A tengerbe esett az észak-koreai rakéta. 

Kína hároméves nem hivatalos tilalom után hétfőtől újraindította a szénkereskedelmet Ausztráliával. A két ország viszonya 2018-ban mérgesedett el, amikor Canberra kitiltotta a Huawei-t az 5G hálózatából. A feszültség 2020-ban tovább fokozódott, ami a szén mellett, az árpa, a marhahús és a bor kereskedelmét is érintette. Az orosz széntermelők, a dél-afrikai bortermelők, az Egyesült Államok marhatenyésztői és az ukrán árpatermesztők profitáltak a konfliktusból.

A norvég honlap katonai forrásaira hivatkozva állítja, hogy Oroszország a szeptemberi ’Zapad-17’ hadgyakorlaton szimulálta a Spitzbergák lerohanását. A NATO belső köreiben dühöngenek, hogy a norvég hírszerzés képtelen volt előrejelezni a szimulált támadást. A NATO-ban szintén döbbenetet váltott ki, hogy bár Norvégia papíron 56 darab F-16-os vadászgéppel rendelkezik, az orosz hadgyakorlat alatt csupán 8 gépet tudott felvonultatni.

A szinte párhuzamosan futó két hadgyakorlat a Baltikum közelében jól illusztrálja a 2014-es ukrán válság után kialakult feszültséget Észak-Európában. Az elképesztő mennyiségű hadianyag felvonultatása egy viszonylag kis régióba természetesen azt a veszélyt is magában hordozza, hogy a helyzet váratlan fejlemények következtében kicsúszhat az ellenőrzés alól. Moszkva már februárban keményen figyelmeztette Svédországot, hogy ne közeledjen túlságosan a NATO-hoz.

Rögtön cáfolta a sajtóinformációt a tárca.

A szakértők szerint egyre inkább kiéleződik a török-német viszony.