Szerény siker a BÉT 1300 milliárdja, a jövő év is tartogat kihívásokat

A Budapesti Értéktőzsde a 2010. évi, 1,32 milliárd forint adózott eredményének 98,4 százalékát, összesen 1,299 milliárd forintot fizet ki osztalékként, ez részvényenként 240 forintot jelent - erről döntött a BÉT pénteki éves közgyűlése.

Tavaly a tőzsde 255 forint osztalékot fizetett, akkor a 2009. évi 1,38 milliárd forintos nyereség 99,3 százalékát osztotta szét a részvényesek között. A BÉT magyar számvitel szerinti 2010. évi mérlegét 7,359 milliárd forint mérlegfőösszeggel fogadta el a közgyűlés.

Az újabb három évre megválasztott Patai Mihály, a BÉT elnöke szerény sikerként értékelte a tőzsde tavalyi teljesítményét. Kifejtette, hogy a bevételek kevésbé alakultak jól, de ezt a költségek csökkentésével igyekezett ellensúlyozni a tőzsde vezetése. Az eredményt befolyásoló tényezők közül két tételt emelt ki: a közel 200 millió forint bankadót, és a KELER-től várt, de elmaradt osztalékot, amely mintegy 600-700 millió forint lett volna.

A közgyűlés elfogadta a Budapesti Értéktőzsde Zrt. 2011-2015. évi stratégiáját. Patai Mihály az előterjesztés felvezetéseként elmondta, hogy a stratégia olyan dolgokat is leszögez, amelyek most is tények, például azt, hogy a BÉT egy tőzsdeszövetség tagja. Megfogalmazza továbbá, hogy a BÉT, mint vállalat a jövőben is hatékonyan és nyereségesen működjön. A stratégia "bebetonozza" az elszámolási kapcsolatrendszert is, ami meghatározó a BÉT és a KELER viszonyára nézve.

A stratégia egyik alappillére az is, hogy a tőzsdeszövetségen belül át kell állni a közös kereskedési platformra. A BÉT kereskedési rendszerének cseréjéről azonban egyelőre nem született döntés. A közgyűlés felkérte az igazgatóságot, hogy dolgozza ki az üzleti modell részleteit, és azt egy következő, rendkívüli közgyűlés elé terjessze elfogadásra.

A részvénypiac alakulását figyelemmel kísérheti a Privátbankáron >>

Mohai György vezérigazgató a stratégiát ismertetve kifejtette, hogy a BÉT, mint szolgáltató cég legfontosabb feladata, hogy kiszolgálja a piaci igényeket és a piaci szereplőket. Az egyik legfontosabb kérdésnek nevezte a közös kereskedési platform kialakítását, amely, mint mondta valamennyi tőzsdeszövetség alapja. A stratégiai célok közé sorolta továbbá a kibocsátói bázis szélesítését, a tagság bővítését, a hatékony információ értékesítést, valamint a belföldi befektetői bázis erősítését.

Lantos Csaba, a felügyelőbizottság leköszönő elnöke a közgyűlésen arról beszélt, hogy a BÉT, és általában a hagyományos tőzsdék soha nem látott kihívás előtt állnak, ezt a kihívást pedig az alternatív kereskedési platformok, az MTF-ek utóbbi években tapasztalt térnyerése jelenti. Ez olyan árforradalmat fog hozni, ami középtávon megkérdőjelezi a BÉT jelenlegi árazási modelljét.

Lantos Csaba szerint a cselekvés lehetőségét jelenti a tőzsde jelenlegi értékeinek hangsúlyozása a felhasználók felé. Ezek között említette a BÉT árupiacát, a derivatív piacot és az elszámolást. Úgy vélte, hogy a Budapesti Értéktőzsdének a regionális együttműködésben van esélye a túlélésre a jelenlegi kihívások között. Hozzátette, hogy az együttműködésnek kompromisszumon kell alapulnia.

MTI