Energiaválság – soha nem látott szintre nőtt a világ szénfogyasztása

A világ szénfogyasztása 2022-ben soha nem látott 8 milliárd tonna fölé emelkedett az energiaválság, főként a megugró földgázárak következményeként. A világ három legnagyobb széntermelője – Kína, India és Indonézia – 2022-ben termelési rekordot ért el. Az előrejelzések szerint a világ szénfogyasztása 2025-ig nagyjából ezen a szinten marad: bár Európában csökkeni fog – 2025-re az európai szénkereslet várhatóan a 2020-as szint alá csökken –, de az ázsiai fejlődő gazdaságok további erős kereslete ezt ellensúlyozza. Az évtized közepét követően azonban a világ szénfelhasználásának lassú visszaesését valószínűsítik a kutatók, hiszen a megújuló energiaforrások egyre inkább kiszorítják a szenet a villamosenergia-termelésből különösen a fejlett gazdaságokban.

Az Nemzetközi Energia Ügynökség legfrissebb, az ágazatról szóló éves piaci jelentése, a „Szén 2022” szerint noha a világ szénfelhasználása 2022-ben csupán 1,2 százalékkal növekedett, ez elegendő ahhoz, hogy a történelem során először meghaladja a 8 milliárd tonnát egyetlen év alatt, felülmúlva a korábbi, 2013-ban felállított rekordot. A jelenlegi piaci tendenciák alapján a szénfogyasztás 2025-ig ezen a szinten marad, mivel a fejlett piacokon tapasztalható csökkenést ellensúlyozza a feltörekvő ázsiai gazdaságok továbbra is erős kereslete. Ez azt jelenti, hogy a szén továbbra is a globális energiarendszer messze legnagyobb metán és szén-dioxid-kibocsátó forrása marad.

A koronavírus lezárásokat követő gazdasági felpattanás miatt kialakuló globális energiaválság közepette – amelyet az ukrajnai orosz invázió tetézett – megemelkedtek a földgázárak, ezért az energiatermelésben mindinkább a szénre kezdtek támaszkodni. Bár ellentétes hatások is érvényesültek: a lassuló gazdasági növekedés csökkentette a villamosenergia-keresletet és az ipari termelést, és a megújuló energiaforrásokból származó energiatermelés szintén új rekordot döntött. Kína, a világ legnagyobb szénfogyasztója a nyár folyamán a hőhullám és a szárazság miatt kénytelen volt jelentős mértékben növelni a szénfelhasználást az energiatermelésben, még úgy is, hogy a szigorú Covid-korlátozások csökkentették a keresletet.

„A világ közel áll a fosszilis tüzelőanyag-felhasználás csúcsához, és a szén lesz az első, amely csökken, de még nem tartunk ott”

– mondta Keisuke Sadamori, a Nemzetközi Energia Ügynökség energiapiacokért és energiabiztonságért felelős igazgatója.

„A szén iránti kereslet makacsul tartja magát, és 2022-ben valószínűleg minden idők legmagasabb szintjét érte el, ami a globális károsanyag-kibocsátást is felfelé hajtja. Ugyanakkor sok jel utal arra, hogy a mai válság felgyorsítja a megújuló energiaforrások, a hőszivattyúk elterjedését és az energiahatékonyság fejlesztését, ez pedig a következő években mérsékelni fogja a szénkeresletet. A kormányzati politikák szintén kulcsfontosságúak lesznek a biztonságos és fenntartható jövő megteremtésében” – tette hozzá Sadamori.

A teljes szénfelhasználás rekordján belül az energiatermelés szénigénye szintén új rekordot ért el.

A nemzetközi szénpiac rendkívül feszes éven van túl: a szén ára márciusban, majd júniusban történelmi csúcsra, egy év alatt közel háromszorosára emelkedett, aminek oka szintén a globális energiaválság okozta feszültségek, különösen a földgáz árának kiugrása, emellett pedig az egyik legfontosabb nemzetközi beszállító, Ausztrália kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt fellépő kitermelési nehézségei. Európa szintén jelentősen hozzájárult az árak emelkedéséhez: már a második egymást követő évben növeli szénfogyasztását, részben azért, mert idén súlyosan érintette az orosz földgázellátás erőteljes csökkentése. Ugyanakkor 2025-re az európai szénkereslet várhatóan a 2020-as szint alá csökken.

A világ három legnagyobb széntermelője – Kína, India és Indonézia – 2022-ben termelési rekordot ért el. Az energia ügynökség jelentése azonban megjegyzi, hogy a magas árak és a széntermelők számára kényelmes árrés ellenére nincs jele az exportorientált szénprojektekbe történő beruházások felfutásának. Ez a befektetők és a bányavállalatok óvatosságát tükrözi a szén közép- és hosszú távú kilátásaival kapcsolatban. Vannak azonban olyan afrikai országok, ahol a kifizetődő tengeri szénkereskedelem felfutásával jelentősebb állami, főként infrastrukturális beruházások indulhatnak meg. Erről laptársunknál, az Mforon megjelent „Kitört a szénláz! Európa tengerentúli importja több mint a tizenegyszeresére nőtt” című cikkünkben olvashat bővebben.

Az előrejelzések szerint a szén iránti kereslet a fejlett gazdaságokban az elkövetkező években csökkenni fog, mivel a megújuló energiaforrások egyre inkább kiszorítják a szenet a villamosenergia-termelésből. Ázsia feltörekvő és fejlődő gazdaságai azonban növelni fogják a szénfelhasználást a gazdasági növekedés elősegítése érdekében, még akkor is, ha egyre több megújuló energiaforrást használnak.

Az elkövetkező években a világ legnagyobb szénfogyasztójának számító Kínában bekövetkező fejlemények lesznek a legnagyobb hatással a globális szénkeresletre, de India is jelentős szerepet fog játszani.

A Nemzetközi Energia Ügynökség egy másik jelentésében arra is felhívja a figyelmet, hogy a széntüzelés visszaszorítása duplán előnyös környezetvédelmi szempontból, hiszen a szénbányákból a légkörbe kerülő metán az éghajlatváltozás szempontjából a szén-dioxidnál közel százszor károsabb gáz. A szénbányászat ugyanakkor sokkal több metánt bocsát ki, mint a földgáz- vagy az olajipar.