A görög miniszterelnök gyakorlatilag arról írna ki népszavazást, akarja-e a lakosság a megszorításokat. A borítékolható végeredmény beláthatatlan következményekkel járhat, minden fronton zuhanásnak indultak az árfolyamok Európában, és közel 310 forintot kellett adni egy euróért. A magyar piac átaludta a sokkot - készülhetünk a szerdai vérfürdőre 09:10
Enyhítheti a mai budapesti mélyrepülést a pluszos nyugat-európai tőzsdenyitás. A londoni FTSE-100 mutató 0,47 százalékkal, a frankfurti DAX-30 index 1,07 százalékkal, a párizsi CAC-40 mutató 1,21 százalékkal emelkedett a kereskedés első perceiben.
09:00
Ahogy az várható volt, méretes mínusszal indult a kereskedés a tőzsdén: a BUX 492,70 pontos csökkenéssel, 17107,37 ponton nyitott szerdán. A pénteki záróértékéhez képest 2,80 százalékkal gyengült. Az első, árelmozdulás miatt felfüggesztett részvény a Kreditjog, pár perccel a nyitás után el is érte a -10%-ot a papír.
A Rába részvényeivel el sem indult a keresekedés, ennek pontos okát még nem közölték.
06:15
Hétfőn Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök közölte, hogy népszavazást ír ki a múlt heti EU-csúcson elfogadott megállapodásról, amely a görög adósság egy részének leírását, illetve az új hitelprogram részleteit tartalmazza. A referendumnak gyakorlatilag nincs esélye, miután a görög lakosság arról szavaz, hogy van-e kedve elszenvedni azokat a megszorításokat, amiket a nemzetközi szervezetek a segítségért cserébe kérnek.
Mivel a piaci befektetők az európai illetékesekkel karöltve továbbra is előszeretettel tesznek úgy, mintha lennének reális alternatívái a görög csődnek, ezért a tőkepiacokon masszív eladási hullám alakult ki, a különböző elemzőházak pedig azt találgatják: milyen következményekkel járhat, ha a népszavazás miatt Görögországnak ki kell hátrálnia a nehezen tető alá hozott egyezségből.
Az eurózónát csak az Európai Unióval együtt hagyhatják el a görögök
Az elemzők szerint ha a görög kormány nem hajtja végre az elhatározott reformokat, akkor valós a kockázata annak, hogy a Nemzetközi Valutaalap és a többi euróövezeti ország beszünteti a Görögországnak szánt további folyósításokat. A Commerzbank elemzőinek forgatókönyve szerint Görögország ebben az esetben fizetésképtelenné válik, és ez először a görög bankokra mér súlyos csapást, tekintettel arra, hogy megközelíti az 50 milliárd eurót a görög kormánnyal szembeni hazai banki követelések értéke.
Ilyen körülmények közepette "aligha lesz elkerülhető" a görög pénzügyi rendszer összeomlása, a görög bankokat valószínűleg államosítanák, korlátozni kellene a bankbetétekről kivehető pénz mennyiségét és meg kellene tiltani a külföldre irányuló euróátutalásokat. A Commerzbank elemzőinek e forgatókönyve szerint ebben a helyzetben Görögország végül valószínűleg úgy döntene, hogy kilép az euróövezetből, visszaszerezve - legalábbis rövid távon - az önálló monetáris és költségvetés-politikai cselekvés lehetőségét. A görög gazdaság versenyképessége így helyreállna, mert az újból meghonosítandó drachma bizonyosan azonnal és meredeken, hozzávetőleg 50 százalékkal leértékelődne.
A kérdés az, hogy ha a görögök nemmel szavaznak, akkor Németország és a többi központi eurótagállam hajlandó lenne-e enyhíteni a pénzügyi kisegítő csomag feltételein. A Capital Economics londoni elemzői szerint feltehetőleg igen, mivel az alternatíva az euróövezet felbomlása lenne, de valószínűtlen, hogy ezt ezek az országok "előre beismernék".
Ráadásul úgy tűnik, jogilag sem lehetséges, hogy Görögország "csak úgy" kilépjen az euróövezetből. "Az eurót használó országok egyike sem döntheti el önhatalmúan, hogy lemond az euróról" - mondta kedden a frankfurti Goethe egyetem valutapolitikával foglalkozó jogászprofesszora. Helmut Siekmann szerint egy ilyen lépés a közösségi jog alapján kizárt a közös európai fizetőeszköz stabilitásának megőrzése érdekében.
Ha Görögország nemzeti valutáját, a drachmát akarná ismét fizetőeszközként, akkor az Európai Unió alapszerződését kellene módosítani - hangsúlyozta a szakjogász. "Görögország számára csak az az alternatív lehetőség adott, hogy kilépjen magából az Európai Unióból" - mondta Siekmann.
Zuhanás minden fronton
A nyugat-európai értéktőzsdék kedden ennek megfelelően masszív mínuszban zártak. A befektetők körében valóságos részvényeladási pánikot váltott ki görög népszavazás terve. A londoni FTSE-100 2,2 százalékkal, a párizsi CAC-40 5,4 százalékkal, a frankfurti DAX 5 százalékkal csökkent hétfői záróértékéhez képest.
Magyarországon a négynaposra nyúlt hétvége miatt ugyan a piacok zárva tartottak, a bankközi devizapiacon ennek ellenére a forint több éves mélypontjára zuhant: az euró árfolyama megközelítette a 310 forintot, a svájci frank kedd este 255 forint magasságában járt.
Szerdán tanácskoznak a nagyok - vérfürdő készül a BÉT-en?
A görög válság kiéleződése nyomán rendkívüli megbeszélés lesz szerdán Cannes-ban a G20-ak csütörtök-pénteki csúcstalálkozója előtt - közölte berlini kormányforrásokra hivatkozva az MTI. Értesülések szerint a rendkívüli válságtanácskozásról Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök telefonon állapodott meg. A találkozón eszerint e két politikus mellett az Európai Unió, továbbá az Európai Tanács, valamint az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap vezetői vesznek részt.
A kedd esti órákban görög kormánykörökből olyan hírek is napvilágot láttak, hogy a népszavazás elvetélt ötlet, és nem is lesz belőle semmi - amíg azonban biztosat nem lehet tudni, a piacokon marad a tanácstalanság, ami sosem kedvez az árfolyamoknak. Ha nem söprik villámgyorsan a szőnyeg alá a görög referendum ötletét, akkor jobb bele sem gondolni abba, mi következik szerdán a budapesti tőzsdén: óriási zuhanást kell "behozni" a magyar papíroknak, amit megfejelnek a kockázatosnak tekintett feltörekvő piacokkal kapcsolatos további negatív kilátások.
MTI, Privátbankár
Az izraeli kormány jóváhagyta a katari székhelyű al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió bezárását Izraelben, a csatorna jogászai válaszra készülnek. 
