6p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Amíg Putyin megtévesztő, de normatisztelő nyelvezetbe tudta csomagolni Ukrajnával kapcsolatos követeléseit, Kína támogathatta a Kreml háborúját. Ám az annexiók után Kína óvakodni fog attól, hogy nyíltan megsértsen egy alapvető normát, amellyel Tajvannal szembeni követelését igazolja. Káncz Csaba jegyzete.

A négy ukrán megye elhamarkodott annexiója valójában egy politikai szerencsejáték: olyan központi kérdés például, mint Oroszország külső határának alakulása, nem tisztázott.

Valójában Putyin bejelentése után röviddel az ukránok visszafoglalták Liman városát, azt a várost, amelyet Oroszország saját állítása szerint már elcsatolt. A Donbászban ráadásul hatalmas területek vannak, amelyek még mindig az ukrán erők ellenőrzése alatt állnak.

Putyin elnök szóvivője nem tudta megnevezni a pontos határt, hozzátéve, hogy azt még megvitatják a régiókkal. Így előfordulhat, hogy Oroszország, amely egyébként nagy jelentőséget tulajdonít a határbiztonságnak, kisajátít egy olyan területet, amelyet nem ellenőriz teljesen.

Amit valószínűleg felszabadító lépésnek szántak, az zsákutcába vezeti Putyint és a hozzá még mindig lojális hatalmi elitet.

Putyin most egyedül maradt

A legtöbb ország nem fogja elismerni Oroszország lépéseit. Még valószínűleg Kína – Oroszország árnyékszövetségese a háborúban  – is elkerüli az annexiók közvetlen támogatását. Valójában Putyinnak nem is az általa elragadott  földterület a prioritása, hanem az, hogy az ürügyet ad egy olyan háború további eszkalálására, amely most a rezsimjét – és még a személyes túlélését is – fenyegeti.

Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök Pekingben 2022. február 4-én. Fotó: kremlin.ru
Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök Pekingben 2022. február 4-én. Fotó: kremlin.ru

A szuverenitás elve

Oroszország barátai haboznak támogatni Putyin területi követeléseit az annektálás szörnyű precedense miatt. Ha egy állam erőszakkal újra tudja rajzolni a határait, nem sok akadálya van annak, hogy mások is ezt meggondolják. A legtöbb vezető óvatos és a status quo felé orientálódik. A történelmi lista azokról, akik bármikor hajlandóak voltak erőszakkal annektálni a szomszédos területeket, rövid – Napóleon, Hitler és Sztálin erre példa.

A konfliktus eredendően kockázatos és pusztító, és kevés állam vagy vezető szeretne olyan globális normát, amely lehetővé teszi a háborút a nemzeti sérelmek orvoslásának közös eszközeként.

Az államok általában megállapodnak abban, hogy tiszteletben tartják egymás szuverenitását, már csak a kölcsönös előnyök miatt is: ha nem agresszióval garantálom az Ön biztonságát, garantálom egyben a sajátomat is.

A dzsungel törvényei

Putyin lépése azért is nyugtalanító, mert Oroszország egy nagy, erős állam – legalábbis februárig így gondoltuk. Putyin logikája tehát az erősek uralma: a világpolitika dzsungel, az erősek rákényszeríthetik akaratukat a gyengékre. Az a fajta kötetlen anarchia, amikor a nagy államok zaklatják és uralják a kicsiket, csak a nagyhatalmaknak kedvez.

Már csak azért is, mert félnek attól a precedenstől, amelyet Putyin saját biztonsága érdekében állít fel.

A világ legtöbb kis állama elutasítja Putyin logikáját és elutasítja annektálásait – az orosz elnök így elszigetelt lesz.

A kis országok ellenezni fogják a lépést, mert részesülnek a szuverenitás alapvető kölcsönös tiszteletéből, amely a második világháború óta jellemzi a nemzetközi politikát. A területi vitákkal küzdő országok félni fognak attól az elképzeléstől, hogy az erőszak jogosan megoldhatja ezeket a vitákat. Azok a liberális államok pedig, amelyek már régóta nem alkalmaznak erőszakot egymás ellen, elutasítják a megnemtámadás elvének visszaállítását.

Kína dilemmája

A párhuzam Kína Tajvannal szembeni követelései és Oroszország Ukrajnára vonatkozó követelései között mára jól feldolgozott a sazkirodalomban. Oroszország egy nagy autokrácia, közel egy kis demokráciához, amellyel szemben hatalmas területi követeléseket támaszt – ahogyan Kína is.

Érzékelve a hódítás elleni normával kapcsolatos globális aggodalmat, Putyin kezdetben megpróbált úgy tenni, mintha Ukrajna nem létezne külön országként. Tehát az invázió „különleges katonai művelet” volt, nem háború. Csak miután Ukrajna gyorsan visszaverte a hódítást, kezdett el Putyin annektálásról szónokolni.

Márpedig ez egyértelmű töréspont Kínával szemben. Peking Tajvannal szembeni követeléseit régóta a szuverenitási norma nyelvezetében fogalmazza meg. Tajvan egy bandita tartomány – állítja Peking –, amely Kína szerves része. Amíg Putyin megtévesztő, de a normatisztelő nyelvezetbe tudta csomagolni Ukrajnával kapcsolatos követeléseit, Kína támogathatta a Kreml háborúját.

