1994: Egy személyes emlék

Negyedéves egyetemista koromban rövid ideig a Világgazdaságnál gyakornokoskodtam Golubeff Lóri jóvoltából, aki az értékpapírpiacok szekció vezetője volt akkoriban.  Nagy örömmel buszoztam fel a Naphegy téri szerkesztőségbe, büszkeséggel töltött el, hogy a vezető gazdasági napilap szerkesztőségét erősíthetem. Ez még az az időszak volt, amikor az újság táblázatos formában közölte valamennyi magyar bank napi devizajegyzését és kamatait.

Jani a bürokráciát és a bezártságot sokkal jobban megszenvedte, mint a koronavírust. Mire beigazolódott, hogy fertőzött, már rég túl volt a betegségen. A való életből vett sztori idegőrlő várakozásról, fel nem vett telefonokról, Facebookon nyomozó rendőrről és bohózatba hajló vírus elleni küzdelemről. 

Idén tizedik alkalommal rendezték meg a Budapest100 programot, melynek keretében ismét megnyíltak a nagyközönség előtt a főváros hajdanvolt patinás bérházai. Az esemény kapcsán többek között a város rejtett értékeiről,de arról is beszélgettünk Saly Noémi várostörténésszel, hogy a városvezető sétákra nem a turisták, hanem a Budapestre kíváncsi városi bennszülöttek mennek el, ami nagyon jó.