkor 20 százalék nem frissíti legalább évente jövőt megalapozó elképzeléseit.
Szegner Balázs, az Equilor szakértője szerint partnereik tőkebevonásának előkészítése során hasonló problémákkal szembesülnek: a cégek zöme visszakozik a feltételek hallatán, illetve sok esetben kiderült, hogy feltételeknek nem sikerült megfelelniük. Sok vállalkozás a tőkepiaci transzparencia miatt adja fel a tőkebevonási elképzeléseit. Siklósi Zoltán, az Invescom Corporate Finance vezetője mindehhez azt a tapasztalatot osztotta meg a panel résztvevőivel, hogy számos cég, ha már tőkebevonásban gondolkodik, sok esetben a teljes értékesítést választja.
Nem a kkv-k világa a tőzsde
A cégek ugyan előnyt húzhatnának a tőkepiacokból, ám elakadnak a tőzsdei bevezetés felé vezető úton – ráadásul komoly az ellenállás maguk, a kkv-k vezetői körében is a tőzsdére lépéssel szemben – idézte a felmérésük eredményét Katrin Herrling. Nehezen értik meg a cégek, hogy ki fogja számukra biztosítani a szükséges likviditást, ha tőzsdén jegyzett cégekké válnak. Visszatartó tényező, hogy a tőkepiaci szereplők mind a transzparencia, mind az adózás tekintetében hátrányban vannak a zavarosban könnyebben halászó, a tőkepiacot elkerülő cégekkel szemben – vélekedett a szakértő.
A kerekasztal résztvevői is szkeptikusak voltak azzal kapcsolatban, hogy a hazai kkv-k számára jó alternatíva-e a tőzsde. Bár Szegner Balázs szerint a BÉT-en jegyzett 50 cég kétharmada bőven belefér a kkv-üzletágba – s ez jól mutatja, hogy lenne mód a tőkepiaci jelenlétre -, ám ténykérdés, hogy az IPO-k közül rendkívül kevés jut Budapestre. Gidófalvi Elemér szerint 50 millió eurós cégméret alatt nem érdemes a tőzsdében gondolkodni, hiszen a már említett, BÉT-en jegyzett kkv-k teljesítménye nem túl komoly. Zsembery Levente ehhez annyit tett hozzá, hogy a cégeknek nem szabad marketing-eszközként tekinteniük a tőzsdei bevezetésre – az elmúlt évek több története is megmutatta, hogy bizonyos cégek esetében inkább hátrány, mintsem előny, ha a cég versenytársai vagy ügyfelei folyamatosan látják a számait – a szakember cégnevet nem kimondva vélhetően a Sky Europe és az E-Star történetére célzott, amikor egy regionális légitársaság és egy önkormányzatoknak szolgáltató energiaszolgáltató példáját hozta fel.