Kína feloldotta az ausztrál szénembargót – felbolydul-e az energiapiac?

Az ausztrál kormányváltás után Peking és Canberra között enyhülni látszik a viszony, amit az országok külügyminisztereinek múlthavi pekingi találkozója és a két vezető közötti üzenetek is hangsúlyoztak. Részben ennek az eredménye, hogy Peking hároméves szünet után újraindítja a szénkereskedelmet Ausztráliával.

Ausztrália reméli, hogy Kína más importkorlátozásokon is enyhíteni fog. Penny Wong ausztrál külügyminiszter találkozóját követően Don Farrell kereskedelmi miniszter december végén kijelentette, hogy ő is hajlandó Kínába látogatni, hogy tárgyaljon az árpára és borra vonatkozó pekingi korlátozásokról, amelyek jelenleg a Kereskedelmi Világszervezethez benyújtott ausztrál panasz tárgyát képezik.

A szénre vonatkozó szankciók enyhítése azonban nem csupán politikai, de kőkemény gazdasági érdekek mentén zajlik. A Covid-korlátozások enyhítése után várhatóan nőni fog Kína energiaigénye, ami arra késztette a világ legnagyobb szénfogyasztó és -termelő országának vezetését, hogy az energiaellátás biztonsága érdekében egyfelől növelje a hazai szénbányászat már most is rekordszintű termelését, másrészt fokozatosan újraindítsa az ausztrál szénimportot.

A szénre vonatkozó szankciók feloldásában az is szerepet játszik, hogy járvány utáni világgazdasági felpattanást, majd az ukrajnai orosz inváziót követően a szén ára jelentősen, több mint négyszeresére emelkedett.

A kínai energiatermelők és acélgyártók mostantól jobb minőségű ausztrál szénhez juthatnak hozzá, míg Ausztrália, amely korábban Kína második legnagyobb szénszállítója volt, visszaszerezheti a piaci részesedését, amelyet olyan beszállítókkal szemben veszített el, mint Oroszország és Mongólia.

Peking azt is nagyon szeretné elkerülni, hogy szénhiány miatt a 2021 végihez hasonlóan ismét országos áramkimaradások legyenek. Ehhez pedig már csak azért is nagyon szüksége van a szénre, mert áramtermelése közel 60 százaléka a szénre támaszkodik.

Az ország 2022-ben rekordmennyiségű, 4,45 milliárd tonna szenet termelt ki – közölte december végén a Nemzeti Energiaügyi Hivatal.

Kína a szankciókat megelőzően több mint 30 millió tonna kokszszenet és közel 50 millió tonna hőkőszenet vásárolt Ausztráliából, mielőtt leállt a vásárlás.

Az ausztrál források nélkül a kínai vásárlók indonéz kitermelőkhöz fordultak a termikus szénért, valamint mongol és orosz vállalatokhoz a kokszszénért, de nehezen jutottak hozzá az energiatermeléshez és acélgyártáshoz szükséges kiváló minőségű szénhez, amelyet korábban Ausztrália biztosított.

Más gazdasági elemzők azonban úgy vélik, hogy a döntés hatása csekélyebb lesz a sokak által vártnál, mivel a kereskedelem korábbi szintjeihez való visszatérés valószínűleg nem történik meg, mivel a regionális és a globális piac dinamikája jelentősen megváltozott. Ausztrália részesedése Kína teljes termikus szénimportjában a tiltást megelőzően 21 százalék volt, jóval lemaradva a vezető Indonézia mögött, amely 69 százalékos részesedéssel bírt. Miután az ausztrál részesedés 2021-ben nullára csökkent, így egyfelől az indonéz pozíciók megerősödtek, másfelől jelentősen megnőtt az orosz szén behozatala, amelynek árával nem nagyon tudja felvenni a versenyt az ausztrál termelés, már csak a rövidebb szállítási távolság miatt sem. A kokszén piacán nagyobb az esély a visszatérésre – ahol a tengeri szállítás 94 százalékát adták korábban –, de mivel az ausztrál termelők nem akarják újra megégetni magukat egy esetleges ismételt kínai szankcióval, ezért a garanciák tekintetében sokkal igényesebbek lesznek. A hatás így az elemzők szerint valószínűleg inkább a Kína és Ausztrália közötti kapcsolatok javítására korlátozódik, míg világgazdasági szempontból nem lesz jelentős.

