Dőlnek a csontvázak
Felgyorsultak az események. Most már tudjuk, hogy néhány hazai brókercégnél gondok voltak, de eddig ezek nem robbantak ki. Január 15-én azonban Thomas Jordan svájci jegybankelnök egy elég durva mozdulattal felrúgta a bilit. A hirtelen keletkezett milliárdos lyuk megtette hatását: beborította az első áldozatot, a Buda-Casht. Ezután már a felügyelet is szaladt, elcsípte a Hungáriát, és végül összeomlott a Quaestor kötvény dolog, ami már eddig is egy csoda volt, hogy működött.
Ilyenkor természetes, hogy hamar kidől az összes csontváz. Az ügyfelek megijednek, pánikba esnek, és ha bizalmatlanok a cégükkel, azonnal utalnak, transzferálnak. Ahol valami zűr van, hamar el is jut a dolog oda, hogy az adott cég nem tud fizetni. Ez két esetben lehetséges: ha eleve hiányzik ügyfélvagyon, mint a Buda-Cashnél, vagy ha a cég olyan saját kötvényt bocsátott ki, amit ilyenkor az ügyfelek el akarnak adni, de nincs, aki megvegye.
Lassan lecseng
Elvileg lehet olyan gond is, hogy egy illikvidebb értékpapírt kell eladni, vagy alapok befektetési jegyeit visszaváltani, de ez a gyakorlatban nem jelent igazi akadályt, egyrészt mert mind a befektetési jegyek, mind a részvények transzferálhatók (tehát az ügyfél nem kell, hogy eladja őket, elég ha a biztonságosnak vált pénzügyi szolgáltatóhoz viszi), másrészt a legtöbb alap tart is készpénzt épp arra az esetre, ha sokan akarnák visszaváltani.
Mindenkiben óhatatlanul felmerül a kérdés, meddig dőlnek a dominók? Azt mondhatjuk, hogy a dolog felgyorsult mivolta miatt most már hamar végére érünk a dolognak. Ilyen körülmények között nem lehet már tovább hiányokat takargatni, vagy fedezetlen kötvényekkel üzemelni. Reméljük, hogy nincs is már gond több helyen.
Ártatlan áldozatok
Lesz viszont egy másodlagos hatás. A mostani ijedelem azokat a cégeket is igen rosszul érinti, melyek teljesen hibátlanul működnek. Tőlük is sokan utalnak és transzferálnak, hisz a befektető honnan tudhatná, hol van baj, és hol nincs? Érthetően megijed, és bemenekül egy biztonságosnak tartott intézménybe. A jól működő brókercégnek pedig lecsökken az ügyfélállománya, így az árbevétele, ezért kénytelen kiadásait is csökkenteni, munkatársai egy részét elbocsátani. Ha még így is túl kicsi az árbevétel, akkor pedig vagy be kell szüntetni vállalkozását, vagy eladni egy nagyobb, a válságot túlélő szereplőnek. Ebben az esetben az ügyfeleket nem éri semmilyen kár, az áldozat a jól működő brókercég.
Ez végül elvezet egy piaci koncentrációhoz, vagyis a hazai befektetési piacon sokkal kevesebb szolgáltató lesz, mint eddig volt. Azok, akik megmaradnak, megerősödve kerülnek ki a dologból, hisz ugyanazt a tortát kevesebb résztvevő fogja elosztani. Ilyen folyamat egyszer már zajlott a piacon, bár akkor nem botrányok miatt került rá sor, hanem a forgalom visszaesése miatt. A 2000. évi dot-com lufi pukkadása után a tőzsdék évekig estek, közben a hazai kamatok magasak voltak, az ügyfelek elhagyták a befektetési piacot. A kisebb cégek közül sokat ezért tulajdonosaik eladtak néhány nagyobbnak.
Biztonság lesz
Amellett, hogy kevesebb cég lesz, a biztonság is meg fog növekedni. Egyrészt aki ezt most túléli, az már feltehetően ezután is jól fog működni. Másrészt maga a felügyelet, a Nemzeti Bank is kénytelen lesz olyan szigorúbb szabályozási és ellenőrzési rendszert alkalmazni, ami kizárja a hasonló eseteket, vagy legalábbis nagymértékben lecsökkenti az esélyüket. Hírek szerint olyan elképzelés is van, miszerint a Keler közvetlenül kezelné az egyéni értékpapírszámlákat, vagyis a szolgáltató az ügyfél (és a Keler) jóváhagyása nélkül nem férhetne hozzá az ott tárolt vagyonhoz. Több országban működik is már ilyen rendszer.
A Microsoft felturbózta a Paintet. Jöhet a fakealkotás-cunami. 
