Gratulálunk! Megvan az első magyar haszonleső, aki spamet küldött a 15 ezer gmailesnek

Ahogy arról beszámoltunk: bár már 2016 februárja óta tudni, hogy a BSI futóportál rendszeréből hackerek megszerezték a felhasználók mailcímét és a hozzá tartozó (helyben, a BSI honlapján használatos) jelszavát, most robbant igazán a bomba, amikor az Origo megírta, hogy a mailcím-jelszó párosok felkerültek egy észt portálra, bárki által láthatóan és felhasználhatóan.

Miközben minden érintett vélhetőleg igyekszik megváltoztatni ugyanezt a jelszavát mindenhol máshol, máris megvan az első magyar, aki úgy döntött, saját céljaira használja a nyilvánossá lett címlistát.

Egy rokkantnyugdíjas, aki nem hallott a titkos másolatról, vagy egy nyerészkedő?

Valaki Cséplő Sándor néven néhány százasával összegyűjtötte az érintett címeket, és egy "figyelmeztetést" küldött körbe arról, hogy tizenötezer cím és jelszó került ki a netre.

"Ha nincs félteni valója, veszteni valója, nincs semmi dolga. Ha van haladéktalanul változtasson Gmail jelszót.!" - írja az állítólagos Cséplő Sándor. A levél címzettjeit egymás számára is láthatóan adta hozzá a levélhez, így ha véletlenül lenne is benne jó szándék, még az is a visszájára fordul: mindenki értesülhet a többiek címéről.

A levél mindenképp kéretlen, de a végén lesz igazán, köznapi értelemben véve is spam: "A  figyelmeztetésért cserébe kérem adományával támogasson egy rokkant nyugdíjast. Cséplő Sándor OTP 117xxxx xxxxxxxx " - a végén nem egy ilyen kiikszelt, hanem egy valódinak tűnő OTP-s számlaszámmal.

Mi a spam?

A spam  kéretlen,  nagy  példányszámban  elküldött,  azonos  tartalmú elektronikus üzenetet jelent. Olyan levél, melynek küldéséhez a  címzett  nem  adta  a  hozzájárulását.  Az  ilyen  nagy  példányszámú,  azonos  tartalmú  leveleket  egyszerre  több  száz  vagy  ezer  e-mail  címre  küldik  el  a  feladók.

A Direkt és Interaktív Marketing Szövetség E-mail marketing tagozatának kiadványából kiderül: ha a kéretlen reklámüzenetek jogsértőek, ingyenes bejelentést lehet tenni a  médiahatóságnál. A hatóság ilyenkor mérlegeli, indít-e eljárást. Háromezer forintos illeték megfizetése mellett a médiahatóság minden esetben eljárást indít.

A bírság összege a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság eljárása esetén 100 ezertől 10 millió forintig terjedhet, hírközlési hatósági eljárásnál 50 ezertől 500 ezerig.