A kongresszusra viharos időkben kerül sor: Hszi ragaszkodása a zéró-covid politikához megviseli a gazdaságot, miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatása tovább idegenítette Kínát a Nyugattól. Kínai diplomaták, közgazdászok és elemzők túlnyomó többsége mégis úgy látja, hogy Hszi a kihívások ellenére arra készül, hogy megszilárdítsa hatalmát.
A nagyjából egyhetes kongresszusra mintegy 2300 küldött részvételével, többnyire zárt ajtók mögött, a Tienanmen téren található Nagy Népi Csarnokban kerül sor. A kínai fővárosban megerősítették a biztonsági intézkedéseket és fokozták a Covid-szűréseket. A közeli Hebei tartományban az acélműveket utasították, hogy a levegőminőség javítása érdekében csökkentsék a termelést – mondta egy ipari forrás a Reutersnek.
A kínai politikai élet átláthatatlansága, amely fokozódott, mióta Hszi egy évtizede átvette a hatalmat, azt is jelenti, hogy a párt megfigyelői csak találgathatnak, hogy kiket neveznek ki a kulcspozíciókba, és hogy mi következik ezekből a kinevezésekből.
Mégis, kevesen számítanak jelentős irányváltásra Hszi harmadik ötéves ciklusa alatt. A legtöbben úgy vélik, hogy továbbra is a biztonságot és önállóságot előtérbe helyező politikára, a gazdaság állami ellenőrzésére, a határozottabb diplomáciára és erősebb hadseregre, valamint a Tajvan elfoglalására irányuló növekvő nyomásra lehet számítani.
A kongresszus a Politbüro Állandó Bizottságának, a most hét tagú elit testületnek a bemutatásával zárul, amelyben Hszi döntő befolyást szerzett.
„Valószínű, hogy az új felállás kompromisszumok nélkül Hszi elképzelése szerint alakul”
– mondta Charles Parton volt brit diplomata, a londoni székhelyű Council on Geostrategy munkatársa.
A kongresszus vasárnap vélhetően azzal kezdődik majd, hogy Hszi egy televíziós beszédben felolvas egy hosszú jelentést, amely a következő öt évre vonatkozó prioritásokat fogalmazza meg nagy vonalakban. Ezzel kezdetét veszi a párt és a kormány élén zajló, hónapokig tartó személycserék folyamata, amely márciusban, a parlament, az Országos Népi Gyűlés éves ülésszakán zárul majd le.
A harmadik mandátum megszerzésével Hszi szakít az elmúlt évtizedekben kialakult azon eljárással, hogy az elnöki mandátum két ciklusra szól. Az elnök azonban más normákkal is szakít: elemzők szerint a 69 éves Hszi utódját várhatóan nem fogják megnevezni, ami azt jelzi, hogy további ciklusokra kíván hatalmon maradni.
Ki lesz a miniszterelnök?
A Kína-szakértőket leginkább az érdekli, hogy Li Ko-csiang márciusi lemondását követően ki lesz a következő miniszterelnök a Politbüro tagjai közül – akit a világ második legnagyobb gazdaságának irányításával járó ijesztő feladattal bíznak meg.
Bár több magas rangú tisztviselő is szerepel a feltételezettek listáján, egyikük sem egyértelmű választás Li utódjának – ez a bizonytalanság pedig jelentősen nagyobb az eddig megszokottnál.
Elemzők szerint azonban napjainkban egyre kevésbé számítanak az egyes kinevezett személyek nézetei, mivel Hszi a reformereknek tartott személyeket háttérbe szorította az általa támogatott államközpontúbb és nacionalistább gazdaságpolitika javára.
„Egyre inkább úgy tűnik, hogy az előléptetési döntések az elmúlt néhány évben kevésbé a szakmai képességek alapján születtek – ahogy azt a reformerektől elvárhatnánk –, sokkal inkább a Hszi Csin-pinghez való lojalitás jegyében, ezért azt hiszem, a reformokra vonatkozó várakozásokat valóban vissza kell vonnunk” – mondta Mark Williams, a Capital Economics vezető ázsiai közgazdásza.
Reformvárakozások
Hszi 2017-ben, a legutóbbi kongresszuson tartott nyitóbeszédében meglehetősen bizakodó volt, és ambiciózus terveket fogalmazott meg, amelyek szerint Kína 2050-re vezető globális hatalommá válhat. A közel három és fél órás beszédében 70 alkalommal említette a „reformokat”.
Azóta a körülmények drámaian megváltoztak: A kínai gazdaságot a koronavírus miatti korlátozások, a nyomasztó ingatlanpiaci válság és Hszi által a „közös jólét” zászlaja alatt a technológiai szektor megregulázásának hatásai sújtották. Mindeközben globálisan Peking és a Nyugat kapcsolatai meredeken romlottak.
A befektetők és számtalan türelmetlen kínai polgár – akik abban reménykednek, hogy a kongresszus mérföldkövet jelent, amely után Kína megkezdi a zéró-covid enyhítésének előkészítését –, egyre valószínűbb, hogy csalódni fognak, mivel Peking ezen a héten többször is megerősítette elkötelezettségét e politika mellett.
Elemzők szerint a kongresszus nem valószínű, hogy azonnali vagy drámai változásokat indítana el a gazdaság élénkítése érdekében, amely az idén 3 százalék körül növekedhet, messze elmaradva a hivatalos 5,5 százalékos céltól.
„Mostantól 2023 márciusáig nem várunk jelentős politikai változásokat, különösen a mérföldkőnek számító zéró-covid stratégiát és a kínai ingatlanszektor példátlan korlátozását illetően” – írták a Nomura elemzői.
A BUX 1333,65 pontos, 1,44 százalékos emelkedéssel 94 061,67 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken. 
