A K&H Alapkezelő arról kérdezte a hazai pénztárakat és pénzintézeteket, mire számítanak egyes befektetési instrumentumok értékének egy éves változását illetően. 29 intézményi befektető, köztük nyugdíj- és egészségpénztárak, bankok, biztosítók, alapkezelők, valamint egyéb pénzintézetek vettek részt a megkérdezésben, amelyek együttesen több száz milliárd forint intézményi vagyont képviselnek.
Az euró/forint árfolyamot tekintve alakult ki a legegységesebb vélemény, a többség egyértelműen a szeptember elején tapasztalt 290 euró/forint árfolyam fennmaradását valószínűsíti leginkább. A további, hazai szempontból leglényegesebb devizák tekintetében az euró dollárhoz képesti erősödését várják a befektetők, miközben a svájci frankkal szemben az intervenciós szint tartásával számolnak. Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az euró árfolyamát a következő hónapokban is feltehetően az eurózóna tagállamainak államadósság helyzete, ezen belül is az egyre biztosabbra vett görög csődesemény bejelentése fogja mozgatni, egy éves távra tekintve azonban a helyzet stabilizálódásával és az eurózóna fennmaradásával terveznek a befektetők.
Mivel a jelentősebb makroadatok alapján a következő egy évben a legjobb esetben is csak visszafogott gazdasági növekedés prognosztizálható, ezért nem meglepő, hogy a kőolaj világpiaci árára vonatkozóan nem várnak jelentős emelkedést az intézményi befektetők. Pozitívnak tekinthető viszont, hogy miközben nem számítanak az arany világpiaci árának további emelkedésére, a feltörekvő részvénypiacok esetében növekedést valószínűsítenek, ami mindenképpen a jelenlegi, meglehetősen pesszimista befektetői hangulat javulását vetíti előre. Hazai szinten egyelőre nem ennyire optimista a kép, hiszen a megkérdezett befektetők az MNB alapkamat több mint 1 százalékpontos növekedésével számolnak, emellett a 10 éves államkötvények esetében is hozamemelkedést valószínűsítenek.
Privátbankár