|
| Putyin a Zapad 2017 gyakorlaton (Forrás: EPA/MIKHAIL KLIMENTYEV) |
Viszonylag egyszerű ügynek tűnt, amikor a norvég kormány a közelmúltban úgy döntött, hogy klímapolitikai okokból bezárja a messzi Északon fekvő Spitzbergák fővárosában az állami szénbányát. Csakhogy a Jeges tengeren fekvő szigetcsoport - amely félúton fekszik Norvégia és az Északi-sarkpont között - különleges helyzetű. Az 1920-as Párizsi Békeszerződés értelmében nemzetközi és demilitarizált státuszú, amelynek gondnokságával Norvégiát bízták meg.
Közös lónak túrós a háta
Igen ám, de az egyezmény minden aláírójának egyúttal szabad gazdasági tevékenységet engedett a szigetcsoportra, így hozott létre a Szovjetunió annak idején egy települést ott, szintén a szénbányászatra alapozva. Oroszország a mai napig fenntartja a Barentsburg nevű települését, amely a maga 500 lakosával a második legnagyobbnak számít. De ha most Oslo bezárja a bányát, akkor az elvándorláshoz vezethet és Moszkva kihasználhatja az alkalmat, hogy több beleszólást követeljen a Spitzbergák ügyeibe. Ezt pedig igazán nem akarja a norvég kormány, így most csapdába került.
A Krím-félsziget orosz annexiója óta feszült a két ország között a viszony és ezt olyan incidensek is tovább mérgezik, mint az októberi orosz helikopter-baleset a Spitzbergákon, ahova a norvégek nem engedtek oda orosz mentőegységeket. Az orosz Kommerszant napilap orosz védelmi minisztériumi forrásokra hivatkozva egyenesen azt állítja, hogy Norvégia törekvése, hogy kizárólagos nemzeti hatáskörben rendelkezzen a Spitzbergákról, potenciális háború kockázatát hordozza.
Leszerepelt norvégok
Egy biztonságpolitikai ügyekre specializálódott norvég honlap pedig odáig megy katonai forrásaira hivatkozva, hogy Oroszország a szeptemberi ’Zapad-17’ hadgyakorlaton szimulálta a Spitzbergák lerohanását. A cikk állítása szerint a NATO belső köreiben dühöngenek, hogy a norvég hírszerzés (NIS) képtelen volt előrejelezni a szimulált támadást. A NATO-ban szintén döbbenetet váltott ki, hogy bár Norvégia papíron 56 darab F-16-os vadászgéppel rendelkezik, az orosz hadgyakorlat alatt csupán 8 gépet tudott felvonultatni. Márpedig az ötödik generációs F-35-ös vadészgépek közül az első három éppen ezekben a napokban érkezik meg Norvégiába.
|
| Káncz Csaba |
A Norvégia és Oroszország közötti tartósan feszült viszonyt jelzi, hogy a norvég hadügyminisztérium februárban a német Thyssenkrupp nevű cégtől rendelt négy tengeralattjárót a flottájába. Az együttműködés bejelentésekor közölték, hogy a hadierő fejlesztése összefügg a norvég határ közelében érzékelt "kiszámíthatatlan" orosz katonai műveletekkel. Norvégia jelenleg egy főre jutóan a világ hatodik legnagyobb összegét költi védelmi kiadásokra az USA, Izrael és az Arab-öböl országai után.
Bård Wormdahl oknyomozó újságíró tevékenységének eredményeképpen tudható, hogy Norvégiának három jelentősebb radarállomása van: az egyik Vardø-ban, közel az orosz határhoz, a másik a Spitzbergákon és a harmadik az Antarktiszon. Mindháromnak fontos szerepe van a kontinentális USA felé esetlegesen haladó orosz rakéták elfogásában. Ezzel természetesen mindhárom bázis egyben célpont is az orosz rakéták számára.
Káncz Csaba jegyzete.
Nagyokat ütnek. 
