Infláció vagy defláció? Az aranynak mindegy

Egy friss elemzés szerint az arany akár magas infláció, akár deflációs környezet esetén is jól teljesíthet más eszközökhöz képest.

Az Arany Világtanács (Wold Gold Council, WGC) megbízásából az Oxford Economics kutatóintézet egy független elemzést készített az arany és más befektetési eszközök teljesítményéről különböző gazdasági helyzetekben. A tanulmány „The impact of inflation and deflation on the case for gold” címmel jelent meg a napokban. A kutatás célja többek között az arany szerepének vizsgálata volt egy sikeres befektetési portfolióban.

Az elemzők az "Oxford Global Model", egy nemzetközileg elismert makroökonómiai előrejelző- és szimulációs modell alkalmazásával vizsgálták meg különböző gazdasági környezetekben az arany befektetési szerepét. A komplex modellstruktúra több száz egyenletet és a legkülönfélébb változókat (fogyasztás, beruházás, export, import, kínálati és termelési adatok, az állami szektor és a társadalombiztosítás különböző változói, árindexek, foglalkoztatási és tőkepiaci mutatók stb.) foglalja magába. Az aranypiac.hu elemzői szerint a modell és az adatok feldolgozására fejlesztett szoftver kiválóan alkalmas makroökonómiai szimulációs számítások elvégzésére.

Történelmi csúcsra szökött szerda délután az arany azonnali jegyzése Londonban arra a hírre, hogy az euróövezeti államok vezetői válságtanácskozásra készülnek. Részletek >>

Marcus Grubb, a WGC ügyvezető igazgatója a 48 oldalas tanulmány bemutatáskor úgy nyilatkozott, hogy „ez a kutatás egy olyan időpontban érkezik, amikor a magas infláció meglévő valóság számos fejlődő gazdaságban, míg a nyugati gazdaságok egy elhúzódóan lassú növekedés és alacsony infláció vagy éppen defláció fenyegetésével szembesülnek. Ebben az összefüggésben, azt akartuk megérteni, hogy miért látják ismét sokan az aranyban a megfelelő kockázatkezelési eszközt, különös tekintettel a sok eltérő inflációs forgatókönyv valamelyikének megvalósulására."

A kutatás arra a következtetésre jut, hogy az arany különösen jól teljesít egy olyan extrém gazdasági környezetben, amikor magas az infláció, gyenge a dollár és nagy a nyomás a pénzpiacokon. Ugyanakkor meggyőző teljesítményt mutat a sárga nemesfém egy deflációs szituációban (az árszínvonal csökkenése) is, amely például egyes euró-tagországok fizetésképtelensége esetén a megbízhatóbb eszközökbe való menekülés nyomán alakulhatna ki.

Az elemzés legfontosabb megállapításai a következők: Az arany összevetve más befektetési eszközökkel viszonylag jól teljesít mind magas infláció esetén, mind pedig deflációs időszakokban. Az arany köszönhetően annak, hogy nem korrelál más befektetési eszközökkel, hasznos szerepet tölt be egy hosszútávú befektetési portfolió értékének stabilizálásában még egy enyhén negatív éves reálhozam feltételezése esetén is. Az arany optimális részesedése egy portfolión belül mintegy 5% (alaphelyzetként feltételezve Nagy-Britannia esetét, évi 2,25%-os gazdasági növekedéssel és 2%-os inflációval). Ez nagyobb arány, mint a ma szokványos portfoliókban. Ennél nagyobb az arany optimális részesedése egy sikeres portfolióban, amennyiben hosszabb távon egy magasabb inflációs forgatókönyv valósulna meg, illetve fokozottan kockázatkerülő befektetőknél egy gyengébb gazdasági növekedést és alacsony inflációt felvázoló forgatókönyv beállásakor is. Az Oxford Economics kutatói nem hagynak kétséget afelől, hogy az arany mintegy kockázati biztosítékként elengedhetetlen alkotóeleme egy kiegyensúlyozott befektetési portfoliónak, és mértékét az egyes befektetők kockázatkerülési igényének függvényében 4 és 9 százalék között ajánlják.

Marcus Grubb szerint „a tanulmányból az következik, hogy a tipikus befektetői allokáció az arany tekintetében elmarad az optimálistól. A befektetők nagy többsége alig vagy egyáltalán nem rendelkezik arannyal, ami jelentős tőkekockázattal jár. Az arany folyamatos stratégiai birtoklásának elismertsége egyre növekszik már egy ideje, amiért az arany hozadékának átértékelése szükséges a befektetési portfoliókban.”

Privátbankár