Jól mutatja a kínai gazdaság teljesítményével kapcsolatos várakozások alakulását, hogy miután a Kínai Kommunista Párt vasárnap zárult egyhetes pártkongresszusán Hszi Csin-ping elnököt harmadik ötéves ciklusára is újraválasztották, hétfőn a kínai tőzsdéken eladási hullám söpört végig, a jüan árfolyama pedig 15 éves mélypontjára gyengült a dollárral szemben. A hongkongi börzén az árfolyamok 6,36 százalékos eséssel 13 éves mélypontra kerültek, míg a sanghaji tőzsde több mint 2 százalékos mínuszban zárt, de a nyugati tőzsdéken jegyzett kínai vállalatok értéke is jelentős zuhanásba kezdett. Az Alibaba és a JD.com e-kereskedelmi cégek, valamint a Baidu internetes óriás 11 és 16 százalék között estek.
Az aggodalom oka, hogy erős jelzést ad a gazdaságpolitikai irányvonal alakulásával kapcsolatban, hogy az elnök újraválasztásán túl a KKP Politikai Bizottságának Állandó Bizottsága is átalakult. A párt legfontosabb szervének számító, jelenleg héttagú, Hszi Csin-ping vezette testületbe beválasztott négy új tag Hszi Csing-ping köreiből került ki, és hozzá messzemenőkig lojális. Mindez annak a valószínűségét erősíti, hogy a kínai gazdaságpolitikában az ideológiai szempontok és a gazdaság állami ellenőrzésére előtérbe kerülnek a gazdasági pragmatizmusnak és a magánszektor növekedésének a rovására, azaz sokan az eddigieknél is államközpontúbb gazdaságpolitikára számítanak.
A kínai gazdaságot a koronavírus miatti korlátozások, a nyomasztó ingatlanpiaci válság és Hszi által a „közös jólét” zászlaja alatt a technológiai szektor megregulázásának hatásai sújtják. Mindeközben az utóbbi években Peking és a Nyugat kapcsolatai erősen megromlottak, amire Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatása és Tajvan fenyegetése is rátett néhány lapáttal.
A világ minden tájának befektetői és számtalan türelmetlen kínai polgár abban reménykedtek, hogy a kongresszus és Hszi újraválasztása mérföldkövet jelent, amely után Kína megkezdi a zéró-covid enyhítésének előkészítését. A probléma mértékét jelzi, hogy már az is megmozgatta a tőzsdéket, valamint az olaj és az ipari fémek árát, hogy múlt héten felmerült, Kína a beutazókra vonatkozó karantén időtartamát 10 napról 7 napra csökkenti. Sokak szemében már ettől felcsillant a remény, hogy ez lehet az első lépés a karanténszabályok enyhítése felé.
Mások azonban türelemre intenek. Számos elemző szerint 2023 márciusáig nem várható jelentős politikai változás, különösen a zéró-covid stratégiát és a kínai ingatlanszektor példátlan korlátozását illetően. Márciusban a parlament, az Országos Népi Gyűlés éves ülésszakán zárul le ugyanis a párt és a kormány élén zajló, hónapokig tartó személycserék folyamata, és Hszit elnöki tisztségébe szintén itt iktatják be. Az óvatosság oka lehet az is, hogy a harmadik mandátum megszerzésével Hszi szakított az elmúlt évtizedekben kialakult azon eljárással, hogy az elnöki mandátum két ciklusra szól, sőt nem nevezett meg utódot sem, ami már most jelzi, hogy közel 70 éves kora ellenére a harmadik után is további ciklusokra maradna. Ezzel aláássa a rendezett vezetői átmenet normáit, amelyeket az 1966-1976-os kulturális forradalom után vezettek be.
Márciusig tehát az sem valószínű, hogy bármilyen jelentős fordulat következne be a gazdaság élénkítése érdekében, amely az idén 3 százalék körül növekedhet, messze elmaradva a hivatalos 5,5 százalékos céltól, ami az elmúlt fél évszázad egyik legrosszabb teljesítményét jelenti.
