Nő a katonai feszültség Észak-Európában – két óriási hadgyakorlat kezdődik

Egy finn, egy amerikai és egy észt katona egy júniusi hadgyakorlaton. Fotó: EPA / valda Kalnina

A Hidegháború befejezése utáni időszak két legnagyobb hadgyakorlata zajlik le ebben a hónapban Európában. Ezek mindennél jobban érzékeltetik a Nyugat és Oroszország közötti bizalmatlanságot és feszültséget mind diplomáciai, mind katonai téren. A semleges Svédország területén tegnap kezdődött az Auróra 17 nevű hadgyakorlat, amely egy feltételezett orosz támadást modellez és amelyen 20 ezer fő vesz részt kilenc országból, beleértve legalább 1000 amerikai tengerészgyalogost, valamint Norvégia, Finnország, Észtország, Litvánia, Lengyelország, Németország és Franciaország katonáit.

Kardcsörtetés mindkét oldalon

A hadgyakorlat a svéd Gotland szigete körül zajlik, amely a 2014-es ukrán események után került újra a katonai tervezők asztalára, tekintve, hogy csupán 345 kilométerre fekszik az orosz kalinyingrádi exklávétól. A 19-ik század elején egy rövid ideig orosz kézen volt a sziget és egy esetleges balti inváziónál a sziget stratégiai szerepet játszhat. Egy évtizedes kihagyás után Stockholm tavaly újra katonákat telepített Gotlandra, attól tartva, hogy orosz deszantosok órák alatt elfoglalhatják és aztán csapaterősítésekkel megakadályozhatják a nyugati haditengerészet mozgását a Balti tengeren. Mike Pence amerikai alelnök július 31-én találkozott a balti elnökökkel Tallinnban és megerősítette Washington elkötelezettségét a NATO tagállamok védelmére, beleértve a baltiakat.

Holnapután pedig már kezdődik és egy hétig tart a Zapad-17 hadgyakorlat Nyugat-Oroszország és Berarusz területén, több tízezer katona részvételével. A megmozdulás nem új keletű, folytatása az elsőként 1973-ban megrendezett szovjet gyakorlatnak, melyet a Szovjetunió összeomlása után újból felélesztve, 2009 óta fehérorosz-orosz bilaterális együttműködés alapján tartanak négyévente. A Balti államok és Ukrajna biztonsági szervei az elmúlt hetekben arra figyelmeztettek, hogy a hadgyakorlat Trójai falóként funkcionálhat és átcsaphat országaik megszállásába. A Pentagon ezért az elmúlt hetekben pótlólagosan 7 darab F-15C vadászgépet és 600 tengerészgyalogost telepített a Baltikumba.

A szinte párhuzamosan futó két hadgyakorlat a Baltikum közelében jól illusztrálja a 2014-es ukrán válság után kialakult feszültséget Észak-Európában. Az elképesztő mennyiségű hadianyag felvonultatása egy viszonylag kis régióba természetesen azt a veszélyt is magában hordozza, hogy a helyzet váratlan fejlemények következtében kicsúszhat az ellenőrzés alól.

Moszkva figyelmeztetése Stockholm címére

Káncz Csaba

A svéd politikai életet az utóbbi időszakban több esetben is felborzolták orosz vadászgép-manőverek és állítólagos kibertámadások az ország politikai életébe. A svéd katonai stratégák nem feledkeznek el arról a 2013-as orosz hadgyakorlatról sem, amely a NATO későbbi bevallása szerint egy nukleáris csapást szimulált Stockholmra. Arról sem, hogy négy évvel ezelőtt a Zapad 2013 hadgyakorlat egyes egységei pár hónappal később már Ukrajnában harcoltak.

Mindazonáltal Stockholmban kevesen tartanak közvetlen orosz támadástól. Attól viszont igen, hogy Svédország belesodródhat egy háborúba, ha Moszkva beavatkozna a Baltikumba – amely egyrészt komoly orosz kisebbséggel rendelkezik, másrészt geopolitikailag hosszabb időszakokon keresztül orosz befolyási övezetnek számított. Moszkva mindenesetre már februárban keményen figyelmeztette Svédországot, hogy ne közeledjen túlságosan a NATO-hoz.

Káncz Csaba jegyzete.