Ahogy arról beszámoltunk: bár már 2016 februárja óta tudni, hogy a BSI futóportál rendszeréből hackerek megszerezték a felhasználók mailcímét és a hozzá tartozó (helyben, a BSI honlapján használatos) jelszavát, most robbant igazán a bomba, amikor az Origo megírta, hogy a mailcím-jelszó párosok felkerültek egy észt portálra, bárki által láthatóan és felhasználhatóan.
Miközben minden érintett vélhetőleg igyekszik megváltoztatni ugyanezt a jelszavát mindenhol máshol, máris megvan az első magyar, aki úgy döntött, saját céljaira használja a nyilvánossá lett címlistát.
Egy rokkantnyugdíjas, aki nem hallott a titkos másolatról, vagy egy nyerészkedő?
Valaki Cséplő Sándor néven néhány százasával összegyűjtötte az érintett címeket, és egy "figyelmeztetést" küldött körbe arról, hogy tizenötezer cím és jelszó került ki a netre.
"Ha nincs félteni valója, veszteni valója, nincs semmi dolga. Ha van haladéktalanul változtasson Gmail jelszót.!" - írja az állítólagos Cséplő Sándor. A levél címzettjeit egymás számára is láthatóan adta hozzá a levélhez, így ha véletlenül lenne is benne jó szándék, még az is a visszájára fordul: mindenki értesülhet a többiek címéről.
A levél mindenképp kéretlen, de a végén lesz igazán, köznapi értelemben véve is spam: "A figyelmeztetésért cserébe kérem adományával támogasson egy rokkant nyugdíjast. Cséplő Sándor OTP 117xxxx xxxxxxxx " - a végén nem egy ilyen kiikszelt, hanem egy valódinak tűnő OTP-s számlaszámmal.
|
Válaszok Sándornak "Ez egyrészt SPAM-nek minősül. "Azonnal törölje az email címemet az adatbázisából, és önmagát is az internet világából. Természetesen azon nyomban megteszem a megfelelő jogi lépéseket." "Kedves Cséplő Sándor! Baszódjon meg!" "Ha valakivel jogi utra kivanjak terelni a dolgot az ne a Sándorral tegye aki a mar nyilvanos email cimekkel csak a sertetteket kereste meg hanem az internetes ujsag szerkesztőségével akik a nagy nyilvanossag szamara tettek ezt elerhetove. [hivatkozás a vg.hu cikkére]" |
Mi a spam?
A spam kéretlen, nagy példányszámban elküldött, azonos tartalmú elektronikus üzenetet jelent. Olyan levél, melynek küldéséhez a címzett nem adta a hozzájárulását. Az ilyen nagy példányszámú, azonos tartalmú leveleket egyszerre több száz vagy ezer e-mail címre küldik el a feladók.
A Direkt és Interaktív Marketing Szövetség E-mail marketing tagozatának kiadványából kiderül: ha a kéretlen reklámüzenetek jogsértőek, ingyenes bejelentést lehet tenni a médiahatóságnál. A hatóság ilyenkor mérlegeli, indít-e eljárást. Háromezer forintos illeték megfizetése mellett a médiahatóság minden esetben eljárást indít.
A bírság összege a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság eljárása esetén 100 ezertől 10 millió forintig terjedhet, hírközlési hatósági eljárásnál 50 ezertől 500 ezerig.
Akár Magyarország is beleeshet a hatótávba. 
