Mennyiért lehet most bérelni?
Idén eddig az Otthon Centrum által bérbe adott lakások zöme a 30 – 60 négyzetméter alapterületű és a havi bérleti díj tekintetében az 50 – 200 ezer forintos tartományba esett, de ennél jóval változatosabb a kép, hiszen a lakás típus és az elhelyezkedés függvényében ennek többszörösére is van példa akár a méreteket, akár a fizetett bérleti díjat vesszük alapul.
A bérleti díjak országosan 5-20 százalékkal nőttek a tavalyi év átlagához képest. Ennél nagyobb mértékű - akár 30-40 százalékos- növekedés Budapest külső és olcsóbb pesti kerületeiben volt jellemző, továbbá Miskolcon, és Sopronban regisztrált az Otthon Centrum jelentősebb bérleti díj emelkedést. Nem volt növekedés Budapest V. és VI. kerületében, továbbá néhány egyetemi városban, így Győrben, Szegeden és Pécsett. Ez azt is mutatja, hogy nincs egyértelmű összefüggés abban a tekintetben, hogy az olcsóbb területeken nőnek jobban az árak.
Budapest belső kerületeiben a használt téglalakások fajlagos albérlet díjai havonta 3000 Ft/m2 környékén alakultak. Közkedvelt az V. és a XIII. kerület, ahol ennél magasabb, átlagosan 3200 Ft/m2 bérleti díjat kell fizetni a lakásbérlőknek.
|
| Havonta átlagosan fizetendő bérleti díj és a bérbe adott lakások átlagos alapterülete. Forrás: Otthon Centrum |
A vidéki városok albérletei jelentősen olcsóbbak. A legdrágább Sopron, ahol 2000 Ft/m2 felett lehet lakást bérelni. A többi egyetemi városban 1500 Ft /m2 átlagos fajlagos bérleti díjszint a jellemző, ám Pécsett vagy Szegeden még ennél is olcsóbb albérletekkel is találkozott az Otthon Centrum.
A legtöbb bérbe vett lakás 60-70 négyzetméteres, vagy ennél kisebb volt idén és ebben nincs nagy különbség a főváros és a vidéki városok tekintetében. Ugyanakkor, míg Budapesten az átlagos méretű lakásért 140 ezer forintot fizetnek, ennél jóval kedvezőbben lehet lakást bérelni Tatán, Győrben vagy Kecskeméten. A legkedvezőbb bérleti díjak az átlagos lakásméret alapján Pécsett, Nyíregyházán és Miskolcon voltak az elmúlt félévben ahol 60-70 ezer forintért lehetett albérletet találni, de a Debrecenben bérbe adott átlagosan 60 négyzetméteres lakásokért átlagosan 91 ezer forintot fizetnek havonta.
Ha már kivettük
A bérbeadók általában 2-3 havi kauciót is szoktak kérni. Az Otthon Centrum ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy mindenképpen javasolt az írásos szerződést kötni és ebben tisztázni kell, hogy mire használható fel ez az összeg (elmaradt bérleti díj, rezsi).
|
5 dolog, amit jó, ha tudsz a kaucióról Mikor kell fizetni? Mennyit kell fizetni? Mikor kapom vissza? Mikor nem kapom vissza? Tarthatok bulit? Lelakhatom? Balla Ákost, a Balla Ingatlanirodák vezetőjét és a Privátbankár ingatlanszakértőjét kérdeztük >>> |
A bérbeadóknak fontos, hogy bármire használják fel a kauciót, az visszapótlandó. Ennek elmaradása általában súlyos szerződésszegésnek minősül. Manapság nem jellemző, hogy kamatot fizetne a bérbeadó a kaució összegére.
Írjuk rá a bérlőre
Egy másik fájó pont a rezsi fizetése. Ez a bérleti díjon felül fizetendő. Az elszámolási vitákat elkerülendő lehetőség van a közüzemi szolgáltatások mérőóráinak bérlőre történő átírására. Ez esetben a bérlő nem tud tartozást felhalmozni a bérbeadó kontójára, illetve a szolgáltatónak a bérlőtől kell behajtani a tartozást, nem a tulajdonostól.
A bérleti szerződést egyre többször foglalják közjegyzői okiratba, aminek a költsége általában a bérlőt terheli. Ennek előnye, hogy vitás esetben nem kell a bíróságra menni, azonnal kiköltöztethető a bérlő, probléma esetén. A szerződés térjen ki minden olyan részletre, amiben a felek szóban megállapodtak, és természetesen a hatály, a szerződés felmondás lehetősége, a felmondási idő, a súlyos szerződésszegés, a bérleti díj mértéke, hogy mit tartalmaz a bérleti díj és milyen egyéb tételeket kell a bérlőnek megfizetni, egyéb jogok és kötelezettségek körére vonatkozó részek.
|
Ha nem fizet a bérlő Az új Ptk. ugyan már ad támpontokat, hogy hova fordulhat egy pórul járt bérbeadó, de a vitákat így sem ússzuk meg. Mit tehetünk? Erről ebben a korábbi cikkünkben olvashat >>>> |
Be kell jelentenem a NAV-nál?
Adózás tekintetében a bérlőt nem terheli semmilyen kötelezettség. A bérbeadó magánszemély két féle módot választhat: kér-e adószámot vagy sem. Ennek akkor van jelentősége, ha ÁFÁ-val akarja bérbe adni a lakását, de egyetemisták esetében ez nem annyira életszerű, hiszen a bérlő nem ÁFA-visszaigénylő. Nem kötelező az adószám, és be sem kell jelenteni előzetesen, ha valaki bérbe kívánja adni az ingatlanát.
Az adó kiszámításához a jövedelmet kell meghatározni. Ez is kétféleképpen történhet. Ha van igazolható költsége, akkor azt levonhatja a bevételből, és az lesz a jövedelme. Ha nincs számlával igazolható költsége, akkor 10 százalékos költséghányadot választhat, ezt semmivel nem kell igazolni, azaz a jövedelem a bevétel 90 százaléka.
Kétféle adót kell fizetni:
- SzJA 15 százalék és
- EHO 14 százalék
De itt vannak speciális szabályok: ha a jövedelem nem éri el az éves 1 millió forintot, akkor nem kell megfizetni az EHO-t. Ha eléri, akkor a teljes összeg, azaz nem csak a millión felüli rész után kell a 14 százalékot megfizetni.
Ha fizet EHO-t, akkor azt maximum évi 450 ezer forintig kell megfizetni. A 450 ezer forintos összegbe több minden beleszámít (pl: munkabérből levont egészség biztosítási járulék meghatározott része, osztalék után fizetett EHO stb.) Ha több ingatlan ad bérbe, akkor azok a jövedelemszámítás szempontjából összeadódnak.
A bérbeadásból származó jövedelem az összevont jövedelem része, azaz ezzel szemben lehet érvényesíteni a családi adókedvezményt és az első házasok kedvezményét, illetve egyéb adókedvezményeket is.
A karbamidhiány áremelkedéshez vezethet. 
