A kínai orvosoknak rossz hírük van Hszi Csin-ping elnök számára: az ország egészségügyi rendszere még mindig nincs felkészülve egy hatalmas országos koronavírusjárvány kezelésére, amely elkerülhetetlenül követni fogja a vírus megfékezésére irányuló szigorú intézkedések enyhítését.
A kínai vezetőknek szóló figyelmeztetést egy tucat egészségügyi szakember, köztük orvosok és ápolók, valamint helyi önkormányzati egészségügyi tisztviselők adták át novemberben a kormányzatnak.
„Az egészségügyi rendszer meg fog bénulni, ha tömeges megbetegedések kezdődnek”
– mondta a járvány kitörésének közel három évvel ezelőtti helyszínén, Vuhan egyik állami kórházában dolgozó orvos a Financial Timesnak.
Ez a figyelmeztetés fontos üzenet azok számára mind Kínában, mind világszerte, akik abban reménykednek, hogy Hszi véget vet a zéró-covid politikájának. Szakértők szerint e politika azt eredményezte, hogy Kína ahelyett, hogy a tömeges járványkitörés elleni védekezésre fordította volna a figyelmét, erőforrásait inkább a megfékezésre összpontosította.
Peking saját magának okozott probléma – amit sokan elkerülhetetlen „kilépési hullámnak” neveznek – a fertőzések gyors növekedését jelenti, amint az ország feloldja a szigorú járványügyi korlátozásokat.
Ez a hullám azzal fenyeget, hogy túlterheli az ország egészségügyi rendszerét, ha Hszi nem változtat radikálisan a zéró-covid politikán, annak érdekében, hogy fel lehessen készülni rá.
„Egy kilépési hullámban a nagy veszélyt egyszerűen az esetek rövid idő alatt fellépő puszta száma jelenti. Jelenleg azonban nem tudok olyan forgatókönyvet elképzelni, amelyben egy kilépési hullám ne okozna problémát az egészségügyi rendszer számára” – mondta Ben Cowling, a Hongkongi Egyetem járványtani professzora.
Eközben a 80 év felettieknek csupán 40 százaléka kapott három oltást a hazai gyártású vakcinából, amely az omikron-változat elleni magas szintű védelemhez szükséges. Ez az arány például Japánban 92 százalék, Dél-Koreában 85, Hongkongban pedig 61 százalék körül van. A Bloomberg úgy véli, jelenleg ez okozza Kína legnagyobb sérülékenységét. A lap szerint külön probléma, hogy az oltottsági arány éppen az idősebb korosztályban alacsonyabb.
Jin Dong-jan, a Hongkongi Egyetem virológusa szerint a kínai kórházakat tömeges járvány esetén túlterhelhetik az oltatlan idős betegek, ami megismételné az idei hongkongi válságot, amikor a járvány csúcspontján a kórházak nem tudták fogadni a betegeket és a hullaházak is megteltek.
„Egy hongkongi típusú járvány elkerülhető lenne, ha növelnék az idősek oltási arányát és felhalmoznák a vírusellenes készleteket, amit Hongkong nem tett meg a járvány kitörése előtt”
– nyilatkozta az FT-nek.
Az elmúlt hetekben a piacok mégis izgatottan reagáltak az arra utaló jelekre, hogy Peking az újranyitást fontolgatja – ez egy olyan irányváltás lenne, amely fokozná a fogyasztói bizalmat a világ legnagyobb piacán, és enyhítené a globális ellátási láncokat érintő zavarokat. Az optimizmus a múlt héten fokozódott, miután Peking enyhítette a nem közvetlen kontaktszemélyekre és a nemzetközi utazókra vonatkozó karanténkövetelményeket – amelyről a Reuters is beszámolt.
Ugyanakkor több gazdasági elemző számára korábban az is felmerült, hogy Kína azért ragaszkodik a zéró-covid politikához és a szigorú lezárásokhoz, hogy ezzel mindaddig korlátozza a belső kereslet növekedését és visszafogja az importot, amíg a világgazdaság lassulása miatt exportált termékeire is kisebb a kereslet. Eszerint a lezárásokat használja arra, hogy pozitív tartományban tartsa külkereskedelmi mérlegét.
