Olaf Scholz német kancellár ma Kínában tárgyal a 12 legnagyobb német vállalat vezérigazgatóinak társaságában. Scholz az első G7-vezető, aki Pekingbe látogat a COVID-járvány kezdete óta, és az első, aki találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel, mióta harmadik ciklusra kinevezték a kommunista párt főtitkárává. Berlin rendkívül aktív a térségben, Steinmeier elnök tegnap fejezte be háromnapos látogatását Tokióban.
Scholz magával vitte Pekingbe az mRNS-oltóanyag-fejlesztőjének, a BioNTech-nek a vezetőjét is. Ez jelezheti, hogy Kína egy erős vakcinát akar a zárlaton alapuló nulla Covid-politikák enyhítése érdekében.
Tavaly Kína volt Németország legnagyobb kereskedelmi partnere, a két nemzet közötti összkereskedelem 245 milliárd dollárt tett ki. A német vállalatok, különösen az autógyártók és a vegyipari cégek nagy - és növekvő - jelenléttel rendelkeznek Kínában. A német kereskedelmi deficit viszont egyre nő Kínával szemben és az elmúlt 12 hónapban már elérte a 74 milliárd eurót.
A kínai központi pártlap melegen üdvözli a látogatást, hiszen Berlinnek szüksége van erős gazdasági impulzusokra. A lap szerint „Németország gazdasági kudarcai veszélyeztetnék az EU egységét, mivel negatív tovagyűrűző hatást gyakorolnának más EU-tagállamokra, ami viszont hátszelet adhat az ultranacionalista, populista és szélsőjobbos vagy szélsőbaloldali politikai erőknek. Az EU értékes leckéket vont le a Brexitből - és ezt megelőzően a nacionalista erők elleni harcból - a 2008–2009-es globális pénzügyi válság kirobbanása után.”
Morajló berlini politika
A látogatás erős ellenállást váltott ki a Scholz-féle Szociáldemokrata Párt (SPD) partnerei, a Zöld Párt és a Liberális Demokrata Párt (FDP) részéről. Már csak azért is, mert tiltakozásuk ellenére a kancellár a napokban jóváhagyta, hogy a Cosco kínai szállítmányozó óriás 24,9 százalékos részesedést vásároljon egy hamburgi konténerterminálban.
Annalena Baerbock Zöld külügyminiszter kifogásainál is hangosabbak voltak Friedrich Merz, az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetőjének a kifogásai. Merz kőkemény atlantista, és – akárcsak Baerbock – ragaszkodik a Kína gazdasági és technológiai feltartóztatására irányuló amerikai stratégiához.
A kancellár nemzetközi játéktere
Scholz az útja során kötéltáncot jár. Egyrészt tovább folytatja elődje, Angela Merkel szoros gazdasági kapcsolatát Pekinggel, másrészt kritikus álláspontot kell mutatnia olyan kérdésekben, mint az emberi jogok vagy Kína hallgatólagos támogatása Oroszország Ukrajna elleni háborújához.
A kancellár tudja, hogy diplomáciailag kényes a látogatása, ezért tegnap a POLITICO-nak és a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak írt cikkében kritikus hangot ütött meg. Hangsúlyozta, hogy a német vállalatoknak lépéseket kell tenniük az ipari ellátási láncok „kockázatos függőségének” csökkentése érdekében, különösen az „élvonalbeli technológiák" tekintetében. Scholz megjegyezte, hogy Hszi elnök szándékosan olyan politikai stratégiát követ, amely a nemzetközi vállalatokat Kínától teszi függővé.
"A Kommunista Párt most véget ért kongresszusának végeredménye egyértelmű: a marxizmus-leninizmus tanai sokkal szélesebb teret foglalnak el a záróközleményben, mint a korábbi kongresszusok esetében. Ahogy Kína változik, a Kínával való bánásmódunknak is meg kell változnia” – érvel a kancellár.
Írásában Scholz arra is ösztönzi Pekinget, hogy hagyja abba Oroszország támogatását az Ukrajna elleni háborúban, és foglaljon el kritikusabb álláspontot Moszkvával szemben: "Az ENSz Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként Kínát különleges felelősség terheli" – emeli ki. "Fontosak a Pekingtől Moszkvához intézett világos szavak – az ENSz Alapokmányának és alapelveinek tiszteletben tartása érdekében."
Partner, versenytárs és rendszerszintű rivális
A történelem során először egyébként a német kormány most dolgozza ki saját kínai stratégiáját. A jelenlegi koalíciós szerződés szerint: „Ahhoz, hogy a Kínával való rendszerszintű rivalizálásban megvalósíthassuk értékeinket és érdekeinket, átfogó Kína-stratégiára van szükség Németországban a közös EU-Kína politika keretein belül”.
A kínai-német kapcsolatok új kerete az EU „hármasa” mentén jön létre, amely Kínát egyszerre tekinti partnernek, versenytársnak és rendszerszintű riválisnak. Ennek szemléltetésére Berlin a környezet- és klímavédelemben Kínát gyakran a „partner” szerepével ruházza fel.
A német kormánytól viszont a mai napig nem érkezett válasz a kínai Zöld Selyemút (Green BRI) kezdeményezéssel kapcsolatban. Peking önkéntes részvételének preferált megközelítése ellentétben áll a nyugati modellel, amely az éghajlatváltozás és a környezetvédelem terén kötelező érvényű kötelezettségvállalásokat tartalmaz.
A hazai felügyelet szigorítása
Jelenleg a német viták nagy része a Kínával szembeni sebezhetőségek csökkentése körül forog. Ez vonatkozik az ellátási láncok biztonságára és átláthatóságára, valamint a külföldi befektetésekre.
Az ország politikája már a COVID-19 világjárvány és az új német kormány előtt is szigorította az ellenőrzést ezeken a területeken. Itt ki kell emelni, hogy 2021-ben a parlament elfogadta az Ellátási Láncról szóló törvényt.
Diverzifikálás a szétválás helyett
A gazdasági kihívásokra adott válaszként a média gyakran vitázik a Kínától való leválásról. Az ellátási lánc szakadásai a COVID-19 világjárvány során nagymértékű kölcsönös függésre mutattak rá, ami diverzifikációt követel.
Az október 11-én tartott 13. Gépészmérnöki Csúcstalálkozón Olaf Scholz hangsúlyozta, hogy szerinte a diverzifikáció, nem pedig a leválasztás a helyes út. Peking természetesen melegen üdvözölte ezt az álláspontot.
Erre jutott az izraeli kormány vizsgálata.