Hogy jutottak el idáig?

Kína és Ausztrália viszonya 2018-ban mérgesedett el, amikor Canberra kitiltotta a Huawei-t az 5G hálózatából. A helyzet 2020-ban tovább romlott, miután Canberra nemzetközi vizsgálatot kért a koronavírus eredetének feltárására, amire válaszul Peking az ausztrál exportra vonatkozó megtorló kereskedelmi intézkedések sorát vezette be. A szén mellett az árpa, a marhahús, a gyapot, a bor, a homár és a szőlő exportját is különböző mértékű korlátozásokkal sújtották 2020-ban. Kína azonban továbbra is nagy mennyiségben vásárolt vasércet, búzát és cseppfolyósított földgázt – foglalta össze az előzményeket a Reuters.

Kína szóbeli utasítást adott a vásárlóknak, elsősorban a nagyobb vállalatoknak, hogy kerüljék az ausztrál árukat, például a szenet és a gyapotot, emellett pedig dömpingellenes vámokat vetett ki az árpára és a borra. Az ausztrál szén kínai importját érintő 2020 októberében kiadott utasítás hatására szénszállító hajók tucatjai rekedtek a kínai kikötők előtt, és az ausztrál szén ára átmenetileg esésnek indult. Peking később közölte, hogy a szénbehozatal nem felelt meg a környezetvédelmi előírásoknak.

A legpusztítóbb hatást az árpára és a borra vonatkozó közel öt éve érvényben lévő kínai szankciók érték el, szinte teljesen megszüntetve e termékek kínai importját. Az árpára kivetett vámok a termék árának 80,5 százalékára rúgnak, míg a bort egyes márkák esetében 218 százalékos vám sújtja.

A Kínába, Ausztrália korábbi legnagyobb piacára irányuló borexport 844 millió dollárral csökkent a 2022 márciusáig tartó 12 hónap alatt, azaz a végleges vámok kivetése utáni első évben. A világ legnagyobb sörgyártójával folytatott árpakereskedelem korábban évi 1,5 és 2 milliárd ausztrál dollár között mozgott, ami szinte lenullázódott.

Kína az ausztrál gyapotra 40 százalékos vámot vetett ki, míg korábban az ausztrál gyapot legnagyobb vásárlója volt. A 2018/19-es termésévben a gyapotexport mintegy 60 százaléka, 900 millió ausztrál dollár értékben Kínába irányult.

Ausztrália öt legnagyobb marhahús-feldolgozóját 2020-ban szintén kitiltották a kínai piacról, többek között a nem megfelelő címkézés és egy tiltott anyaggal való szennyeződés miatt. Bár más üzemek továbbra is szállíthatnak Kínába, az importőrök arra panaszkodnak, hogy az ausztrál marhahús vámkezelése „valamiért” nagyon hosszadalmas. A kereskedelem értéke 2019-ben 3 milliárd ausztrál dollár volt. Eközben a homárkivitel is visszaesett, miután a kínai vámhatóságok közölték, hogy fokozott ellenőrzés alá vonják.

Milyen hatással voltak a kínai szankciók az ausztrál gazdaságra?

Az intézkedések ellenére Ausztrália továbbra is kereskedelmi többletet könyvelhetett el Kínával szemben, köszönhetően az emelkedő nyersanyagáraknak, különösen a vasérc árának. Ugyanakkor sikeresen átirányította a szén, az árpa és más termékei exportját. Az árpatermesztők csökkentették a gabonafélék vetésterületét, és helyette több repcét ültettek. Ausztrália legnagyobb borászati vállalata, a Treasury Wine Estates a vámok által sújtott üzletág újjáépítése érdekében a kínai bortermelésre helyezte át a fókuszt.

A Goldman Sachs január 6-i jegyzetében azt írta, hogy a korlátozások enyhítésének általános gazdasági hatása, bár az érintett ágazatok számára kedvező, összességében valószínűleg csekély lesz.

Kik profitáltak a konfliktusból?

Az orosz és mongol széntermelők mellett a dél-afrikai borászok a kínai kereslet fellendülését tapasztalták, míg a Franciaországból, Kanadából, Argentínából és Ukrajnából Kínába irányuló árpaexport szintén megugrott. Az Egyesült Államok szarvasmarhatenyésztői is profitáltak, mivel Kína alternatív szállítót keresett a jó minőségű, gabonával táplált marhahúsból.