Oké, önerő, de mi is az?
Mint ismert a 2015. január 1-től hatályba lépő adósságfék-szabályozás alapvetően két fő pillérből áll. A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató az ügyfelek rendszeres, legális jövedelmének meghatározott arányában korlátozza az új hitel felvételekor maximálisan vállalható törlesztési terheket és ezáltal mérsékli az ügyfelek eladósodását.
A hitelfedezeti mutató pedig a fedezett hiteleknél (pl. jelzáloghitelek) a fedezetek (lakásérték) arányában korlátozza a felvehető hitelek nagyságát. Ez utóbbi esetében Forint jelzáloghitel esetén a kitettség nem haladhatja meg a fedezetül felajánlott ingatlan bank által elismert forgalmi értékének 80%-át. Ez egyben azt is jelenti, hogy minimum 20%-os önerő szükséges a hitelfelvételhez.
Nem átlátható a szabályozás
Ez a törvényi rendelkezés tiszta, az új, július 1-től elérhető CSOK támogatással kapcsolatban azonban a Duna House szerint nagy a félreértés, miszerint beleszámít-e az önerőbe, vagy sem. A válasz egyszerű: igen önerő, viszont ami a zavart okozza, hogy valószínűleg majd nem csökkenti a törvényileg előírt önerő minimumot a legtöbb banknál (20%).
Egyes pénzintézeteknél egyelőre az az állásfoglalás tehát, hogy nem számít bele. Lássunk erre egy példát: két gyermekes család venne egy 70 m2-es lakást, 10 millió Ft értékben. A CSOK támogatás alapösszege (átlagos energetikai osztály mellett) 1 millió Ft. Hitelfelvételnél minimum 20%, tehát 2 millió Ft önerő szükséges, de ebbe nem számítható bele az 1 millió Ft-os CSOK támogatás. Vagyis családunknak 2 millió Ft-os saját önerővel kell rendelkeznie, amelyen felül kapnak 1 millió Ft támogatást, így az összes önerő 3 millió Ft lesz, tehát 7 milliós hitelt fognak igényelni.
A német gazdaság az előzetes jelzéseknél kevésbé nőtt a harmadik negyedévben. 