Az orvosok szerint Kína egészségügyi rendszere közel három évvel a világjárvány kitörése után sokkal feszültebb, mint a kezdetekkor. A szűkös finanszírozást, személyzetet és orvosi erőforrásokat a világjárvány elleni védekezésre irányították át a legveszélyeztetettebbek kezelésére való felkészülés helyett.
„Az elmúlt néhány évben a kínai egészségügyi rendszer teljesen kimerült, minden emberét, pénzét és támogatását a vírus megelőzésére és ellenőrzésére fordította, ami fenntarthatatlan. Ezeket az aggodalmainkat továbbítottuk Pekingnek, de a központi kormány még nem tett érdemi kiigazításokat” – mondta Kuangtung tartomány egyik egészségügyi tisztviselője.
A kisebb kórházakban végképp nincs meg a munkaerő és a felszerelés a nagy betegáradat kezelésére. A helyi zárlatok miatt az első vonalban dolgozók kiesnek a munkából, más dolgozók pedig plusz műszakokat kénytelenek vállalni, hogy pótolják kollégáikat. A koronavírusra összpontosító bürokrácia szintén lassítja az amúgy is nehézkes rendszert, ami miatt újra és újra megtörténik az a tragédia, hogy a betegek nem jutnak időben orvosi ellátáshoz. Az egészségügyi rendszer tehát nincs felkészülve a nagyszabású újranyitásra.
A nagyobb járványokra való felkészülés jegyében Peking elrendelte, hogy a helyi kormányzatok hatalmas kórházépítési akciót indítsanak, emellett izolációs létesítményeket is kért a közeli kontaktok és a pozitív esetek elhelyezésére.
Guo Janhong, a kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság vezető tisztviselője csütörtökön Pekingben újságíróknak elmondta, hogy több nagy befogadókapacitású helyszínt, köztük stadionokat és kiállítási központokat alakítanak át ideiglenes kórházakká a tünetmentes és enyhe tünetekkel rendelkező betegek elhelyezésére. Órákkal később kantoni tisztviselők bejelentették, hogy tervezik az ideiglenes kórházak és más központi karanténlétesítmények kapacitásának 70 ezer ágyról közel 250 ezerre történő bővítését.
Karen Grépin, a Hongkongi Egyetem egészségügyi rendszerekkel foglalkozó szakértője szerint elsősorban nem is a kórházi férőhelyek száma, hanem az emberi erőforrások szűkössége jelenti a legnagyobb problémát. A múltban képesek voltak az országon belül mozgatni az orvosokat és ápolókat – egyik tartomány segítette a másikat –, de ez nem lesz így, ha mindenhol egyszerre indul be a nyitás. „És nehéz a betegeket kezelni, ha a kórházi személyzet is beteg” – mondta, megjegyezve, hogy az idei hongkongi járvány idején a város Kínából érkező további egészségügyi dolgozókra támaszkodott.
Mindennek fényében valószínű, hogy Hszi kormányának a védekezésben továbbra is a szigorú társadalmi távolságtartásra kell támaszkodnia, ami lassítja a járvány előtti normális állapotokhoz való visszatérést.
Ugyanakkor Kínának a kórházi és elkülönítő létesítményeket csak a súlyos esetek számára kellene fenntartania, és követnie kellene a világ többi részét abban, hogy a tünetmentes és enyhe esetek otthonukban is elkülönülhessenek, ami jelentősen enyhítené az egészségügyi rendszerre nehezedő nyomást.
Ha a kórházakra nehezedő nyomás nem enyhül, és csökken az ellátás elérhetősége, a hongkongi dráma ismétlődhet meg, ahol a halálozási arány a februárihoz képest márciusban a duplájára emelkedett az ellátás hiányossága miatt.
Kínában a hivatalos esetszámok több mint hat hónapos csúcson állnak, részben a fővárosban, Pekingben és a déli ipari központban, Kantonban történt rekordszámú fertőzés miatt.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a mínusz 0,16 pontos nyitás után csökkent szerdán kora délutánig.
