Három jelentkező - a KÉSZ Zrt., a Magyar Építő Zrt.-Reneszánsz Zrt., illetve a Penta Kft.-Swietelksy Kft. konzorciuma - közül választják ki a napokban, hogy ki építse a Nemzet Főterét, vagyis a végezze a budapesti Kossuth tér átépítését - tudta meg a Napi Gazdaság.
|
| Forrás: nemzetfotere.hu |
A parlamenti látogatóközpont, az Országház előtti tér, a mélygarázs és a Duna-parti sétány megvalósítására kiírt pályázat tavaly decemberben sikertelenül záródott, de most úgy tűnik, eredményes lesz a licit.
A tervek szerint továbbá a tér túloldalán már az elektromos autókat is fel lehet majd tölteni, mert az Elmű egy töltőállomást épít a közelben, egészen pontosan a Vidékfejlesztési Minisztérium épülete elé. Az építéshez azonban még be kell szerezni a szükséges engedélyeket.
A jelentkezőknek február 12-ig kellett beadni az első ajánlatot, ezt követően tehették fel kérdéseiket - körülbelül ezer érkezett be a Steindl Imre Program irodájához -, a végső szakaszban pedig elektronikus árlejtéssel (olyan licit, amikor a pályázók egymásnál alacsonyabb árajánlatot tesznek) választják ki a legkedvezőbb ajánlatot. A teret jövő márciusban át kell adni.
Körbetartozás kizárva
A nemzetbiztonsági átvilágításon átesett cégeknek nagyon szigorú pénzügyi feltételeknek kell megfelelniük: nem elég az ilyenkor szokásos bankgarancia, de a finanszírozás is "farnehéz". Ezt azt jelenti, hogy a megbízó, vagyis Steindl Imre Program, csak a befejezést követően fizeti ki a teljes összeget, az aktuális munkálatok költségeinek egy részét a kivitelezőnek kell megelőlegeznie.
A programiroda vezetője a lapnak elmondta: el akarták kerülni az építőipari beruházások két jellemző hibáját. A cégek egy része nem fizeti ki az alvállalkozókat, és különféle pótmunkákkal növeli a vállalási árat, ezért a fővállalkozó cég csak akkor jut az általa elvégzett munka után járó pénzhez, ha bizonyítja, hogy alvállalkozóit rendben kifizette. Az előre nem látható pótmunkák külön költségeit pedig nem számíthatják fel, mert a szerződésben szerepel, hogy minden kockázatot vállalnak, utólagos plusz számlák nélkül. A teljes cikk a Napi Gazdaságban olvasható.
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
