Jöhetnek a szitek: így leszünk Kelet Luxemburgja?

A kormányzat célja a szitek bevezetésével elsősorban a tőkebevonás - mondta el Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője. A szabályozott ingatlanbefektetési társaságok magyarországi konstrukciója valóban vonzó lehet a befektetési lehetőségeket kereső tőkéseknek, mivel azok számára is megnyitja az utat az ingatlanpiac előtt, akik eddig nem fértek hozzá ehhez a szektorhoz.

A BÉT és a KBC Securities által szervezett konferencián Pankucsi Zoltán elmondta: számos üzleti konstrukcióban próbálják az egyes országok magukhoz vonzani a befektetőket. A szitek Európában és Európán kívül is számos országban léteznek, Magyarországon azonban nem volt korábban elérhető ez a befektetési forma; a kormány a szitek bevezetlésével közelebbé akarja hozni Magyarországot az áhított „kelet Luxemburgja”-státusz eléréséhez.

Pankucsi szerint a magyar ingatlanos cégek nagyon nehezen tudnak tovább lépni tőke híján, a sziteknek köszönhetően azonban a tőzsdén keresztül egyszerűbben juthatnak tőkéhez akár kisbefektetőktől, akár intézményi befektetőktől. Amellett azonban, hogy már meglévő társaságok számára is nyitott a szitté alakulás lehetősége, elsősorban az új társaságok alapítását várja a kormányzat. Emellett a korábban a magyarországi lehetőség híján külföldön megalapított, de magyar illetőségű szitek „hazaköltözésére” is lehetőséget teremt a magyar konstrukció, ami a főosztályvezető szerint sok esetben versenyképesebb, mint a külföldiek.

Beer Gábor, a a KPMG adótanácsadó partnere szerint a jelenlegi szabályozás gyakorlatilag 100 százalékban megfelel a nemzetközi módszertannak: a sziteknek társasági és helyi iparűzési adót sem kell fizetni – különösen ez utóbbinak van nagy jelentősége a magyar piacon: ennek köszönhető, hogy az árbevételnek gyakorlatilag 2 százaléka a sziteknél marad. Adófizetés csak a társaságból történő osztalékfelvételnél merül fel. A szit azonban nem elsősorban adózási szempontok miatt jött létre, hanem az ingatlanbefektetések hozzáférhetőségének javítása volt a fő cél. Gondot jelenthet azonban a vagyonszerzési illeték: ez a szitek esetében fixen 2 százalék. Emellett az adórendszer nem közvetlenül szitekhez kapcsolódó fejezetei is sokat számítanak a versenyképesség megítélésében:  példaként a forrásadó hiányát említette, amely vonzó lehet az egyébként saját országukban forrásadó fizetésére kötelezett cégek számára. Gondot okozhat azonban a 90 százalékos osztalékfizetési kötelezettség abban a tekintetben, hogy a forintban kifizetendő összegek miatt esetleg árfolyamnyereséget kell kimutatnia az érintett vállalkozásnak – hívta fel a figyelmet Beer Gábor.

A szitek professzionálják az ingatlanbefektetési piacot – mondta Hegyi Ádám, a KBC Securities senior corporate finance managare. Ha ez Magyarországon is bekövetkezik, valóban megindulhat a tőke a hazai ingatlanpiacra. A legfontosabb azonban ezen társaságok befektetési volta: olyan befektetők, akik eddig nem férhettek hozzá az ingatlanpiaci lehetőségekhez, most megfelelően szabályozott környezetben forgathassák pénzüket a szektorban.

Jó cégek, jó projektek vannak, vannak azonban problémák is – fogalmazott Hegyi. Egyrészt szükség van a jelenlegi piaci helyzetnek megfelelő felülvizsgálatra a korábban egészen más körülmények között elindított projektek esetében. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelően az érintett társaságoknak biztosítaniuk kell a transzparens működést.

Az intézményi befektetőket nem kényeztették el az elmúlt időszakban igazán jó budapesti tőzsdei kibocsátásokkal, így egy jól sikerült szit-bevezetés felkeltheti a piac érdeklődését. A külföldi befektetők számára akkor lehet vonzó a magyar szitek világa, ha néhány nagy sikerű sztorit sikerül példaként kiállítani – emellett persze a hazai ingatlanszektor általános jó állapota is szükséges a vonzerő növeléséhez.

Hegyi Ádám úgy véli: ha a következő három évben 3-5 igazán jó, minőségi szit-bevezetés történik, akkor elégedettek lehetünk.

Privátbankár - Gáspár András