A világ energiaválsággal küszködik, ez alapján pedig arra számíthatunk, hogy a szénfelhasználás 2022-ben növekedni fog. Az idei év első felében azonban nem ez történt, legalábbis a villamosenergia-ágazatban nem. Az első hat hónapban a megújuló energiaforrások fedezték a globális villamosenergia-igény teljes növekedését, megállítva a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának emelkedését.
A globális villamosenergia-kereslet 2022 első félévében 3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ami összhangban áll a korábbi évek átlagával. A keresletnövekedés 77 százalékát a szél- és a napenergia fedezte, a fennmaradó részt pedig a vízenergia. Kínában a szél- és napenergia-termelés növekedése a villamosenergia-igény növekedésének 92 százalékát állta, az Egyesült Államokban ez az arány 81, míg Indiában 23 százalék volt.
A második félév elején azonban fordulat következett: júliusban és augusztusban a globális szén- és gáztermelés növekedett, emiatt pedig fennáll a lehetősége annak, hogy a villamosenergia-ágazat károsanyag-kibocsátása a tavalyi rekordot követően 2022-ben még tovább emelkedik. E változásban jelentős szerepet játszott, hogy Kínában a rekord szárazság miatt jelentősen visszaesett a vízenergia-termelés, és világszerte hőhullámok sújtottak, ami növelte az áramfelhasználást – derült ki az Ember energetikai kutatóközpont tanulmányából.
A kettős tendencia a félév hátralevő részében is tovább folytatódott. Az Ember adatai szerint Kína napenergiából származó villamosenergia-termelése több mint 30 százalékkal nőtt január és október között a 2021-es év azonos időszakához képest, míg a szélenergiából származó villamos energia 25 százalékkal ugrott meg. Mindez megerősítette az ország státuszát a világ messze legnagyobb megújulóenergia-felhasználójaként.
Ugyanebben az időszakban azonban Kína áramtermelésre fordított szénfelhasználása szintén új csúcsra emelkedett, ahogyan az ezzel összefüggő károsanyag-kibocsátás is.
Ha a kínai szénfelhasználás a hagyományos szezonális mintákat követi, és decemberben az októberi értékhez képest nagyjából 30 százalékkal emelkedik, akkor a széntüzelésű villamosenergia-termelésből származó szén-dioxid-kibocsátás idén meghaladja a 4,5 milliárd tonnát – áll a Reuters összefoglalójában.
Ez több szén-dioxidot jelent, mint amennyit Európa teljes energiaszektora – valamennyi forrásból, tehát nem csak szénből – 2021-ben kibocsátott. Kínában a villamosenergia-termelésben a szénalapú kibocsátás 2017 óta 1 milliárd tonnával nőtt.
A covid a legnagyobb környezetvédő
Kína idei energiaszükségletét is visszafogták a koronavírus terjedése miatt elrendelt szigorú lezárások, amelyek több területen akadályozták a gyártási tevékenységet és lassították az ipari termelést, míg a gyengülő ingatlanszektor a hazai beruházások meredek visszaesését okozza, ami szintén fékezi az energiafelhasználást. Ha a gazdasági aktivitás idén erőteljesebb lett volna, valószínűleg az ország szénfelhasználása és kibocsátása még magasabbra emelkedik, különösen azért, mert a rekordmagas földgázárak csökkentették az energiatermelők számára a szénről a tisztább égésű gázra való átállás gazdasági vonzerejét.
Ha a borús makrogazdasági környezet javulásnak indul, és sikerül fokozatosan kilépni a zéró-covid politikából, úgy a termelés felpörgése mellett a belföldi fogyasztás is megélénkül, ami 2023-ban magasabbra lendítheti az energiafelhasználást.
Ha a globális földgázpiac zavarai 2023-ban sem enyhülnek – mivel Európa az ukrajnai inváziót követően sokkal nagyobb mennyiségben vásárol LNG-t a világpiacról, annak árát az egekbe emelve – akkor Kína valószínűleg ismét a széntüzelésű kapacitások bővítését fogja előnyben részesíteni a gázzal szemben, még akkor is, ha a kibocsátások továbbra is emelkedő tendenciát mutatnak.
Peking elkötelezettsége a megújulók mellett vitathatatlan
Tekintettel az éghajlatváltozás elleni egyre intenzívebb küzdelemre, világszerte hevesen ellenzik a szénfelhasználást, ugyanakkor Kína szénszennyezésének elképesztő számai teljesen ellentétesnek tűnhetnek az ország deklarált törekvésével, miszerint vezető szerepet kíván betölteni az éghajlatvédelemben.
Peking azonban úgy tekint a rövid távú energiabiztonságra, mint ami létfontosságú a hosszú távú gazdasági stabilitás szempontjából, és nyugodtan alkalmazza ma a piszkos energiát, miközben a tiszta technológiákban erősödik.
Valójában Peking elkötelezettsége a megújuló energiaforrások páratlan mértékű fejlesztése mellett nem kérdőjelezhető meg. Az ország 2021-ben több megújulóenergia-termelő kapacitást telepített, mint a világ többi része együttvéve.
2022-ben Kína a nap- és szélenergia bővítéseinek köszönhetően elérte a tiszta energiából előállított 3000 terawattóra villamos energia mennyiséget – ami jóval több, mint bármely más országé –, és az Ember adatai szerint a tiszta energia aránya Kína villamosenergia-mixében országos rekordra, 31,9 százalékra emelkedett. Kína azonban a tiszta energiára való átállás ütemét tekintve is a világ vezető országai közé tartozik, hiszen 2015-ben még csupán 26,3 százalék volt a megújulók aránya az áramtermelésben.
