A kínai export októberben megdöbbentő visszaesést produkált, ami azért is váratlan, mert először történt csökkenés a világjárvány kezdeti szakasza óta. Mindez azt jelzi, hogy egyre nagyobb nyomás nehezedik a gazdaságra.

A hétfői hivatalos adatok szerint októberben a külföldre irányuló szállítások 0,3 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest, ami a szeptemberi 5,7 százalékos növekedéshez képest éles fordulatot jelent, és jóval elmarad az elemzők 4,3 százalékos növekedésre vonatkozó várakozásától. Ez volt a legrosszabb teljesítmény 2020 májusa óta.

Az adatok azért is izgalmasak, mert Kína egész gazdasági növekedésének jelentősebb lassulására utal az export visszaesése, miután éppen a kereskedelme volt az, ami a világjárvány egész ideje alatt támogatta a gazdaságát. Exportja 2020-ban és 2021-ben az egekbe szökött, mivel a globális piacok a szolgáltatások helyett áruk vásárlása felé fordultak. Ezek a friss adatok viszont most azt mutatják, hogy Kína mennyire ki van téve a globális gazdaság – elsősorban az Egyesült Államok és Európa – lassulásának. Az EKB és a Fed a magasabb infláció leküzdése érdekében agresszív kamatemelésekbe kezdett, ami visszaveti a vásárlóerőt, emellett a fogyasztói preferenciák is változni kezdtek, mindinkább a szolgáltatások felé fordulva, ami aláássa a kínai exporttermékek iránti keresletet. Az Egyesült Államokba irányuló kínai export 12,6 százalékkal, míg Európába 9 százalékkal esett vissza októberben az egy évvel ezelőttihez képest.

Különösen azért jelent ez nagy problémát, mert a globális lassulás mellett belföldi gondok is hátráltatják a kínai gazdaság növekedését. Annak ellenére, hogy a járvány közel három éve tart, más országokkal ellentétben Kínában továbbra is kitartanak a zéró-covid politika mellett, ami gyengíti a belföldi fogyasztást és a behozatalt is visszavetette. Főként a lezárások eredménye, hogy a beérkező szállítások is 0,7 százalékkal visszaestek az előző év azonos időszakához képest, a szeptemberi 0,3 százalékos növekedés után, míg az elemzők 0,1 százalékos növekedést reméltek. Ez 2020 augusztusa óta a leggyengébb teljesítmény. A lezárások ugyanakkor nem csupán a belső keresletet csökkentik, hanem a kínálatot is, mivel ellátási zavarokat is okoznak. Az Apple közölte például, hogy a vírusfertőzés miatt a csengcsou-i üzemben végrehajtott jelentős termeléscsökkentést követően a vártnál alacsonyabb szállítási mennyiség várható a csúcskategóriás iPhone 14 modellekből.

Nagyon is érthető tehát, hogy a világ minden tájának befektetői és számtalan türelmetlen kínai polgár abban reménykedett, hogy a pártkongresszus és Hszi újraválasztása mérföldkövet jelent majd, amely után Kína megkezdi a zéró-covid enyhítését. A probléma mértékét jelzi, hogy már az is megmozgatta a tőzsdéket, valamint az olaj és az ipari fémek árát, hogy a kongresszus alatt felmerült, a beutazókra vonatkozó karantén időtartamát 10 napról 7 napra csökkentik. Sokak szemében már ettől felcsillant a remény, hogy ez lehet az első lépés a karanténszabályok enyhítése felé, amely hamar kialudt, miután Hszi újraválasztását követően is tovább hangsúlyozták az elköteleződést a zéró-covid mellett, és nem adtak menetrendet a szabályok lazítására.

Számos elemző szerint 2023 márciusáig nem várható jelentős politikai változás, különösen a zéró-covid politikát és a kínai ingatlanszektor példátlan korlátozását illetően. Márciusban a parlament, az Országos Népi Gyűlés éves ülésszakán zárul le ugyanis a párt és a kormány élén zajló, hónapokig tartó személycserék folyamata, és Hszit elnöki tisztségébe szintén itt iktatják be.

Vannak elemzők azonban, akik egyenesen amellett érvelnek, hogy az export visszaesése miatt a kormányzat covid-lezárásokkal csökkenti az import mértékét, hogy ezzel továbbra is erősen pozitív tartományban tartsa a kereskedelmi mérleget.

Sokan egyébként is attól tartanak, hogy Hszi újraválasztását és hatalmának soha nem látott megerősödését követően a kínai gazdaságpolitikában az ideológiai szempontok és a gazdaság állami ellenőrzése előtérbe kerülnek a gazdasági pragmatizmusnak és a magánszektor növekedésének a rovására, és az eddigieknél is államközpontúbb gazdaságpolitika várható. Az ettől való komoly félelmet érzékelve nem csoda, hogy a kínai döntéshozók a múlt héten siettek ígéretet tenni, hogy a gazdasági növekedést helyezik előtérbe és folytatják a reformokat.

A borús adatok mindenesetre azt sugallják, hogy az elkövetkező negyedévekben az export teljesítménye továbbra is gyenge marad, ami még nagyobb nyomást gyakorol az ország feldolgozóiparára és a világ második legnagyobb gazdaságára. A kínai exportőrök még a jüan árfolyamának április óta tartó gyengüléséből sem tudtak hasznot húzni. A jüan csak októberben közel 3 százalékot gyengült az amerikai dollárral szemben.

„Előre tekintve úgy gondoljuk, hogy a kínai export tovább fog csökkenni az elkövetkező negyedévekben. Emellett úgy véljük, hogy az agresszív pénzügyi szigorítás és a magas infláció reáljövedelmekre gyakorolt hatása jövőre recesszióba taszítja a világgazdaságot” – mondta Zichun Huang, a Capital Economics közgazdásza.

A múlt héten a Barclays csökkentette Kína jövő évi gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzését, mivel arra számít, hogy az Egyesült Államok és az EU keresletcsökkenése a kínai export legalább 2 százalékos visszaesését eredményezi.

A szeptember végéig tartó három hónapban Kína gazdasága mindössze 3,9 százalékkal nőtt éves szinten, ami jelentősen elmaradt az elmúlt három évtized legalacsonyabb szintjét jelentő 5,5 százalékos céltól, és várhatóan jövőre sem lesz ennél izmosabb a növekedés.