<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p
Mi a következménye, ha valaki más tulajdonában lévő ingatlanon építkezik? Megszerzi-e az épület vagy akár a telek tulajdonjogát? És egyáltalán kaphat-e építési engedélyt az, aki nem igazolja az építési jogosultságát?

Az idegen ingatlanon történő építés szabályait a Ptk. a ráépítés címszó alatt tárgyalja. A ráépítési ingatlanok esetében ún. eredeti szerzésmódot biztosíthat, lényege pedig az, ha valaki saját anyaggal építkezik idegen földre. A ráépítés következményeit elsősorban a felek (a földtulajdonos és az építkező) megállapodása határozza meg, amelyben szabadon rendelkezhetnek az épület és a föld tulajdonjogának sorsáról. Amennyiben a felek nem szabályozzák az épület és a föld tulajdonjogát, a Ptk. törekszik véglegesen rendezni a felek közötti tulajdonviszonyokat – hívja fel a figyelmet közleményében a KCG Partners Ügyvédi Társulás.

Az elsődleges rendező elv az építmény és a telek értékviszonya, azonban a törvény által megállapított következményeket meghatározza a ráépítő jó- vagy rosszhiszeműsége,továbbá az is, hogy a tulajdonos tiltakozott-e időben az építkezés ellen vagy sem.

A Ptk. szerint ugyanis abban az esetben, ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, jóhiszeműen idegen földre épít, az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, aki köteles azonban gazdagodását a ráépítőnek megfizetni. A bíróság a földtulajdonos kérelmére a ráépítőt kötelezheti a földnek vagy - ha a föld megosztható - a föld megfelelő részének a megvásárlására. A ráépítő szerzi meg ugyanakkor a földnek vagy a föld megfelelő részének tulajdonjogát, ha az épület értéke a földnek vagy a föld megfelelő részének értékét lényegesen meghaladja. A bíróság a földtulajdonos kérelmére azt is megállapíthatja, hogy a ráépítő az épület tulajdonjogát szerezte meg, ebben az esetben a ráépítőt a földre használati jog illeti meg.

„Rosszhiszemű ráépítés esetén és abban az esetben, ha a földtulajdonos a ráépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a ráépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást, a túlépítés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A ráépítő akkor minősül rosszhiszeműnek, ha az építkezés megkezdése előtt tudta vagy a körülmények alapján tudnia kellett volna, hogy az építés a tulajdonos tulajdonjogát sérti” – fejti ki Gálik Gabriella ügyvéd, a KCG Partners részéről.

Ha tehát a felek nem állapodnak meg az épület és a telek tulajdonjogának rendezéséről, a Ptk. alapján az alábbi esetek jöhetnek létre:

  • a földtulajdonos tulajdonjoga gyarapszik az épülettel, mint növedékkel, vagy
  • a ráépítő szerzi meg a föld tulajdonjogát, vagy
  • az épület és föld tulajdonjoga elválik úgy, hogy az épület nem válik a föld alkotórészévé, hanem attól különálló, a ráépítő tulajdonában lévő ingatlan lesz, vagy
  • közös tulajdonra való ráépítés esetén módosulnak a közös tulajdon arányai.

A korábbi bírói gyakorlat kimondta azt is, hogy a ráépítés az építkező tulajdonszerzését egyébként csak akkor idézheti elő, ha az építmény tartós fennmaradásra alkalmas.

Mi az a hozzáépítés?

A Ptk. ismeri továbbá a „hozzáépítés” fogalmát is, amelyről akkor beszélhetünk, ha valaki saját anyagával jóhiszeműen a más tulajdonában levő épülethez hozzáépít, és ezzel az ingatlan értékét jelentősen növeli. Ebben az esetben az építő és az épület tulajdonosa eltérő megállapodásának hiányában közös tulajdon keletkezik. Az egyes tulajdoni hányadok mértékét az egész ingatlan és a hozzáépített rész értékének a hozzáépítés befejezésének időpontja szerint meghatározott arányában kell megállapítani. A rosszhiszemű hozzáépítésre pedig a rosszhiszemű ráépítés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Építési jogi szabályok – az építési jogosultság igazolása

A Ptk. mellett érdemes megvizsgálni az idegen ingatlanra történő építkezés építési jogi szabályait is. A kérdés az, hogy hogyan fordulhat elő a ráépítés a telek tulajdonosának tudta nélkül, azaz kell-e igazolni az építési jogosultságot az engedélyezési eljárásban vagy azután.

2013. január 1-től az Építési törvény a következőképpen rendelkezik: építésügyi hatósági engedély törvényben, kormányrendeletben meghatározottak szerint akkor adható, ha a kérelem és mellékletei, valamint a kérelmezett tevékenység megfelel a jogszabályokban meghatározott szakszerűségi követelményeknek. Jelenleg az Étv. tehát nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely az építési jogosultság igazolására vonatkozna.

