A problémát az okozza, hogy míg a szenátusban többségben lévő republikánusok mindössze ezermilliárd dolláros emelésbe mennének bele, addig Obama elnök 2,4 ezer milliárdos emelést szeretne. Ha nem kapja meg, akkor megvétózhatja a szenátus által elfogadott költségvetési tervet. Amennyiben nem sikerül megegyezniük augusztus 2-ig, annak az lehet a következménye, hogy az Amerikai Szövetségi Kormány több esedékes kifizetését nem tudja majd teljesíteni, ez pedig súlyos károkat okozhat az amerikai gazdaságnak.
Ha nehezen is, de eddig megvolt az egyezség
Czachesz Gábor, az OTP Alapkezelő Befektetési igazgatója szerint az igazi probléma abban áll, hogy az amerikai adósságpálya a 98%-os GDP arányos adósságállomány, és a 10%-os GDP arányos idei államháztartási deficit mellett kizárólag azért fenntartható, mert a dollár az első számú nemzetközi tartalék-deviza. Ez a szerep az USA gazdasági és katonai erejének, azaz a szuperhatalmi státusának egyenes következménye. Ebbe a helyzetbe többek között azért kerülhetett az Egyesült Államok, mert a politikai elit képes volt időről-időre egyezségre jutni fontos gazdaságpolitikai kérdésekben. Bill Clinton két ciklusának legprogresszívebb időszaka pont az a szakasz volt, amikor a szenátusban a konzervatívok kerültek többségbe és csak folyamatos kompromisszumok árán lehetett előre haladni.
Az USA külföldi hitelezői és a hitelminősítők is elsősorban azért aggódnak, hogy sikerül-e egyezségre jutni az államadósságot fenntartható pályára terelő intézkedés-csomagról. Obama elnök ezt megszorító intézkedésekkel és adóemeléssel képzeli el, míg a konzervatív oldal kizárólag kiadás-csökkentésben gondolkodik. A nézeteltérés azért tűnik feloldhatatlannak, mert a konzervatívok rövid távon politikai nyereségre számítanak abból, hogy sarokba szoríthatják az elnököt, miközben a hosszú távú gazdasági optimummal látszólag nem nagyon foglalkoznak. A helyzet tovább fokozódhat, már csak azért is, mert korántsem biztos, hogy augusztus 2-a a fizetőképesség végső határa, lehet, hogy akár augusztus 10-ig van lehetőség alkudozni. Ezt a konzervatívok ki is használhatják, ha úgy látják, hogy a keménykedésnek pozitív politikai hozadéka van.
Amint arról tegnap beszámoltunk, londoni pénzügyi elemzők szerdai helyzetértékelései szerint már nem az Egyesült Államok jelenlegi elit adóskockázati osztályzatának leminősítése, hanem a leminősítés mértéke a kérdés, mivel a citybeli szakértők szerint nincs olyan adósságlimit-emelési terv, amellyel a hitelminősítők által várt hosszú távú adósság- és költségvetési konszolidáció elérhető lenne.
Rekordok a londoni piacon
Rekordokat döntenek az Egyesült Államok törlesztésképtelenné válása ellen kínált piaci biztosítási tranzakciók árazásai a londoni piacon, miután továbbra sincs egyezség az amerikai államadósság-plafon törvényhozási emeléséről. Az adósságlimit emelésének jövő kedden érvényben kellene lennie ahhoz, hogy az amerikai pénzügyminisztérium ne kényszerüljön az esedékes kifizetések "adagolásának" megkezdésére.
Londoni piaci elemzők szerint az amerikai kormány a szuverén adósságszolgálati kötelezettségeknek egy ideig eleget tudna tenni e határidő után is más kiadások visszafogásával, a piac azonban már elkezdte árazni az Egyesült Államok törlesztésképtelenné válását.
Az e kockázatra köthető határidős biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) éves díjszabása a csütörtöki londoni kereskedésben 64 bázispont - tízmillió dollár amerikai államadósság után 64 ezer dollár - felett járt az irányadó ötéves távlatra, hozzávetőleg 15 bázisponttal magasabban az elmúlt hónapokra jellemző amerikai CDS-szintnél. A rövid, egyéves, amerikai szuverén CDS-tranzakciók azonban 90 bázispont körül mozogtak, most első ízben meghaladva a hosszú távú amerikai törlesztéskockázat-biztosítási ügyletek árazását.
Privátbankár