A gazdasági teljesítmény változásának tendenciáját mutatja, hogy bár Kína harmadik negyedéves GDP-növekedése felülmúlta az előzetes várakozásokat, hosszabb távú erőteljesebb fellendülés azonban egészen addig nem várható, ameddig marad a zéró-covid politika, és nem enyhül az ingatlanpiaci váláság.
A világ második legnagyobb gazdasága a kormány számos intézkedésének köszönhetően 3,9 százalékkal bővült július-szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest – derült ki a hétfőn közzétett hivatalos adatokból. A növekedés jelentősen meghaladta a piaci konszenzusban szereplő 3,4 százalékot, és messze felülmúlta a második negyedévi 0,4 százalékos növekedést. Negyedéves alapon a gazdaság szintén 3,9 százalékkal nőtt az április-júniusi 2,7 százalékos visszaeséssel és a várt 3,5 százalékos emelkedéssel szemben. A növekedést elsősorban a feldolgozóipar húzta fel: a termelés szeptemberben 6,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ami felülmúlta a 4,5 százalékos augusztusi növekedést és a 4,2 százalékos várakozást.
A belföldi kereslet azonban a negyedév vége felé csökkent, mivel a koronavírusos megbetegedések számának növekedése több helyen ismét szigorú lezárásokhoz vezetett, miközben az export növekedése lelassult, és a kulcsfontosságú ingatlanszektor tovább hűlt, az új lakások ára hónapról hónapra csökken, ami a gazdaság élénkülésének hosszabb távú esélyeit is csökkenti. A közeljövő kilátásait tovább árnyékolja, hogy márciusig bizonyosan folytatódik szigorú zéró-covid politika. Azonban ennél is borúlátóbb, és egészen 2024-ig kevés esélyt lát e politika érdemi lazítására Julian Evans-Pritchard, a Capital Economics Kína-szakértő vezető közgazdásza. Véleménye szerint nem zárható ki további nagyszabású korlátozások bevezetése sem - nyilatkozta a Reutersnek.
A belföldi kockázatok mellett a kínai gazdaságra külső nyomás is nehezedik főként a világ nagy központi bankjainak az infláció elleni kamatemelései nyomán kialakuló globális lassulás miatt.
A gazdasági feszültséget jelzi, hogy az export szeptemberben 5,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ami felülmúlta a várakozásokat, de április óta a leglassabb ütemben. Az import viszont gyenge, 0,3 százalékos növekedést mutatott, ami alulmúlta az 1 százalékos növekedésre vonatkozó becsléseket.
A kiskereskedelmi forgalom 2,5 százalékkal nőtt, ami elmaradt a 3,3 százalékos növekedésre vonatkozó előrejelzésektől, és az augusztusi 5,4 százalékos ütemhez képest jelentős visszaesés, ami a továbbra is gyenge belföldi keresletet mutatja. Különösen a vendéglátóipari értékesítés visszaesése jelentős a korlátozások miatt.
Október harmadik hetében 30 városban volt érvényben különböző mértékű korlátozó intézkedés, ami mintegy 225,1 millió embert érintett, szemben az előző heti 196,9 millióval.
Szeptemberben a városi munkanélküliségi ráta 5,5 százalékra emelkedett, ami június óta a legmagasabb érték, a 16 és 24 év közötti álláskeresők munkanélküliségi rátája pedig 17,9 százalék volt.
A kormányzat május vége óta több mint 50 gazdaságélénkítő intézkedést vezetett be, emellett megpróbálták enyhíteni a munkahelyekre nehezedő nyomást is, kamatcsökkentések viszont nem várhatóak az agresszív globális jegybanki kamatemelések időszakában. Egyébként is látható, hogy nagyobb változásra lenne szükség a gazdaság fellendítéséhez.
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
