A Duna House 2011 szeptembere óta végez felmérést arra vonatkozóan, hogy milyen okkal kívántak ingatlant vásárolni. Már ebben a több mint másfél éves időszakban is jól kimutathatóan látszik, hogy nő azoknak a száma, akik a „nagyobb lakásba költözést” jelölték meg legfőbb motivációjuknak. Ebben az időszakban vidéken 20-ról mintegy 25 százalékra, Budapesten pedig 14-ről nagyjából 18 százalékra nőtt ezen vevők aránya az összes válaszadó között.
|
| Forrás: Duna House |
Ez jelentős arány, a befektetési célú vásárlások mellett általában a második legnagyobb vásárlói csoportnak mondható. A legnagyobb kör azonban stabilan az elsőlakás vásárlóké, akik hónapról-hónapra a tranzakciók harmadát teszik ki. Ez a nagyságrend megegyezik a KSH által közölt házasságkötések számával, amely nem teljes mértékig azonos az elsőlakás vásárlókkal, azonban nagymértékű az átfedés. A Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt években 35-36 ezer házasságkötés történt évente, ami a 90 ezres ingatlan tranzakció harmadához, vagyis az elsőlakás vásárlók méretéhez hasonló. Ez a csoport azonban jellemzően kisméretű ingatlanokat keres.
A nagyobb méretű lakások iránti kereslet egyik oka a KSH egy másik adatsorából derül ki, mégpedig a gyermekek születéséből. Ez a szám már 90 ezer körüli évente és egyben az egyik olyan motiváció, amelyik általában lakáscserére, ráadásul nagyobb méretű lakásba költözésre kellene ösztönözze a családokat. A minimálisra zsugorodott ingatlanpiac azonban azt mutatja, hogy a családok töredéke mozdult ebbe az irányba 2008 után, ám az belátható, hogy ez nem tartható fenn hosszú évekig.
Megnőtt a vásárolt négyzetméter szám
A kivárás azonban a tavalyi évig lehetett csak indokolt, ameddig sem az állami támogatásokról, sem pedig a szűkebb vagy tágabb gazdasági környezetről nem lehetett biztosat mondani, mint ahogy az ingatlanárak továbbesését sem volt egyszerű megjósolni. A kép kitisztult 2012-ben, az új szocpol és később a kamattámogatott hitelek, illetve az árak stagnálása sokakat kimozdított a várakozásból. Főleg a vidéki adatokból tűnik ki, hogy a tavalyi év második felétől növekedni kezdett a nagyobb lakásba költözők aránya és jelenleg szinte minden negyedik vásárló ebből a csoportból kerül ki.
Az országos átlag azt mutatja, hogy az elmúlt bő másfél évben a megvásárolt lakások átlagolt mérete 65-ről, közel 70 m2-re növekedett, ami nem csekély változás. Ezen belül elsősorban a fővárosi adás-vételek esetében érezhető a nagyobb ugrás, itt 56-ról 62-re emelkedett a lakásméret átlaga. Ebből persze az is látszik, hogy nemcsak a szociális feszültség mozgatja a piacot, hanem a gazdasági, szűkebb értelemben a családi költségvetések lehetőségei is, amely a fővárosban továbbra is biztosabbnak mondhatóak.
Az újra bevezetett szocpol és a kamatvágások által egyre kedvezőbb államilag támogatott hitelek feltételezhetően ezt a feszültséget tudják majd oldani a következő hónapokban, amely a Duna House adatai alapján valós probléma. Egyelőre azonban nem segíti ezt a folyamatot a szocpol bővítésének márciusi belebegtetése, (amely többek közt a korábbi szintekre emelné a támogatási összeget) de erről, azóta nem hallani és az előterjesztés sem érkezett meg a kormányhoz, vagyis újra vannak, akik inkább kivárnak. Összefoglalva nem kizárt tehát, hogy az amúgy kisebb, fenntarthatóbb lakások időszaka után a bővülő családok a nagyobb ingatlanokat fogják keresni.
Ukrajna teljesítette az IMF feltételeit, várják a nemzetközi finanszírozást. 