Az építésügyi hatósági eljárásokról szóló 312/2012. számú Kormányrendelet az építési jogosultság igazolására idegen ingatlanon történő építési tevékenység végzésére vonatkozóan- a korábbi rendelettel ellentétben - már nem tartalmaz szabályokat. Idegen tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység esetén az építési jogosultság igazolásának kötelezettsége megmaradt azonbannéhány sajátos építményfajta, pl. erőművekéselektronikus hírközlési építmények tekintetében. Az építési engedélynek vagy a bejelentésnek az általános építmények körében tehát nem feltétele, hogy az építtető az építési jogosultságát igazolja a hatóság előtt, és a hatóság azt nem is vizsgálja, vizsgálhatja.

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. Kormányrendelet azonban úgy rendelkezik, hogy az általános építmények körében, ha az építtető nem az építési tevékenységgel érintett telek, építmény vagy építményrész tulajdonosa, az építési munkaterület fővállalkozó kivitelező részére történő átadását a telek, építmény, építményrész tulajdonosának külön nyilatkozatban kell tudomásul vennie és azt az építési naplóhoz csatolnia. Ilyen nyilatkozat hiányában az építési munkaterület nem adható át a fővállalkozó kivitelező részére, az építési napló nem nyitható meg és a kivitelezés nem kezdhető meg.

„Az engedélyezési eljárásban történő benyújtás helyett tehát az építési napló részévé kell tenni az építési jogosultság igazolását. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az építési naplóba való feltöltés követelménye könnyebben „kijátszható”, mint a korábbi követelmény, amikor az engedélyezési eljárás része volt az építési jogosultság vizsgálata. Ez a körülmény fokozott éberséget követel a telektulajdonosok részéről” – fejti ki a szakértő.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Ingatlan Hogyan lehet egyszerre két lovon ülni az ingatlanpiacon? - Klasszis podcast
Izsó Márton - Mester Nándor | 2022. november 22. 18:31
Nem túl egyszerű, de megoldható a tulajdonos és a bérlő egyidejű kiszolgálása.
Ingatlan Panelt venne Budapesten? Mutatjuk az árakat
Privátbankár.hu | 2022. november 18. 17:46
A fővárosi átlagos négyzetméterárakat figyelembe véve panellakásból 39 négyzetméteres, téglalakásból pedig 30 négyzetméteres vásárolható meg 30 millió forintból.
Ingatlan Nem halt meg az iroda, csak átalakul
Mester Nándor | 2022. november 5. 19:05
Egyre több lesz a rövid távra igényelt helyiség.
Ingatlan Megmenekülhet több tízezer lakásra gyűjtögető magyar család
Privátbankár.hu | 2022. november 2. 13:42
Ezek az otthonteremtési támogatások maradnak velünk 2023-ban is.
Ingatlan Egy év alatt picit nőtt a lakáskínálat, de nagyot zuhant a kereslet
Privátbankár.hu | 2022. november 2. 08:47
Októberben éves összevetésben 1 százalékkal nőtt a lakóingatlanok friss kínálata, a kereslet ugyanakkor jelentősen, több mint 40 százalékkal csökkent. A községekben az egy évvel korábbinál 9 százalékkal több házat és lakás kínáltak eladásra. A piaci szereplők óvatosak, ezért az állami támogatások jövőjéről szóló döntéseknek komoly hatása lehet novemberben.
Ingatlan Csaknem harmadával nőttek a panelárak Óbudán
Privátbankár.hu | 2022. október 31. 09:46
A budapesti panellakások közül a budai oldalon kínált ingatlanokat lehet hamarabb eladni, egy-egy adás-vétel átlagosan 73 nap alatt zárul le - derül ki a Duna House elemzéséből.
Ingatlan Budán már nem ritka a 2-3 milliós négyzetméterár
Privátbankár.hu | 2022. október 29. 14:51
Főleg az új építésű lakásokért kérnek ennyit, de egyes használt luxus otthonok is ennyibe kerülnek.
Ingatlan Marad további 6 évig az 5 százalékos lakásáfa
Privátbankár.hu | 2022. október 29. 12:51
Csak formai a kormány változtatása.
Ingatlan Közeleg az őrült ingatlan-áremelkedés vége?
Privátbankár.hu | 2022. október 13. 09:17
Az egyre magasabb szintekre ugró infláció visszafogja a vásárlóerőt, ez pedig a lakáspiacon is megjelenhet, tompítva a drágulás ütemét.
Ingatlan Befejeződött a budapesti Allee Bevásárlóközpont 18 millió eurós felújítása
Privátbankár.hu | 2022. október 3. 12:59
Befejeződött az Allee felújítása Budapesten, amely a külső és belső terek újrateremtésével egyszerre járul hozzá a vásárlói élmény növeléséhez, a bérlői összetétel és a fenntartható működés fejlesztéséhez. A teljes felújítási költség közel 18 millió euró volt, amiből önmagában a karbonsemlegesség elérését célzó fenntarthatósági beruházásokra közel félmilliárdot fordítottak.
Friss
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG