A friss euróövezeti inflációs adatokat látva, egyre valószínűbb, hogy az EKB csütörtökön kamatot emel. A szigorítás akár földindulást is okozhat.
Az euróövezetben júniusban tovább gyorsult az infláció, új rekordra: a fogyasztói árak átlagosan 4,0 százalékkal haladták meg a tavaly júniusit, közölték az EU statisztikai hivatalában előzetes becslésként.
Májusban volt az előző rekord a közös statisztika 1997. januári bevezetése óta, a térség átlagában 3,7 százalékos tizenkét havi drágulással. Az elemzők átlagosan 3,9 százalékra számítottak, augusztusban-szeptemberben 4 százalék fölött várják tetőzni a tizenkét havi ütemet.
Az új rekordot előre jelezte a múlt héten megjelent, szintén előzetes adat arról, hogy Németországban a tizenkét havi infláció júniusban 3,4 százalékra gyorsult a májusi 3,1 százalékról, EU-szabvány szerint számolva.
Áprilisban 3,3 százalékos, előtte márciusban 3,6 százalékos - a korábbi rekord - volt a tizenkét havi infláció az euróövezetben. A tizenkét havi infláció tavaly szeptember óta van az Európai Központi Bank (EKB) legföljebb 2 százalékos célja fölött.
Az energia-, az élelmiszer-, az alkohol- és a dohányárakat kiszűrő maginfláció májusban 1,7 százalékos volt tizenkét hónapra számolva az euróövezetben az áprilisi 1,6 százalék után, megint közelítve az EKB tűrésküszöbéhez. Ez márciusban volt 2,0 százalékon.
A legutóbbi, június eleji kamatértekezletén az EKB ismét változatlanul, 4 százalékon hagyta az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát. Tavaly júniusban emelte utoljára, negyed százalékponttal, azóta nem változtatott rajta, mert pénzügypolitikája a gyorsuló infláció és a "nem elsőrendű válság" következményei miatt lassulni várt gazdasági növekedés két tüze közé szorult.
A június eleji kamatdöntést követő sajtóértekezleten felolvasott hivatalos nyilatkozatában az EKB elnöke, Jean-Claude Trichet folytatódó "nagyon szoros odafigyelést" ígért az inflációs kockázatokra, ami a bank tolvajnyelvén változatlan kamatot jelent a következő értekezleten. Azonban a sajtóértekezlet kérdés-felelet részében az EKB elnöke azzal a kijelentéssel lepte meg a piacokat és az elemzőket, hogy "lehetséges, de nem biztos" a kamatemelés júliusban. A múlt héten, egy európai parlamenti beszámolójában ugyanezt játszotta: az írásos részben ismét "nagyon szoros odafigyelést" ígért, a szóbeli részben azonban megismételte: emelt riadószinten vagyunk..., amint már mondtam, dönthetünk csekély kamatemelésről a következő értekezleten. De a vérmesebb várakozásokat is lehűtötte, mondván: az EKB soha nem kötelezi el magát előre..., soha nem mondtam, hogy emelési sorozatot terveznénk.
Az új kulcsszó, az "emelt riadószint" szemlátomást köztes állapot a "nagyon szoros figyelés" és az "erős éberség" között, mely utóbbi az EKB szakzsargonjában egyértelműen kamatemelést jelez a soron következő értekezletre. Így tehát az EKB kormányzótanácsának most következő értekezletén, csütörtökön nagyon valószínű a szigorítás, de nem lehet úgy tekinteni, mintha már "zsebben" volna. Sőt, Trichet a kétkedőknek is adott némi muníciót, mondván: az euróövezeti GDP erős első negyedévi növekedése egyszeri tényezőknek, főleg a jó időjárásnak tudható be, és "megfelelőbb lesz majd az első két negyedévet együtt szemlélni".
Az euróövezeti gazdaságok növekedése az első negyedévben 0,8 százalékra gyorsult a tavalyi utolsó negyedévi 0,3 százalékról, rendre az előző negyedhez viszonyítva, illetve az egy évvel korábbival összevetve 2,2 százalékra emelkedett 2,1 százalékról, az EU statisztikai hivatalának utolsó felülvizsgálata szerint. Ám egyöntetű a vélemény a piacon, hogy a második negyedév sokkal rosszabbul sikerült az euróövezetben.
Korábban úgy látszott, az EKB egyáltalán nem is aggódik a GDP miatt, annál inkább az infláció miatt: e hónap elején 1,5-2,1 százalékra emelte az euróövezet idei gazdasági növekedésére szóló előrejelzését a márciusban jósolt 1,3-2,1 százalékról, de az inflációs előrejelzését is növelte. Más kérdés, hogy a valóságtól mégsem rugaszkodhat el teljesen a bank: most, amikor a kőolaj ára rekordot rekordra halmoz, a gyengülő gazdasági és profitkilátások miatt a tőke menekül a részvényekből és a dollárból az energia szabadpiacára, az EKB kamatemelése - és vele az euró további erősítése - akár földindulást is okozhat. Talán erre - és az érlelődő szigorítás esetleges további halasztására - célzott Trichet, amikor az első két negyedév GDP-alakulásának "együttes szemlését" javasolta. Ám az is lehet, hogy csak a szigorítássorozattól való félelmeket igyekezett oszlatni.
Az igazi dilemma az, hogy az euróövezeti infláció ugyan nagyrészt külső eredetű, de az eddigi kivárás miatt az EKB az infláció klasszikus belső forrásával, a pénzellátás rekord közeli növekedésével sem tudott mit kezdeni. Annak fő forrása, hogy a vállalati hitelezés hónapról hónapra újabb 15 százalékos rekord vagy rekord közeli ütemben emelkedik éves összehasonlításban. Kérdés, éppen a mostani profitpánik közben jött-e el az idő ezt mérsékelni, azaz drágítani a tőkét az exportfejlesztő beruházások számára, amikor a lakossági fogyasztás már rég nem támogatja a GDP-növekedést. A EKB álláspontja szerint a pénzellátásban rejlő inflációs kockázatot bérmérséklettel: a termelékenység növekedésétől és a fogyasztói árindextől elmaradó béremeléssel kell kiegyensúlyozni. Ezt a feltételt a vállalatok könnyen teljesítik: az első negyedévben az euróövezeti bértömeg nominálisan mindössze 3,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a tavalyi utolsó negyedévi 3,2 százalékos többlet után. Az euróövezetben a bértömeg növekedésének üteme a tavalyi második félévben elmaradt az infláció ütemétől, és a mostani első félév átlagában hasonló várható.
Újabb kérdés, hogy a bérből és fizetésből élők feláldozása meddig mentheti meg az euróövezetet a kamatemeléstől. Mindent egybevetve: a csütörtöki döntés kényesebb és kétesélyesebb, mint bármikor az utóbbi években.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Már a standokon a Piac & Profit legfrissebb száma! Gyémánt, mint alternatív befektetési forma? Erről és számos más érdekes témáról olvashat a februári lapban. Körbejártuk a magánegészségügy kérdéseit, beszélgettünk az Erste Bank vezérigazgatójával, írtunk a kiberbiztonságról, de olvashat a Nemzetközi Beruházási Bankról is a magazinban.
A bennfentesek jegyzékének jogsértő módon történő összeállítása miatt, emellett a T-Systems anyacégével, a Magyar Telekom Nyrt.-vel szemben is hozott intézkedést az MNB.
Ami a költségvetés kiadásait akár több száz milliárd forinttal mérsékelné – állapítja meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországról kiadott legfrissebb jelentése. Az nem tartja jó ötletnek, hogy a büdzsé kizárólag belföldről finanszírozza magát, mivel a mélyponton lévő kockázati felárunk miatt a külföldi forrásbevonás most jóval olcsóbb.
Holnap lejár a banki azonosítás határideje, bajba kerülhet, aki ezt elmulasztja. Sok nyugdíjas és a külföldön élők is a veszélyeztetettek körébe tartoznak. Az első határidő idén június 26 volt, de mivel az érintettek egy nagyon jelentős hányada - több százezer magánszemély, illetve vállalkozás - késlekedett a procedúrával, a kormány úgy döntött, hogy október 31-ig meghosszabbítja az eredeti határidőt.
Javában folyik a munka a kormányzati színfalak mögött annak érdekében, hogy megvalósuljon a Varga Mihály által 2018 végén megjelölt cél: a január végén közel 5900 milliárd forintos lakossági állampapír-tulajdon öt év alatt megduplázódjon. A jelet a pénzügyminiszter tavaly novemberben adta meg, bejelentve egy újfajta, nyugdíj-előtakarékossági magyar állampapír kibocsátását.
Több mint 43 ezer magánszemély összességében immár csaknem 5 ezermilliárd forintos vagyonát fialtatta 2018 végén a 16 hazai privátbankári szolgáltatónál.
.jpg)
A friss euróövezeti inflációs adatokat látva, egyre valószínűbb, hogy az EKB csütörtökön kamatot emel. A szigorítás akár földindulást is okozhat. .jpg)
.jpg)
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
