Ássuk ki! – névvel indított közös mozgalmat több civil és szakmai szervezet a Mátyás-kori Nagyzsinagóga feltárása érdekében. Az ásatás engedélyeztetésével az egyedülálló építészeti emlék újból láthatóvá és látogathatóvá válhat. A Budai Vár visszafoglalásakor elpusztult épület romjai Európa egyik legnagyobb gótikus zsinagógáját rejtik, derült ki a szervezet Várban tartott sajtótájékoztatóján.
|
A Táncsics Mihály utca 23. szám alatti zsinagóga 1461-ben épült és 1686. szeptember 2-án, Buda visszafoglalásakor pusztult el. A betemetett romok egy része 1964-ben előkerült, majd a próbafeltárás során kiderült, hogy a föld alatt Európa egyik legnagyobb gótikus zsinagógája rejtőzik meglepő épségben. A teljes feltárás azonban eddig elmaradt és a kutatóárkot visszatemették. A Mátyás-kori Nagyzsinagógát 1461-ben építette Mendel Jakab, a budai zsidók prefektusa, majd az 1530-as budai ostromban megsérült és csak 1541-ben állították helyre részlegesen és kezdték újra használni vallási célokra. Az épületet 1686-os ostrom során fölégették, majd a várba költöző lakosok a benne lévő holttestekkel együtt betemették.
Csaknem háromszáz évvel később, 1964-ben a Budai Várban végzett felújítási munkálatok alkalmával Zolnay László vezető régész felfedezett egy épületmaradványt, amelyről Scheiber Sándor professzornak köszönhetően kiderült, hogy vélhetően azonos az elveszettnek hitt Mendel-féle zsinagógával.
1965-ben visszatemették a csak részben feltárt épületet. Scheiber Sándor az 1960-as években támogatókat is talált a zsinagóga feltárásához és helyreállításához, az akkori politikai klíma azonban ezt nem tette lehetővé.
|
„A csoport célja az ásatás újbóli engedélyeztetése annak érdekében, hogy az egyedülálló építészeti emlék újból látható és látogatható legyen a nagyközönség számára” – mondta el Deák Gábor, az Ássuk ki! szóvivője. Hozzátette: Európa valaha volt egyik legnagyobb gótikus zsinagógájáról van szó, ezért egy látogatásra alkalmas emlékhely a Budai Vár különleges színfoltjaként Budapest egyik legfontosabb turisztikai célpontjává válhat.
Egyedülálló lenne
Szakértők szerint Magyarországon ebből a korból nem ismerünk ilyen épségben megmaradt, hasonló méretű építészeti emléket, az épületet méreteivel csak a regensburgi zsinagóga vetekedhetett. Az épület késő gótikus stílusban épült, kéthajós, középen három oszlopos, 9 méter magas, eredetileg csúcsíves boltozatokkal fedett, gazdagon tagozott nagyméretű csarnok, amelynek mérete 26x11 méter.
Az elmúlt évtizedekben több szervezet (Budai Polgárok Társasága, Mazsike, Schulhof Foundation, Gláser Jakab Emlékalapítvány) és magánszemély (Vízi E. Szilveszter, Buday Aurél, Joszi Ben Nun) küzdött azért, hogy elérjék az ásatás folytatását és a nagyzsinagóga láthatóvá tételét.
Csütörtökön már meg is választhatják a hivatal vezetőit, de mi a helyzet a Magyarok Világszövetségével? 
