Trükkös csalók próbálkoznak adatot gyűjteni, most épp az OTP nevében.

Kérdés az, hogy ilyen megfogalmazással mégis kit akarnak átverni.

Most épp a zsarolóvírusoktól való félelmünkből húznak hasznot az adathlászok.

A Pingvin 4.0-ra keresztelt algoritmus elsősorban a kamu weboldalakat gyomlálja ki a keresőlistából.

Tovább gyűrűzik a magyar e-mail botrány: itt az első haszonleső, aki az összes érintettnek küldött egy köremailt - úgy, hogy mindenki látja a többiek címét is. Állítólag egy rokkantnyugdíjas akart figyelmeztetni, de csak olajat öntött a tűzre.

Az USA-ban minden idők egyik legnagyobb adatlopási ügyét jelentették be pénteken, egymilliárd e-mail-címet loptak el, amivel az elkövetők kétmillió dollárt kerestek. A címeket marketing-adatbázisokból tulajdonították el.

Ismét magyar banki ügyfeleknél próbálkoznak a (minden bizonnyal külföldi illetőségű) csalók.

A spamelés és a bejelntés részletes szabályairól adtak ki kisokost, kemény büntetés szabható ki a cégekre.

Egy év alatt kétszeresére nőtt az adathalász támadások száma. Percenként 70 embert ér támadás. Ma már a spamek is veszélyesek, az összes hacker támadás 12 százaléka levélszemétben érkezett, de közösségi oldalakat, webshopokat is támadnak a csalók.

Egyes adatok szerint világszerte 89 milliárd üzleti e-mailt küldenek el az emberek – méghozzá naponta, ami rendkívül káros a munkatársak teljesítményére, sokszor feleslegesen zabálja azok munkaidejét. De az otthoni felhasználók is épp eleget küzdenek a sok levéllel. Az áradatot egyre több cég próbálja meg korlátozni, de otthon is sok trükköt bevethetünk ellene.

Nyugaton, ahol a polgároknak átlagosan többször annyi befektetésük van, mint a magyaroknak, elterjedt módszer a kisbefektetők megkopasztására a nevesincs, csőd szélén táncoló, vagy esetleg nem is létező részvénytársaságok részvényeit agyondicsérni, csalárd tippeket adni. A tipp jöhet kéretlen levélben, telefonon, faxon is, sőt a legrosszabb esetben már a brókercég sem létezik.