Ahogy arról beszámoltunk: bár már 2016 februárja óta tudni, hogy a BSI futóportál rendszeréből hackerek megszerezték a felhasználók mailcímét és a hozzá tartozó (helyben, a BSI honlapján használatos) jelszavát, most robbant igazán a bomba, amikor az Origo megírta, hogy a mailcím-jelszó párosok felkerültek egy észt portálra, bárki által láthatóan és felhasználhatóan.
Miközben minden érintett vélhetőleg igyekszik megváltoztatni ugyanezt a jelszavát mindenhol máshol, máris megvan az első magyar, aki úgy döntött, saját céljaira használja a nyilvánossá lett címlistát.
Egy rokkantnyugdíjas, aki nem hallott a titkos másolatról, vagy egy nyerészkedő?
Valaki Cséplő Sándor néven néhány százasával összegyűjtötte az érintett címeket, és egy "figyelmeztetést" küldött körbe arról, hogy tizenötezer cím és jelszó került ki a netre.
"Ha nincs félteni valója, veszteni valója, nincs semmi dolga. Ha van haladéktalanul változtasson Gmail jelszót.!" - írja az állítólagos Cséplő Sándor. A levél címzettjeit egymás számára is láthatóan adta hozzá a levélhez, így ha véletlenül lenne is benne jó szándék, még az is a visszájára fordul: mindenki értesülhet a többiek címéről.
A levél mindenképp kéretlen, de a végén lesz igazán, köznapi értelemben véve is spam: "A figyelmeztetésért cserébe kérem adományával támogasson egy rokkant nyugdíjast. Cséplő Sándor OTP 117xxxx xxxxxxxx " - a végén nem egy ilyen kiikszelt, hanem egy valódinak tűnő OTP-s számlaszámmal.
|
Válaszok Sándornak "Ez egyrészt SPAM-nek minősül. "Azonnal törölje az email címemet az adatbázisából, és önmagát is az internet világából. Természetesen azon nyomban megteszem a megfelelő jogi lépéseket." "Kedves Cséplő Sándor! Baszódjon meg!" "Ha valakivel jogi utra kivanjak terelni a dolgot az ne a Sándorral tegye aki a mar nyilvanos email cimekkel csak a sertetteket kereste meg hanem az internetes ujsag szerkesztőségével akik a nagy nyilvanossag szamara tettek ezt elerhetove. [hivatkozás a vg.hu cikkére]" |
Mi a spam?
A spam kéretlen, nagy példányszámban elküldött, azonos tartalmú elektronikus üzenetet jelent. Olyan levél, melynek küldéséhez a címzett nem adta a hozzájárulását. Az ilyen nagy példányszámú, azonos tartalmú leveleket egyszerre több száz vagy ezer e-mail címre küldik el a feladók.
A Direkt és Interaktív Marketing Szövetség E-mail marketing tagozatának kiadványából kiderül: ha a kéretlen reklámüzenetek jogsértőek, ingyenes bejelentést lehet tenni a médiahatóságnál. A hatóság ilyenkor mérlegeli, indít-e eljárást. Háromezer forintos illeték megfizetése mellett a médiahatóság minden esetben eljárást indít.
A bírság összege a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság eljárása esetén 100 ezertől 10 millió forintig terjedhet, hírközlési hatósági eljárásnál 50 ezertől 500 ezerig.
Az éves áremelkedés pedig az áprilisi 6,9 százalékos szintről 0,2 százalékra mérséklődhet. 