Ám Ukrajna heves ellenállása és az elhúzódó háború véget vetett annak a fikciónak, hogy Oroszország betartja a szuverenitás normáit. Putyin tehát elvetette a színlelést, és nyíltan új területeket csatolt hazájához. Márpedig Kína soha nem fog ilyen keretek között kommunikálni, és ez a lépés szinte biztosan növeli a háború miatti szakadékot Peking és Moszkva között.

A demokráciák is óvatosan jártak el ezen a területen a második világháború óta. Az Egyesült Államok koreai, vietnámi és iraki háborúi soha nem jelentettek területi követeléseket, és az USA szándéka mindig az volt, hogy meghatalmazottakat bízzanak a felügyeletre, és mielőbb kivonuljanak.

Izrael az évek során jelentős területi előnyökre tett szert különféle konfliktusai során, és annektálása (a Golán-fennsík és Kelet-Jeruzsálem) súlyos vitákat váltott ki a nemzetközi színtéren, miközben általában a mai napig nem ismerik el ezeket.

Putyin tehát Észak-Korea és a Boszniai Szerb Köztársaság kivételével egyedül maradt ebben a vállalkozásban.

A demokráciák soha nem fognak beleegyezni, ahogyan nem voltak hajlandók elismerni Putyin 2014-es Krím-félszigetének elrablását sem.

Még Kína is óvakodni fog attól, hogy nyíltan megsértsen egy alapvető normát, amellyel Tajvannal szembeni követelését igazolja. Ezt valószínűleg maga Putyin is tudja. Állításai valójában arra irányulnak, hogy felkeltsék az otthoni háború támogatását azzal, hogy az ukrajnai harcokat Oroszország elleni támadásként ábrázolják.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

A rovat támogatója:
A rovat támogatója a Vegas.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Kelleletlen meglepetés érkezett Németországból
Privátbankár.hu | 2024. november 22. 12:08
A német gazdaság az előzetes jelzéseknél kevésbé nőtt a harmadik negyedévben.
Makro / Külgazdaság Szólunk: még ma élvezze ki a tankolás örömeit!
Privátbankár.hu | 2024. november 22. 10:58
Szombattól többe fog kerülni. Különösen a benzin.
Makro / Külgazdaság Tényleg ennyire jól élünk? Friss állami adat érkezett
Privátbankár.hu | 2024. november 22. 08:47
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss közlése szerint a szeptemberi reálbérek 9,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál.
Makro / Külgazdaság Sokkolhatja a közvéleményt az állami hivatal közlése
Privátbankár.hu | 2024. november 22. 08:30
A beruházások ugyanis a harmadik negyedévben is éves szinten két számjeggyel zuhantak.
Makro / Külgazdaság Jó hírt kapott a magyarok pénztárcája: ennyivel emelkedik a minimálbér!
Privátbankár.hu | 2024. november 21. 16:49
Három évre előre megkötötték a bérmegállapodást.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter jobb lenne a gazdaságnak, mint Orbán Viktor? A Klasszis Klub Live-ban Felcsuti Péterrel beszélgetünk
Privátbankár.hu | 2024. november 21. 12:48
A közgazdász, bankár november 28-án, csütörtökön 15 óra 30 perckor lesz élő adásunk vendége. Felcsuti Péterrel átbeszéljük, mi a legfőbb baja az idén a tavalyihoz hasonlóan ismét recesszióba zuhant hazai gazdaságnak, kitérve egyebek mellett arra, hogyan lehetséges az, bár az Európai Unióban messze a legtöbb támogatást az Orbán-kormány adja a gazdaság szereplőinek, mégis szinte alig van mutató, amelyben ne lennénk tökutolsók. Vajon ezen változtathat-e egy kormányváltás, Magyar Péter kvázi megváltó is lehet, vagy csak leváltó – ha egyáltalán? Az élőben zajló stúdióbeszélgetésre ingyenesen lehet regisztrálni, majd azt online követni és kérdéseket feltenni.
Makro / Külgazdaság Ha ti úgy, mi is úgy – visszavágnak az oroszok egy másik fronton
Privátbankár.hu | 2024. november 21. 07:05
Csak ugyanazt teszik, mint a „barátságtalan” nyugati országok, állítják.
Makro / Külgazdaság Íme Kína megelőző csapása, borult a forgatókönyv
Privátbankár.hu | 2024. november 20. 14:16
Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke arra készül, hogy kormánya újabb büntetővámokat vezet az amerikai–kínai kereskedelemben. A rombolást azonban mintha Kína vette volna a kezébe.
Makro / Külgazdaság Újabb lesújtó hírt emésztgethet Nagy Márton
Privátbankár.hu | 2024. november 20. 13:01
Sztrájk miatt akadozhat az autógyártás a Volkswagennél, ami láttán a növekedési álmait nagyrészt erre az ágazatra építő nemzetgazdasági miniszter bosszankodhat.
Makro / Külgazdaság Alig vánszorog az unió gazdasága, de mi még annak is csak a hátát látjuk
Privátbankár.hu | 2024. november 20. 11:09
A magyar bruttó hazai termék a III. negyedévben és az elmúlt egy évben is csökkent, ezzel a sereghajtók közé tartozunk az Európai Unióban. Mind a Visegrádi Négyekhez tartozó társaink, mind Ausztria és Románia jóval jobb teljesítményt tud felmutatni.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG