Az internet térnyerésével egyre jelentősebb probléma, hogy számos személyes adatunk elérhető a kibertérben. A GDPR másfél éve hatályban van, mégsem szabad abba a hamis illúzióba ringatnunk magunkat, hogy adataink immár teljes biztonságban vannak. A szabályozás általánosságából eredő joghézagokat rosszhiszemű személyek könnyedén kihasználhatják és egy gyors internetes kutatás alapján megszerezhető néhány személyes adattal komoly visszaélésekre nyílhat lehetőségük.

Rengeteg felhasználó név, jelszó és privát beszélgetést szereztek a támadók.

Ősi ösztönünkre építenek a kiberbűnözők.

Több adatot, köztük bankkártya számot is próbálnak kihúzni a gyanútlanokból.

A DNS vizsgálatok már az átlagember számára is elérhetővé váltak. Az először Amerikában kirobbant trend hamar átjött Európába is, az egyszerű kísérlet pedig számos hasznos információ szolgáltathat felmenőinkről és egészségünkről. A hasznos adatokért azonban lehet, komoly árak kell fizetnünk, hiszen géntérképünk ezzel elérhetővé válik másoknak is, ami az adatlopás új dimenzióját hozhatja magával.

Pénzbüntetésre és öt év börtönre ítélték a Yahoo-t feltörő egyik hackert.

De mire kellett a hackereknek ennyi újságírói e-mail?

Eddig összesen 200 alkalmazást függesztettek fel az oldalon azzal a gyanúval, hogy visszaélnek a felhasználók adataival.

Beszünteti tevékenységét és csődeljárást kezdeményez a Cambridge Analytica.

Sokkal nagyobb méretű lehet a megszerzett adatok mennyisége, mint hitték.

Hosszas hallgatás után végre megszólalt a botrányos ügyben a Facebook-vezér, igaz, nyilatkozatával hozott is meg nem is. Az biztos, hogy szörnyen sajnálja a történteket, és kész együttműködni bármely országgal, amennyiben úgy látják, mindenképp bíróság elé kell állnia. Komoly változásokra készülnek a közösségi oldalon, a hirdetők azonban most is egy kicsit egyenlőbbek lesznek mindenkinél.

A Kaspersky Lab kutatói több biztonsági rést azonosítottak egy népszerű okos kameránál, amelyet elsősorban babamonitornak használnak, vagy beltéri biztonsági megfigyelésre. A kutatás megállapította, hogy az azonosított hibák lehetővé teszik idegenek számára a távoli hozzáférést a kamera által rögzített audio- és videótartalomhoz, kikapcsolhatják az eszközt, tetszőleges kártékony kódot indíthatnak el, és sok egyéb más aggasztó tevékenységet indíthatnak el.

Elképesztő mennyiségű bitcoin tűnt el idén, a dél-koreaiak sejtik, hová került.

Feltörtek egy hadihajó-gyárat, értékes terveket loptak el.

Nagyobb volt a Yahoo elleni támadás, mint azt elsőre bevallották.

Most épp adóhatósági tagnak adják ki magukat.

Összesen 200 millió amerikai személyes adatai szivárogtak ki az interneten.

Egy csoport meghekkelte a Zomato rendszerét.

Noha mi nem értjük, hogy valakinek miért fordulna meg a fejében regisztrálni egy pornóoldalra, most rosszul jártak, akik így tettek.

A Yahoo-tól ellopott adatok nyomán nem árt újra átismételni, hogyan védjük meg magunkat a hasonló esetektől. Milyen jelszót használjunk? Mit tegyünk, ha szinte képtelenségnek tűnik annyi jelszót megjegyezni? Érdemes-e bevonni a telefonunkat?

Kész iparággá nőtte ki magát a zsarolóvírusok értékesítése, már senki sincs biztonságban.

Tovább gyűrűzik a magyar e-mail botrány: itt az első haszonleső, aki az összes érintettnek küldött egy köremailt - úgy, hogy mindenki látja a többiek címét is. Állítólag egy rokkantnyugdíjas akart figyelmeztetni, de csak olajat öntött a tűzre.

Azt eddig is tudtuk, hogy feltörték a BSI futóportál rendszerét, most azonban már biztos, hogy használni is akarják a megszerzett jelszavakat. Akkor van baj, ha máshol is ugyanezt a jelszót használjuk.

Megnyugodhatnak a Hello Kitty fanatikus rajongói, a Sanrio kijavította a biztonsági hibát.

Aggódtál már amiatt, hogy mi történne, ha ellopnák a bankkártyádat vagy a személyidet? Nos, a félelmek reálisak, átható internetes kereséssel ma már bárki tud személyes adatokat vásárolni pillanatok alatt. Azt hitted, hogy legalább sokba kerül? Óriási tévedés.

Az adathalászat és az internetes átverések mondhatni a fénykorukat élik, ezért nem is igazán meglepő, hogy a magyar cégek hiszékenységére még Kínából is rápróbálnak időnként. Ez a levél jól van megírva, eléggé hiteles – téged át tudnának verni?

Az adatlopással kapcsolatos felhívások, a személyes információk védelméről szóló tájékoztatások már rég nem csak üres fecsegések. Ha azt hisszük, hogy a hazai cégeknél vagy kisvállalatoknál nem történhet informatikai incidens, nagyon tévedünk. Nem árt, ha tudjuk, hogyan biztosítsuk be cégünket, hogy egy betörés vagy adatszivárgás ne járjon katasztrofális pénzügyi következményekkel.

Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerint két bolgár férfit kaptak el, akik a kihelyezett ATM-et használó ügyfelektől akartak adatot lopni.

A magyar felnőttek kétharmada számol azzal, hogy adatlopás áldozatává válhat - érdekes módon a Fellowes felmérése azt mutatja, hogy az átlagos magyar a személyijénél is jobban tart a TAJ-kártyája elvesztésétől. Mitől félünk? Kiben bízunk? Hogyan semmisítjük meg iratainkat?

Egy friss kutatás a személyes iratkezelési szokásokat térképezte fel hazánkban. Ebből kiderült, a legtöbben a lopásnak leginkább kitett pénztárcájukban vagy kézitáskájukban tartják az visszaélésre ugyancsak alkalmas, bizalmas irataikat.

A legnagyobb tőkéjű amerikai bank, a JP Morgant érte a kibertámadás: adatokat, email címeket lovasítottak meg.

Azok vannak különösen "veszélyben", akiknek okostelefonjuk vagy táblagépük van. A hagyományos mobiltelefon sem jobb, mert ez garantáltan védtelen a lehallgatással szemben. Az adatlopások mindennaposak, a kár egyre nő, miközben egy számjegyű azok aránya, akik védik telefonon tárolt adataikat. Hogyan, mivel érdemes?

A gyanú szerint rendszeresen ellenőrzik a felhasználók magánüzeneteit, és az adatokat a hirdetőknek továbbítják.

Nem veszik komolyan a hazai kis- és középvállalatok az adatvédelmi szabályokat. Egy most készült felmérés szerint a cégvezetők sokszor hagynak szem előtt bizalmas iratokat, vagy kezelik azokat a napi hulladékkal együtt. Angliában például ez soha nem fordulhatna elő.

Bizonyossá vált, hogy több tízezer magyarországi bankkártyát is érint az elmúlt napokban felmerült nemzetközi adatszerzési eset. Lényegében az összes magyar bankkártya kibocsátó bank ügyfélkörében lehetnek érintettek.

"Az elmúlt napokban valószínűsíthetően bankkártyákat érintő adatlopás történt feltételezhetően egy bankokon kívüli elektronikus adatfeldolgozó rendszerben" - írja a Bankszövetség. A megoldás evidens: akinek gondja van a kártyájával, az forduljon a bankjához.