A lakásbiztosítási szerződéseket érdemes időről-időre átnézni és akár új szerződést is kötni - egyrészt a vagyonelemek változása, másrészt a biztosítási piac fejlődése miatt is. Sok olyan biztosítás van ma már a piacon, ami védelmet nyújt bizonyos kockázatok ellen, amikre mondjuk régebben nem volt lehetőség (a régebbi kontraktusokban például a villámkárok elleni védelem jellemzően nem szerepelt), az árverseny miatt ráadásul akár még jobban is járhatunk. A biztosítási szerződésekben azonban sokszor találkozunk olyan kifejezésekkel, amiket elsőre nem értünk, vagy nem teljesen vagyunk tisztában a pontos jelentésükkel. Ebben nyújtunk most segítséget.
Biztosítási tartam:
| Január 1-jétől a lakásbiztosításokat 10%-os adó terheli - bár ezen a piacon a verseny nagy, valószínűleg ennek egy részét a biztosítók átterhelik az ügyfelekre. Fizethetnek a devizahitelesek is - nekik ugyanis kötelező ilyen szerződéssel rendelkezniük. Részletek >>> |
A biztosítási szerződést határozatlan vagy határozott időtartamra lehet megkötni. A biztosítót a kockázatviselés kezdetétől a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a díj.
Kockázatviselés kezdete:
A kockázatviselés lényege tehát, hogy a biztosítási védelem ettől az időponttól illeti meg az ügyfelet.
A kockázatviselés biztosítási ajánlaton feltüntetett kezdő időpontja – fő szabály szerint - nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerződő általi aláírását követő nap 0. órája. A felek azonban megállapodhatnak ettől eltérő, későbbi kockázatviselési kezdő időpontban is. Fő szabály még, hogy a kockázatviselés akkor kezdődik, amikor átutaljuk az első biztosítási díjat a biztosítónak. Írásbeli megállapodás esetén a kockázatviselés a díjbefizetés előtt is megkezdődhet.
Alulbiztosítás:
A biztosítási összeg megállapításának alapja az újérték-elv, vagyis épületek esetében azok teljes újjáépítési költségét, az ingóságok esetében azok új állapotban történő, újrabeszerzési értékét kell figyelembe venni a biztosítási összeg megállapításához. Erre azért van szükség, mert ha az adott biztosított vagyontárgy károsodik, a biztosítási szerződésnek elegendő fedezetet kell tartalmaznia ahhoz, hogy azt a káreseményt követően pótolni lehessen.
Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgyak új értéke, akkor a biztosító a keletkezett kárt csak olyan mértékben téríti meg, ahogy a biztosítási összeg az újraépítés, újrabeszerzés költségéhez aránylik. Időnként nem árt felülvizsgálni meglévő lakásbiztosítási szerződésünket, hiszen az évek során új vagyontárgyakkal bővülhet otthonunk, amelyeket szintén fedezet alá kell vonni. Ez a vagyon érték nyomon követése.
Védettségi szint:
Otthonunk védettségi szintje attól függ, hogy milyen épületszerkezetekkel, nyílászárokkal és milyen minőségű vagyonvédelmi eszközökkel védjük féltve őrzött vagyontárgyainkat.
Az első lépés minden esetben, hogy fel kell mérni a lakásában lévő vagyontárgyak értékét, különös tekintettel a betörésveszélyes értékekre (pl. ékszerek, számítástechnikai, híradástechnikai, fotó-optikai és szórakoztató elektronikai eszközök) és az ingatlanban lévő vagyonérték alapján kell meghatározni a betörés elleni védelem optimális szintjét, mert csak akkor számíthatunk megfelelő kártérítésre.
Érdekmúlás: Érdekmúlásnak nevezik azokat az eseteket, amikor a biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosítási érdek megszűnt, például a biztosított eladta lakását vagy a vagyontárgy megsemmisült és emiatt biztosítási esemény már nem következhet be.
Az újérték elve:
Újérték alatt a biztosított vagyontárgy helyreállítási, újra beszerzési vagy újraépítési költségét értjük.
Indexálás:
Az indexálás – más néven értékkövetés – során, az újérték-elv alapján a biztosító a biztosítási összeget a biztosítási évfordulót megelőzően a következő biztosítási időszakra az átlagos árszínvonal változásához igazítja, ezzel arányosan változik a biztosítás díja. Ez azonban csak általános értékkövetés, így ha vagyonunkban ezt meghaladó mértékű változás áll be, érdemes a biztosítónál bejelenteni a vagyonértékben bekövetkezett változásokat. Amennyiben ezt nem tesszük meg, nagyobb vagyonösszegbeli változásnál könnyen alulbiztosítottá válhatnak vagyontárgyaink.
Kárbejelentési kötelezettség:
A káresetet bekövetkezésétől vagy a kár tudomásunkra jutásától számított határidőn belül a biztosító felé be kell jelenteni. A megszabott határidő szerződésenként változhat, de általában vagyonbiztosítások esetén 2 munkanapon, személybiztosítások esetén pedig 8 munkanapon belül meg kell történnie.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
